Harangszó, 1921

1921-10-16 / 42. szám

334 HARANQSZÖ. 1921. október 16 HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A kisgazdapárt fontos és jelentős határozatokat hozott: pontokba foglalva megállapította azokat a feltételeket, amelyek mellett a kormányt a jövőben támogatja. A kisgazdapárt határo­zatának leglényegesebb pontjai, hogy a párt követeli a szabad királyválasztás tör­vénybeiktatását, a választójog reformját, de az eddigi széles radikális alapokon, ellene mond a nemzetgyűlés meghosszab­bításának és erőteljesen követeli a teljes és tökéletes jogrendet és a közszabadsá­gok helyreállítását. Nyugatmagyarország kérdésében Velen- czében konferenciát tartottak. Kéri Pált halálra ítélték, Fényes Lászlót felmentették a Tisza-perben. 1918. október 31-én egy őszi ködös dél­utánon gyilkos golyótól találva halva ros- kadt össze Magyarország egyik legnagyobb államférfia, gróf Tisza István. Azóta for­dult az idő. Az ország testét végigszán­totta forradalom. A tetteseknek sikerült idegen földre menekülniük a magyar igaz­ságszolgáltatás sújtó keze elől. A felbuj­tóknak azonban nem. Ezeket elérte a ne- inezis. Hosszú vizsgálat után, százhét napon keresztül tartó tárgyalás után október 5-én hirdette ki a magyar független bíróság, mint a nemzet élő lelkiismerete az Ítéletet a bűnösök felett, lesújtva azokra és fel­mentve az ártatlanokat. A bíróság a kihallgatott tanúvallomások alapján bűnösnek mondja ki Kéri Pált gyilkosság bűntettében, mint felbujtót, Gaertner Marcellf gyilkosság bűntettében, mint bűnsegédet és ezért Kéri Pált halálra, Gaertner Marcellt 14 évi fegyházra Ítélte. Fényes László hírlapírót és Vágó Wil­helm Jenőt az ellene emelt vád alól fel­mentette. Ha a magyar kezek egytnásra talál­nak! Horthy Miklós’kormányzó megtáto­gatta Pécset. A pályaudvaron a városi és megyei előkelőségek élén dr. Kiszely Gyula kormánybiztos üdvözölte. A kormánybiztos beszédére Horthy Miklós kormányzó a kö­vetkezőkben válaszolt: — Köszönöm a hozzám intézett üd­vözlő szavait. Sokáig kellett várnom arra a percre, hogy eljöhessek ide Baranya de­rék népéhez és magam is tanúja legyek szeretett véreim örömének. Meg vagyok győződve arról, hogy megőrizték szívük­ben a megpróbáltatás alatt is a hűséges, odaadó ragaszkodást az édes hazához és bízom benne, hogy a felszabadult területek népe erős támasza lesz sokat szenvedett országunknak. Még fáradságos munka, nehéz küzdelmek várnak reánk, de ha a magyar szívek összeforrnak és a magyar kezek egymásra találnak, nyugodtan néz­hetünk a jövő elé. Felemelt fővel, bátor szívvel haladunk azon az utón, amely az ország újabb felvirágoztatása felé halad. Az ÉME és a Központi Sajtóválla­lat. Az Ébredő Magyarok Egyesületének központi Intézőbizottsága tudomására hozza összes tagjainak, hogy a Központi Sajtó­vállalatnál a legutóbbi napokban beállott irányváltozás miatt, amely a keresztény fel­fogással homlokegyenest ellenkezik, úgy a Nemzeti Újsággal, mint az Uj Nemze­dékkel mindennemű érintkezést megszakí­tott s addig, míg a Központi Sajtóvállalat kebelében újra a magyar faji felfogás nem jut érvényre, semmiféle hivatalos és nem hivatalos közleményt ott el nem helyez. EGYHÁZI ÉLET. A Luther-Társaság