Harangszó, 1921

1921-12-25 / 52. szám

XII. évfolyam, 1921. december 25. 52. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a Dnnáotüll LüUier-Szővetséo. Kéziratok Lorászpatonára (\reszpréinmegye*p előfize­tési dijak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhira- talának Szentgotthárdi* (Vasrármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden Tasárnap. HARANGSZÓ SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. 1 HAKWGSZÓ előfizető«! ára: Cimszalagos küldés­sel */« érre M, félévre 76, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: */« évre S3, félévre 65, egész évre 130 K. Luther-SzÖTetégt tagoknak cimszalagoa küldéssel V« évre 33, félévre 65, egész övre 130 K. Csoportos küldéssel: */« évre 88, félévre 5b, egész évre 110 K. Karácsonyi békesség. Irta: Novák Rezső. Az isteni szeretet mennyei fény­sugara világítja be ma az egész föld­kerekséget s fehér ruhás angyali se­regek dicshimnusza hinti alá lágy akkordjait: »Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek...« Csen­des, vallásos áhitat száll ilyenkor a lélekre, elfelejtjük a mindennapi ke­nyérharc ádáz tusáját s szívünket, lelkünket átadjuk annak a boldogító tudatnak, hogy megszületett a Meg­váltó, a Jézus Krisztus. De vájjon ez a mennyei fénysugár Dói Jog dbrúi tua-e varázsollfTISftiiiféű sötét, búskomor arcra, megtud-e vi­gasztalni az éhező s rongyaiban di­dergő gyermeket, kinek ez a nap sem hozott örömöt, csak elbagyatott- ságát, a világ részvétlenségét juttatta eszébe? Hozott-e szabadulást azok­nak az otthonukból kiüldözött, földön­futó magyaroknak, kik könnyes szem­mel ülnek a szegényes karácsonyfa alá? Tudunk-e örülni mi, Csonka- Magyarország börtönbe zárt lakói, kiknek csak akkora helyet hagytak, ahol sírunkat megáshatjuk? Tudunk-e reménykedni egy szebb, boldogabb jövőben, amikor az öröm hálakiáltása váltja fel a mai szomorkodók és két­ségbeesettek panaszát? Nem volna-e jobb, ha sötét gyászkeretbe foglalnánk idei karácsonyunkat és a gyászruhá­ban járó búnbánatnak adnánk helyet? Nem, mert ha veszteségeink és nyomorúságunk felett kesergünk is, mégis nagy nyereséget hozott nekünk ez a nap; milliók zokogásán keresz­tül is halljuk az Isten végetlen sze- retetét hirdető angyali dalt, mely új eszményt, új élet- és világprogram- mot hozott az emberiségnek, mely így hangzik: Istennek dicsőség és a földön békesség. Mit értünk karácsonyi békesség alatt ? Ködbevesző édes gyermekálom hiú ábrándját, melyet már régen szét­tépett a zord élet kegyetlen keze? Vagy ünnepi hangulat csupán, lelki felemelkedés, melynek nincs tartalma, az életre kiható gyakorlati ereje ? Karácsony nem a megélhetési viszo­nyok rendezettségét, nem a társadalmi osztályok és nemzetek viszonylagos nyugalmát jelenti, hanem a lelkek békességét, az Istenben önmagára eszmélt embernek lelki boldogságát, az Isten kegyelmi ajándékait gyer­meki hálával fogadó szív őszinte örö­mét, amit nem befolyásolhat a külső élet rendezetlensége, nem rabolhat el tőlünk a külső szenvedés fájdalma, mert ez a legegyénibb belső kincsünk, a kegyelmes mennyei Atyában való örvendező életünk. Csakis ott van igazi lelki békesség, ahol szerves kö­zösségben élnek az Istennel, ahol az Isten Igéje mindennapi táplálék, ahol az Úr törvénye kiszabott életprogram, ahol a kenyérkereső munka Istentől rendelt élethivatás, ahol az elért anyagi és erkölcsi siker Isten kegyel­mi ajándéka, ahol a bánat könny- harmata nem érthetetlen sorscsapás, de tökéletesbülésünk nevelő eszköze, ahol a kereszt nem felpanaszolt teher és félelmetes büntetés, hanem életet nemesítő alkalom és magasabb célt szolgáló isteni áldás. Szenvedés nél­kül nincs igazi őröm, kereszt nélkül nincs tökéletesbülés. Isten akaratán meguyugvó s szomorúságát alázatos keresztyén türelemmel hordozó lélek nélkül nincs igazi karácsonyi békes­ség. Luther szerint is a slenvedés hozzátartozik a békesség lényegéhez, a kereszt gondolata elválaszthatatlan az Istenben megtalált nyugalom fo­galmától. A 95 tétel utolsó pontjaiban ezeket mondja: »El azokkal a prófé­tákkal, akik ezt mondják Krisztus népének: béke, béke és nincs béke. Ellenben üdv azoknak a prófétáknak, akik ezt mondják: kereszt, kereszt és nincs kereszt.« Ezen a ponton egyenlítődik ki a külső élet veszélye és a belső lelki élet Istenben rejlő békéje. Itt olvad magasabb harmóniába a földi kenyér- harc tusakodó lármája és az Isten dicsőségét zengő angyali karének fenséges melódiája. Körülöttem tom­bolhat az élet vihara, megremeghet a föld lábaim alatt, testemet megse­bezhetik a szenvedések, a nélkülözé­sek tövisei, de szívemben békesség honol, az isteni Gondviselés védő­szárnyai alatt meghúzódó keresztyén ember békéje, - aki a csalódások út­vesztőiben, a romokban heverő remé­nyek szakadékéiban is emelt fővel halad az eléje tűzött emberi hivatás magaslatai felé. Mögötte sokan el-el- maradoznak, mellőle számtalanon ki­dőlnek, eléje óriási akadályok: a megpróbáltatások, a kísértések szikla­hegyei merednek, de mégsem csügged el, mégsem inog meg hitében, mert tudja, hogy küzdelmes élethivatása szervesen belekapcsolódik Isten világ­kormányzásába, amelyben a szenve­dés csak időleges, átmeneti jelenség, a bénát könnyharmata az Isten meny- □yei dicsőségének földi megcsillanása. Karácsony szent ünnepén elül szí­vemben a háborgás, megkönnyebbül az élet keresztje, mert isten békes­ségében nyugoszik meg a lelkem s hallom a boldogító angyali örömhírt: »Ma született néktek a Megtartó, aki az Úr Krisztus a Dávid városában.« Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség és az embe­rekhez jóakarat! Jelen karácsonyi szám ára 8 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents