Harangszó, 1921

1921-11-13 / 46. szám

1921. november 13.

HARANQSZÓ.

371.

isteni igazság fénye. Keresd meg hibáidat, jellemgyarlóságaidat, gondolkodásod és érzéseid sötét foltjait. Alkalmazd és engedd alkalmazni magaddal szemben a tisztító metszőkést. Embernek, nemzetnek regenerációra van szüksége. De ez csak erkölcsi megtisztulás útján érhető el.

Mindenkinek szüksége van erre, de különösen neked, szeretett ifjúság! A tanév elején intlek: legyetek erős, tiszta vesszők. Bocsássátok lelketek gyökerét az ősi főidbe, a magyar nemzet történelmi múltjába. Legyetek lelketek, jellemetek szerint igazi magyarok. De legyetek igazi keresztyének is ! Éljetek Krisztusban ! Mentsetek belőle örökkévaló, éltető, megtisztító erőket! őrizzétek »testi, lelki éltetek tisztaságát. Engedjétek magatokon érvényesülni azt a nevelő munkát, mely az élő Krisztussal való kapcsolatból nyeri eszményét és erejet.

Azután képviseljetek értéket. Az erős vesszőről azt mondja a próféta, hogy a gazdag vizek mellett gyümölcsöt hoz. Ezt az igazi gondolatot elmélyíti a megváltó Krisztus, midőn így szó!: »Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.« Haza és egyház gyümölcshozást vár tőletek. Muuka, szeretet, jóság, békesség, hűség, mindmegannyi gyümölcsöt jelent. A bennetek íejlő képességek kiművelése. Jellemetek kiépítése. Érzésvilágotok gazdagítása és nemesítése. De mindez csak akkor lehetséges, ha van erős hitetek s ha ezzel a hittel belekapcsolódtok és benne éltek a Krisztusban. Nektek az örök élet vize mellett kell élnetek, mert csakis ebből meríthettek életet és fejlődést. A Krisztusban élés az igazi életnemesség és életfejlődés. Sok küzdés, munka, lemondás, nehézség, csalódás vár reá- tok. A nehézségek óriási hegyei magasodnak előttetek. Ha csak magukban nézitek ezeket a hegyeket, úgy azt mondjátok, hogy a nehézségek legyőzése lehetetlenség. De ha Krisztusban éltek, ha az ő erejével erősítitek lelketeket, ha ő lesz fiatal éltetek eszményképe és életereje, akkor a nehézségek sziklahegyei eltörpülnek és ti meglátjátok, hogy — jóllehet — »nála nélkül semmit sem cselekedhettek!« de vele mindent cselekedhettek A Jézusban élés a jövendő. A magyar jövendő is. Egyházunk jövendője is. Azért maradjatok és erősödjetek Jézusban!

Az erős vesszőről azt mondja a próféta, hogy az kimagaslik a sűrűségből és kitetszik magassága a többiek közül. Mit jelentsen ez?... Nem jelenti a gőgös kiemelkedést. Nem büszkeségről, elbizakodottságról van szó. A kiválóság természetes következménye az, hogy a tehetség, az erkölcsi érték, a jellemegyenesség mindig kimagasló helyet biztosít az egyén számára. Ezért azonban mindenkinek meg kell dolgoznia. A kimagasló helyet mindenkinek igaz értékkel kell kiérdemelnie. Nemzetünknek, egyházunknak a mai siralmas időben olyan kiváló munkás emberekre van szüksége, kik munkájuk, egyéni értékük által kiemelkednek a többiek sorából. Erre törekedjél te is. Ez hivatásod és kötelességed. De ne úgy, hogy a melletted állók fejét leütöd, csakhogy az ő hiányosságuk által emelkedjél a többi fölé, hanem úgy, hogy becsületes munkával, képességgel, jellemmel, makulátlan becsülettel tényleg a többiek fölé emelkedsz. És akkor is a te felülemelkedésed ne legyen kérkedés és ne legyen elbizakodottság.

Még egy csodálatos és mély értelmű szót szól a próféta, amit nem akarok sem szándékosan, sem fele- dékenységből elejteni. Azt mondja, hogy az erős vessző uralkodók pálcája lesz. Erős, egészséges vessző vagy és tőled függ, hogy mi lesz belőled. Lehetsz koldusbot. Lehetsz szégyenfa. Lehetsz száraz, gyümölcs- télén vessző egy erős gyökerű törzsön. De neked nem koldusbotnak, nem szégyenfáuak, nem száraz ágnak kell lenned I A próféta azt mondja : neked királyi pálcává kell lenned ! Jellemző, hogy ezt épen szőllővesszőről mondja! Szőllővesszőből készült királyi pálca ! Nem ébenfából, nem cédrusból, nem is valami másféle díszfából készült. Nem ékitményes faragással, avagy aranyverettel biztosították értékét. Királyi pálcává lett, mert gyümölcsöt hozott Belekapaszkodik a szőllőtőbe, belőle él, tovább adja életet teremtő erejét, ezt az erőt kivirágoztatja, gyümölccsé teszi. Ez az egész. Királyi pálcává téged sem tesz a te életed külső díszítése: a családi kiváltság, a társadalmi állás, a megjelenés és modor előnye, maga a tudás és életügyesség. Akkor leszel királyi pálca, ha Krisztusban élsz s belőle erősödve, kivirágzik és gyümölccsé érik élesedben a Krisztus életeszménye.

Ne értsd félre a prófétai szót. A királyi pálca nem jelent uralkodást és hatalmat. A királyi pálca nem uralkodik, hanem szolgál. Szolgálata abban áll, hogy az uralkodó hatalmát

jelképezi. Ez a te hivatásod is! Légy uralkodói pálca a te örökkévaló királyod, a Jézus Krisztus kezében. Jelképezd és hirdesd életeddel, cselekedeteddel az ő örökkévaló királyi hatalmát. Amint az arany és faragás- ékitmény nélküli pálca önmagában semmi, hanem csak a király kezében jelent értéket, úgy te is igazi emberi értékedet nem önmagadban birod, hanem abban, hogy az örökkévaló Krisztus hordoz téged kezében, mint az ő királyi méltóságának, királyi dicsőségének egyszerű pálcáját. Addig yagy, míg ő kezében tart. Ha elejt, * elvesztél. Értékedet tőle kapod. Méltóságodat ő adja. Hivatásod őbenne van elrejtve és ez nem kisebb és oem nagyobb, hanem hogy életeddel az ő világosságát sugározd szerteszét az emberek között. Ne légy azért más, hanem egy egyszerű királyi pálca az ő kezében.

Ünneplő gyülekezet! Midőn ma éjszaka elindultam otthonomból, mint valami sötét halotti szemfedél, gyász-* fekete fátyol terült a földre. A sötét égboltozaton csak itt-ott csillogott egy-egy fáradt sugaru, pislogó csillagfény. És ekkor úgy éreztem, mintha lábam alatt sírna a megtépett magyar föld, a fiaitól megfosztott gyászoló oroszlán. A föld az éjszaka gyászénekét sírta.

Reggel megérkeztem e város falai közé. A házak közei s az utcák fasorai közt szétfoszlott szürke ruhájában még ott bujdokolt az éjszaka riasztó árnya: a kétség, a gond, a bizonytalanság. De a várost övező hegyek fejére már aranykoronát rajzolt a felkelő nap sugara. És ekkor új éneket hallott a lelkem: a reggel reménység-énekét.

És most, — nézzétek, — odakünn aranyos verőfénybe öltözködik minden. Az enyészet halotti leplén, a szétdöntött romok között mint az isteni kegyelem bizonysága, tavaszi verőfény árad szerteszét. Egy új tavasz, egy új élet Ígérete. És én ismét új éneket hallok: a munka, a köte- lességteljesités hatalmas énekét. És érzem: ha lesz erőnk a nappal eme új énekét végigénekelni, ha megbecsüljük annak isteni melódiáját, akkor lesz még e nemzet ajakán alkonyat- szálltán, munka utáni pihenéskor magasztaló szent ének: az igazság győzelmének s a szabadulás Istenének dicsőítő éneke!

Isten kegyelmébe ajánlom egyház- kerületünk soproni tanintézeteit, tanárait és tanulóifjúságát 1 Legyen velünk az Gr kegyelme, hogy megkezdett