közgyűlése. Lut- her-Társaságunk, ezen egyetlen evangélikus irodalmi társaságunk most vasárnap, okt. hó 16-án tartja néhány évi szünetelés után első közgyűlését Szombathelyen. A közgyű­lés elé, mely eme fontos hivatásu irodalmi társaságunk új munkába lépését jelzi s mely az új elnökség munkaprogrammjának beterjesztésére nyújt alkalmat, méltán élénk érdeklődéssel tekint evangélikus egyházunk. Ha a nehéz közlekedési viszonyok, vagy a súlyos megélhetési gondok sokakat távol tartanak is a közgyűléstől, egész evangélikus egyházunk figyelme bizalomteljes várako­zással tekint a Luther-Társaság közgyűlésé­nek határozatai elé. Szívből óhajtjuk mi is, hogy ezen tanácskozás nyomán áldás fakad­jon evang. egyházunkra. A Luther-Társaság október hó 16-iki közgyűlésének és ünnep­ségének programmja különben a következő: délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz a szombathelyi templomban melyen dr. Varsányi Mátyás budai lelkész, a Luther- Társaság főtitkára hirdeti Isten igéjét. Isten- tisztelet után a Társaság megkoszorúzza Berzsenyi Dániel szobrát, mely alkalommal dr. Kovács Sándor theol. akad. tanár, az Ösvény szerkesztője tart beszédet. Ezután az igazgató-választmány ülése következik. Este 6 órakor a templomban vallásos ün­nepség lesz, melyen művészi számok kere­tében báró Radvánszky Albert, a Luther- Társaság világi elnöke tart ünnepi beszédet. Az ünnepséget Kapi Béla püspöknek, a Luther-Társaság egyházi elnökének imád­sága zárja be. A Luther-Társaság szombat- helyi közgyűlésére felhívjuk olvasóink fi­gyelmét. Vajha azon minél többen részt- vennének, s erőt és lelkesedést merítenének egyházi munkánk iránt. A soproni theol. akadémia tanév­megnyitása. Tekintettel Sopron remélhető megmentésére, a dunántúli egyházkerület vezetősége olyképen intézkedett, hogy a soproni theol. akadémia Sopronban kez­dette meg működését. Október hó 8-án volt a theol. akadémia ünnepélyes tanév­megnyitása, melyen résztvett Kapi Béla püspök, dr. Zergényi Jenő egyházmegyei felügyelő, dr. Heimler Károly főiskolai fel­ügyelő, dr. Thurner Mihály Sopron polgár- mestere, dr. Schindler János városi taná­csos, Takó, az erdészeti főiskola dékánja, a soproni egyházközség lelkészi kara és számos érdeklődő. Az egyházi ének elzen- gése után Kiss Jenő theol. akadémiai tanár imádkozott, majd Stráner Vilmos theol. akadémiai igazgató mondott mély gondola­tokban gazdag megnyitó beszédet. Utána dr. Prőhle Károly akadémiai tanár az op­timizmusról és pesszimizmusról tartott a jelen időkben különösen aktuális és értékes előadást. Majd Kapi Béla püspök szólott az akadémia tanári karához és ifjúságához s a theol. akadémia és Sopron jövendőjé­nek nagy bizonytalanságai közepette azokra a feltétlen bizonyosságokra mutatott rá, melyekről elfeledkeznünk egy pillanatra sem szabad. Lehetséges, hogy a theol. akadémia mint theologiai fakultás más he­lyen folytatja munkálkodását, de akkor is elválaszthatatlanul szerves viszonyban kell maradnia az egyházzal, mert hivatását csak is így teljesítheti. És mindenkor oly lelkü­letű lelkészeket kell nevelnie, hogy azok a nép vallásosságnak, erkölcsösségnek, mű­veltségnek emelése által dolgozzanak a magyar föld integritásáért. A Hymnusz ha­talmas hangjai zárták be a lélekemelő ün­nepséget. Helyreigazítás. Károlyi Endre dunán­túli gyámintézeti elnök megnyitóját az ere­deti szöveg birtokában a következőkép igazítjuk helyre: „Fogyunk, egyre csak fo­gyunk ! Vigyázzunk, hogy meg ne törjünk, hanem köszirtként megálljunk és legjobb képességeink teljes kifejtésével munkáljuk egyházunk és hazánk javát.