Harangszó, 1921

1921-02-20 / 8. szám

XII. évfolyam.

1921. február 20.

8. szám.

FalélO» »iarke.it«

4» kiad«:

SZALAY MIHÁLY.

T ársszerkesztó:

NÉMETH KÁROLY.

Kéziratok Lovászpatonára (Vaszprammegye), előfizet«*! dijak, reklamációk a HARXflOS/.ó kladdhlva- -talénak Szentgotthárdi-« (Vnsvármegye) küldendők

Előfizetést elfogad minden evang. lelkész é. tanító.

Megjelenik minden vasár nap.

EVANGÉLIKUS NÉPLAP.

Alapította: Kapl Béla 1910-bcn.

Szerkeszti ét a kiadásért felelős:

CZIPOTT GÉZA

8ZENTÜOTTHÁRD

(Vasvármegye.)

A „Harangszó" előfizetési éra egész évre: Luther- Szövetségi tagoknak clm- szalagos küldesse! 86 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségl tagoknak clmszalagos küldéssel 94 K, csoportos küldéssel 88 K.

A ,,Harangszó'1 terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk.

A „DUNÁNTÚLI LUTHE R-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA.

Levél.

Nem vagy egyedül, kedves öcsém, azzal a véleményeddel, sőt jobban mondva panaszoddal, hogy mai közállapotaink épen nem felelnek meg azoknak az ígéretes jelszavaknak, amelyeket úgy az irodalom, mint a közéletben szereplők is harsány hangon hirdetnek. Messze vagyunk még attól az állapottól, amikor a hallott beszédekből és az előttünk lefolyó cselekedetekből azt érezhetnők ki, hogy társadalmunkat valóban keresztyén szellem hatja át. Qondold meg azonban, hogy egy egész hosszú kornál' uralkodó éizüieici és gondolkodásmódját máról holnapra megváltoztatni lehetetlen, amint hogy ez a mai érzület és gondolkodásmód sem egy napon született, hanem évtizedek fejlődésének következménye. A jég nem olvad föl az első napsugárra; a föld fagyos kérgét az első tavaszi légáramlat nem engeszteli föl; a növényélet sem éled föl azonnal a kikelet első serkentő szavára. Sok szenvedés töri meg azt a fenhéjázó gőgöt, mely korunkban az egyéni kívánságokon és akaraton kívül egyéb urat nem ismer el; forró könnyek árja puhítja meg a megkövesedett szíveket a meg- szégyenülés lángja nyitja majd föl a szemeket, hogy észrevegyék a szörnyű tévelygést, amelyben egyoldalú fejlődésünk folytán céltévesztetten botorkálunk. Azonban, ha figyelemmel kíséred nemzetünk szellemi életének jelenségeit, lehetetlen észre nem venned, hogy a megtérésnek, a gyógyulásnak legelső föltétele: a betegség fölismerése *— amit az orvosok diagnózisnak neveznek * nálunk jelentkezik leghatározottabban. Akár azért, mivel a hatalmak* féltékenysége, vétkes tudatlansága $ keresztyéntelen boszuvágya nemzetiünket — a világháború legártatkmal^'fftsztvevöjét —

sújtotta le legmélyebbre, legigazságtalanabb módon, legkegyetlenebbül; akár azért, mivel nemzetünk lelkűidének egyik legkiválóbb jellemvonása a becsületérzés; azt a tényt, hogy önhibáink beismerése tekintetében mi vívtuk ki a többi nemzetek és államok előtt a vezérszerepet, nem lehet eltagadni. Következésképen a javulás, a megigazulás útjához, a feltámadás .virradatához mi jutottunk legközelebb. Mert a többi háborús államok életnyilatkozatai akár irodalmukat vesz- szük szemügyre, akár a vezető férfiak hivatalos nyilatkozatait, vagy cselekedeteiket. mindezek azt a vezérelvet aiuljak el; szeressed felebarátodat és gyűlöljed ellenségedet. Krisztus urunk pedig ennek ellenében azt tanította, hogy szeressük ellenségeinket. Ettől az igaz keresztyéni állásponttól ők még igen távol vannak az ő szívükben határtalan kevélység és gyülöl- ség ütött tanyát, minek folytán nem is képesek oly határozottságot, oly szilárd erélyességet tanúsítani, amely csak nyugodt lelkiismeret talaján tud gyökeret verni. Ahol a keresztyénies élet ellenségeit kellene üldözni, ott a rossz lelkiismeret gyáva s tehetetlen. Mi ellenben beismervén hibáinkat már egy hatalmas lépést tettünk az igaz keresztyénséghez, felemelt fővel tekinthetünk előre; felgyűlt lelkűnkben a hit; »hiszünk egy isteni örök igazságban« és ha e hit mellett még az egymás iránti szeretet forrása is felfakad, úgy remélhetjük, hogy a beteg Európa első felgyógyult országa Magyarország lesz.

Sass János.

Kedves halottunk emlékét méltóképen megörökíthetjük, ha van jó fényképünk róla. Fényképe után megrendelhetjük művészi olajfestésü élethű arcképét. A címet és feltételeket lapunk kiadóhivatala közli.

Mohács.

Irta: Porkoláb István.

„Azért lehet könnyen a magyart rontani,

Hogy egy akaratra nem szokott állani.“ (Etédi Soós: „Magyar Gyász";

„Querelae Hungáriáé ..."

(Bethlen Gábor kiáltványa.)

„Recrudescunt inolytae gentis Hungáriáé

vulnera . . .“

(II. Rákóczi Ferenc fejedelem a világ valamennyi keresztyén fejedelmeihez és népeihez intézett szózata: „Megújulnak a nemes magyar nemzet sebei . . .“)

1526: négy évszám csak, mégis négy évszázad szenvedéseit jelenti, Mohács: két szótag csupán, de van benne kétszázezer halál, mérhetetlen vér, könny, szomorúság... És hacsak egy lett voina: kettő is voiti.. . A történelem megismétlődött: az első Mohácsot négyszáz év múlva követte a második, az 1526-ot a mpstani idők... És akkor is, napjainkban is ugyanazon bűnök burjánoztak s okozták a magyar romlását: a négyszáz év előtti Magyarország képe a mai Magyar- országé. . . De beszéljenek maguk az egykoruak és a történelmi tények.

Massaro, velencei diplomata, 1523. őszén, kormányához küldött jelentésében így ír:

>A magyarok csak a saját érdekükkel törődnek, a közjóval keveset gondolnak, a közvagyont prédálják; és ámbár, mintha testvérek yolnának, vígan együtt lakmároznak, de alat- tomban gyűlöletet táplálnak egymás iránt; büszke és gőgös emberek, kik engedelmeskedni nem akarnak, kormányozni vagy igazgatni nem tudnak, de tanácsot mástól elfogadni vonakodnak ; urak és nemesek mindig viszálykodnak, csellel és ármánnyal működnek... «

Burgio, pápai követ, akiről pedig tudva van, hogy rokonszenvezett a magyarokkal, 1526. elején hasonlóképpen látja a helyzetet:

»Magyarországban az áldozatkészség szelleme, a jog és tekintély tisz-