Harangszó, 1921

1921-10-16 / 42. szám

332 HARANQSZO 1921 október 16 fehérhegyi csatában bekövetkezett a katasztrófa. (A cseheknek jó volna erre most visszaemlékezni I) Bocskai megszerezte nemzetének és a protes­tánsoknak a bécsi békét, amely ered­ményeiben, hatásában szinte kiszámit- hatatlan. Ha Bocskai nincs, akkor ma aligha volna magyar protestantizmus. Mert hiszen tudjuk, egy Pázmány in­dult el a protestantizmus ellen, aki — szemben a protestáns XVI szá­zaddal — a katholikus XVII. száza­dot vezette be, amely mindvégig a katholicizmus diadalától visszhangos. Elsősorban Bocskai Istvánnak köszön­hető, hogy a magyar protestánsok ma nem kiáltoznak egymásra, mint a valdensek, akik akár a hatalmas erdőirtáson véletlen megmaradt fák — olyan ritkák. . . (Folyt, köv.) Ravasz László dr. ref. püspök programjából. Ravasz László dr. dunamelléki ref. püspök programbeszédjében, beikta­tása alkalmából többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az ország összeomlása után átérezte mindenki, hogy Magyaror­szág keresztény ország. A protestan­tizmus olyanforma, amelynek tartalma a keresztyénség. Jézusnak, de Pál és János apostoloknak a harca is harc volt a judaeizmus ellen. Ez a harc a protestantizmus harca. Ennek az eszmének harcosa vagyok én is. Ma­gyarországnak Regnum Christianum- nak kell lennie 1 az országot nem tőrrel és gyilokkal, hanem Krisztus­sal lehet regenerálni. A katolicizmus a forradalmak után mindig gyorsan nyomul előre, mert szükségessé tette ezt a gyorsan reorganizáció, A kato­licizmus konzervatív, tehát konzer­váló ereje is van. És ez a hivatása. A gyorsan reorganizáció szükséges­sége azonban gyakran túlzásba és hibákba sodorta. A török hódoltság utáni magyar restauráció pl. a vér­tanukhoz és a gályarabokhoz, a nagy forradalmak utáni restauráció pedig Metternich rendőrállamához vezetett. Mély fájdalommal látnám, ha ez a kísértés ma is megejtené ezt a hatal­mas nemzeti konzerváló erőt. Nem a kálvinizmust féltem, mert aki meg­halni is tud, az nem fél. De feltem a nemzetet. Mert a nemzetet bizonyos szent játékok áldozatául odadobni nem szabad. Az evangélikus és uni­tárius testvéregyházak felé — foly­tatja — az erősebb testvér lovagias­ságával nyújtom kezemet. A püspöki székben egyházam főpásztora kívánok lenni, nem kormányzója és nem finan- cierje. Kerületem minden szószékét úgy tekintem, mint az én szószékemet és minden hívét, mint az én híveolet. Ez a programom, ezzel köszöntök be. Mi evangélikusok a reformátusok­nak Ravasz László dr. püspök sze­mélyében, az erősebb testvér lovagias­ságával felénk nyújtott kezet készsé­ges örömmel ragadjuk meg. Szentül meg vagyunk győződve, hogy a két testvérnek együttérző, szeretetteljes munkáján Istennek áldása leend. Ravasz László püspököt a magyar evangélikusság nevében hódoíóteljes tisztelettel üdvözöljük, életére, főpász­tori munkásságára Istennek gazdag kegyelmét kérjük. Bíingha páter a magyar kath. férfi típusáról és a protestáns egyház követelmé­nyeiről egyháztagjaival szemben. A B. H. egyik utolsó számában olvassuk, hogy Bangha Béla s. J. Budapesten az Egyetemi templomban beszédet mondott a katolikus férfiliga tagjainak. Beszédében különösen a katolikus férfivilág és a magyar ka- tolikusság alapvető hibáit ostorozta és rámutatott arra, hogy a katolikus magyar férfiaknak három nagy hibája van: következetlenek, megalkuvók és példátlanul komolytalanok. A követ­kezetlenség különben kifejezésre jut a magyar népnél is, amely képes a következetlenségnek arra a csimbo- rasszóiára, hogy el nem mulasztja a vasárnapi misét, imádkozik, vallásos, de emellett csúnyán káromkodik. Katolikus férfiaink el nem engednék gyermekeiknél a keresztelőt és halot- taiknál az egyházi temetést, de a szü­letés és a halál közötti időre nem vetnek súlyt. A francia ember kép­telen volna erre a következetlenségre, ha ő szembekerül az egyházával, akkor gyermekét nem is keresztelteti meg és halottait sem részesíti egy­házi temetésben. A katolikus férfiaink hitéletéből hiányzik a lelkieken ala­puló mélység és komolyság és a hit­élet előírásainak az életben való al­kalmazása. Hiányzik az életnek az elmélyítése, hiányzik egyszóval az eleven hit. Ezzel szemben azonban azt látjuk, hogy a látványos demon­strációra, keresztény mivoltunk tün­tető hangoztatására igen nagy a haj­landóság. Némelyek keresztény mi­voltuk bizonyítására elegendőnek tart­ják az antiszemita tüntetést, de lelki életükkel egyáltalán nem törődnek. Áttérve az oly gyakori megalkuvásra, objektive megállapítja, hogy a kato­likus férfi helyzete példátlanul nehe­zebb, mint például a protestánsé. A protestáns egyház nem követel any- nyit, mint a katolikus; a katolikus élet milliószor nehezebb és a katoli­kus ember nagyon hamar kerül szem­be az egyházzal. A katolikus férfiak komolytalanságára viszont jellemző tünet, hogy a hitélet megnyilatkozá­saiban hiába keressük a nagy töme­geket, pedig nem is a meggyőződés hiánya, mint inkább, csak a felületes­ség, a lelkiekkel való nemtörődés az, ami távoltartja őket. Ami a következetlenséget, a meg­alkuvást, a komolytalanságot illeti, sajnos, ezt Bangha páterrel elmond­hatjuk mi protestánsok, közelebbről mi evangélikusok is igen sok egyház­tagunkkal kapcsolatban „ Ami Bangha páternek ama kijelen­tését illeti, hogy a protestáns egyház nem követel annyit, mint a katolikus; a katolikus élet miiliószor nehezebb, anélkül hogy vitatkozásba akarnánk bocsátkozni Banghával, kénytelenek vagyunk leszögezni ezúttal is ama régóta ismeretes igazságot, hogy a prot. egyházak, így közelebbről az ág. hitv. ev. keresztyén anyaszenegy- ház, tagjaitól sem többet, sem keve­sebbet nem követel, mint amennyi a szentírásban van megírva. A hit és az erkölcsi élet dolgában ez reája nézve az egyedüli zsinórmérték. S ez a mérték teljesen elégséges az üdvös­ségre. Hogy már most eme zsinórmérték következtében a protestáns ember élete mennyivel könnyebb, ennek el­bírálását az olvasóra bízzuk. C. G. Keresztelési emléklapok. A Dunántúli Luther-Szövetség kiadásá­ban csinos kiállítású keresztelési em­léklapok jelentek meg, amelyek da­rabonként három koronáért a lébényi evang. lelkész! hivatalnál (Moson m.) kaphatók. 9—10 Egy szegénysorsu, árva VII. oszt. gimn. magántanuló — tisztviselő fia — instruktornak ajánlkozik vidékre alsógimnázisták mellé. Hegedülni is tanít. Cím: Ev. lelkész! hivatal, Kispéc, Győr m. ' 3—3

Next

/
Thumbnails
Contents