“ Raffay Sándor dr. püspök, Hollandiá­ban járt. Utrechtben résztvett Cramer tanár beiktatásán. Október 9-én lord Parmon meghivására, mint a westminsteri apátság vendége előadást tartott egy londoni érte­kezleten. Előadásának tárgya: „a vallás, mint a nemzetek egyesítésének tényezője“ volt. Alapítvány. Dr. Zsigmondy Jenő, a bányai egyházkerület felügyelője, 10 éves felügyelősége alkalmából a kerület rend­kívüli szükségleteinek fedezésére 10,000 koronás alapítványt tett. A tiszai evang. egyházkerület köz­gyűlése. Szeptember hó 14-én folyt le a tiszai evang. egyházkerület közgyűlése. A gyűlést' megelőző napon a gyámintézeti istentiszteleten Marcsek János tokaji lelkész tartotta a szentbeszédet. A közgyűlést Pau- lik János imája vezette be. Dr. Meskó László, helyettes felügyelő megnyitó beszéde után Geduly Henrik püspök jelentése mély­séges hatást váltott ki, midőn a tiszta evangélikus állásponton méltó kritikában részesítette Prohászka püspöknek a frank­furti keresztyénszociálista gyűlésen a refor­máció egyházaira mondott felháborítóan igaztalan vádoló nyilatkozatát; visszauta­sította azt a törekvést, mely a nemzeti hadsereget elkatholizálni akarja, midőn azt Kapisztrán János védő szent oltalma alá óhajtja helyezni, intelemmel fordult egyhá­zunk minden tényezőjéhez — lelkészekhez és világiakhoz — a mélyebb, állandóbb és folytonosabb hitélet éidekében. Fontosabb tárgyak voltak: a jogakadémiák megszün­tetése tárgyában kiadott miniszteri rendelet, mellyel szemben a kerület az egyetlen ev. jogakadémiának minden eszközzel leendő fenntartása mellett foglalt állást. Az evan­gélikus világszövetség eszméjét nagy öröm­mel és még nagyobb reménykedéssel üd­vözölte s az ádventi offertóriumot készség­gel ajánlja fel e célra. Hozzájárult a nyug­díjkérdés sürgős és korszerű megoldásáról szóló határozatokhoz. Szeretetvendégség. A budapesti Ev. Leányegylet folyó hó 1-én tartotta az első 1921—22 évi szeretetvendégségét a Deák­téri iskolák dísztermében. A háziasszonyi tisztséget dr. Kneffel Józsefné, ügyvéd neje látta el. A szeretetvendégség Mojsisovich Natália titkárnő imádságával vette kezdetét, aki beszámolt az Egylet eddigi munkájáról, jelenlegi állapotáról, megvalósítandó ter­veiről. Dr. Kneffel József, aki Marcsek Já­nos vallástanári lelkész Tokajba való tá­vozása óta, az elnöki teendőket látja el, bibliamagyarázatot tartott, felhívta a hall­gatóságot a komoly keresztyénség követel­ményeinek teljesítésére! Utána Schermann Margit: Károlyi Valéria „Megtérés“ című költeményét szavalta el meleg átérzéssel. „Az egyháznak a Jézus a fundamentuma“ éneket Szabó Mária, Lengváry Juci, Scher­mann Margit és Szánthó Margit, az Egylet quartettje énekelte el. A szeretetvendégsé- get báró Podmaniczky Pál lelkész, volt eperjesi theol. tanár hitben gyökerező bibliamagyarázata és imádsága fejezte be. (Sz. Oy.)

Next

/
Thumbnails
Contents