Harangszó, 1921
1921-01-23 / 4. szám
Krisztus útján, el lehet készülve arra is, hogy gúnyolni fogják s minden gonosz hazugságot mondanak majd ellene. Akihek keresztyénségével mindenki meg van elégedve, annak a keresztyénsége körül baj van. örüljek, ha bántanak, mert ez azt mutatja, hogy a keresztyénségem már látható, észreveszik a hitetlenek. Jan. 27 I. János. 13—4. és a 133. zsolt. A hívők i% észreveszik a Krisztus útján megindulót s szeretettel közelednek hozzá mint az apostol. Kihasználom-e azt az örömforrást, amit a hívők közeledésében kinál az Úr ? összetartok-e gyülekezetünkben azokkal, akiknek közösségük van az Atyával s az ő Fiával s akikkel íigyütt kovász lehetnénk gyülekezetünkben ? Jan. 28. 32. zsoltár í—s. Hogy örülünk, ha nehéz terhet hosszú út után elfáradt vállaink'ól letehetünk. Nincs nagyobb teher a bűnnél. Krisztus ezt veszi le rólunk: múltunk terhét. Sohsem tudom eléggé megköszönni ezt az örömöt az Úrnak. Jan. 29 Lukács 10 20. Sok ember a bizonytalanság kínjaival néz az ítélet napja elé. A keresztyén ember azonban bizonyos ártól, hogy neve Jézus Krisztus érdeméért fel van írva a mennyben. Ha nem merem még magamról elmondani ezt, akkor még egy nagy keresztyén örömöm hátra van. Jan. 30. Fiiippi 121—23. A keresztyénnek is jó szemeivel nézni a napot és mégsem fél a haláltól, mert nemcsak a veszteséget látja benne, hanem a nyereséget is. Tudnék-e örülni ma a halálomnak? 1921. január 23 HETI ..KRÓNIKA. A politika. A nemzetgyűlés szünete óta különböző pártmozgalom hire veri föl a politikai nyugvás csöndjét. Most meg arról volna szó, hogy Andrássy Gyula gróf, az egykori szabadelvű vezértényező állana a tárgyalások mögött s hogy ő volna kiszemelve a legszélsőbb irányzatokból összetoborzandó csoportosulat vezéréül. Irredenta-szobrok leleplezése. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor leplezték le a Szabadság-téren az elszakításra ítélt országrészek allegorikus szobrait Budapesten. Képviselve volt mindegyik egyház, az egyetemek, a díszsátor körül állottak díszmagyarban a megmaradt és az elszakított törvényhatóságok képviselői. Külön küldöttség képviselte Pozsony városát. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött. Majd kezdetét vette az irredenta-zászló beszentelése. A római katolikus egyház nevében, a betegsége miatt’ távollevő hercegprímás megbízásából P. Zadravecz püspök áldotta meg a lobogót. Beszéde után a hercegprímás nevében a zászlóra tüszte a szalagot, amelyen ez a fölirás van : „Mária országának katolikusai — a teljes Mária- országért.“ A görög-katolikus magyar egyház nevében Melles Emil esperes, a reformátusok nevében Takaró Géza ref lelkész, az evangélikus egyház nevében Kacziany János, az unitáriusok nevében Józan Miklós unitárius esperes áldotta meg a zászlót. Az egyházfők után Sipócz Jenő dr. polgármester tűzte a lobogóra a székesfőváros szalagját. Az egyes törvényhatóságok képviselői helyezték el ezután a zászlón az illető törvényhatóság szalagját. HARANQSZO. Ezután Urmánczy Nándor mondotta el ünnepi beszédét. Urmánczynak szavai közben a négy szoborról lehullott a lepel. Az első, Nyugat- Magyarország Sidló Ferenc műve. A második Felső-Magyarország szimbóluma, ezt Stróbl Zsigmond készítette. A harmadik szobor Pásztor János műve. Csaba vezér széttöri Erdély bilincseit. A negyedik szobor, amelyet Szenígyörgyi István alkotott, Dél-Magyarországot ábrázolja. Megindult hangon adta át Urmánczy a négy szobrot Budapest fővárosának. Sipőcz Jenő dr. polgármester rövid beszéddel vette át a szobrokat. Miért ment Apponyi Párisba. A Népszövetségi Társaságoknak most Parisban tartandó konferenciáján a Magyar Külügyi Társaság is részt vesz Ez az első alkalom, hogy Magyarország, habár csak közvetve és társadalmi utón, felszólalhat a népek tanácsában. Apponyi Albert gróf,* a Külügyi Társaság elnöke a párisi útról úgy nyilatkozott, hogy a párisi konferencia tisztán társadalmi jellegű, nem politikai szinezetü misszió. — A nemzetközi társadalom mozdult meg ugyanis avégből, hogy a népszövetség eszméjét propagálja és nekünk örömmel kell üdvözölni a részt- vevés lehetőségét. A mostani konferencián barátságos eszmecsere utján haladva idővel sok olyan kérdésben megértjük egymást, ami most még mély szakadékot alkot közöttünk. A dévényi emlék. A dévényi millenáris emlékművet lerombolták. Szűkszavú, rövid távirat ad erről hírt, amely a szívünkbe markol, mint minden arcuicsapás, amely ragyogó ezeréves históriánkban gyökerező jogos nemzeti önérzetünknek szán Csonka- Magyarország közvetetlen szomszédsága. „Ismeretlen tettesek“ robbantották föl a szobrot: mondja a hír. Ismerjük, tudjuk azokat az ismeretlen tetteseket, akiknek keblében nem dagadhat tiszta és büszke nemzeti öntudat, — amire joga van minden még oly maroknyi népnek is, — mert ezt az önérzetet csak az nem tiszteli, akinek — magának nincs ilyen lelkemélyén őrzött kincse. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Nyugatmagyarországi Liga január 12-én megtartott tiltakozó nagygyűlésén, amelyen résztvettek az összes budapesti társadalmi egyesületek, egyhangúlag a következő határozati javaslatot hozta meg: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Nyugatmagyarországi Liga együttes nagygyűlése újból tiltakozik a ránk erőszakolt trianoni béke és a békeszerződésnek különösen azon rendelkezése ellen, mely Nyugatmagyarországol Ausztriának ítéli oda. A nagygyűlés különösen visszautasítja azt a jogi fölfogást, amely a nagykövetek tanácsának legutóbbi jegyzékében jutott kifejezésre s amely szerint a Magyarországtól elszakítandó és Ausztriához csatolandó nyugatmagyarországi terület fölött, mint valami élettelen és jogtalan t^rgy fölött történik rendelkezés. Ennélfogva a nagygyűlés kijelenti, hogy Nyugatmagyarország sorsáról a független szuverén Magyarország és a magyar nemzet akarata ellenére nem dönthet senki és Magyarország nem volna méltó a fennmaradásra, ha ma, amidőn ismét a királyság alapján álló államalakulattá vált, terüle29. téből akárcsak egy talpalatnyi földet is átengedne idegen államnak A délszláv régens beszéde az alkotmányod gyűlésen. Sándor régensherceg az ünnepiesen megnyitott alkotmányozó gyűlésen beszédében többek között a következőket mondotta: Meg vagyok győződve, hogy az alkotmány kidolgozásáról való eszmecserében önök csak a haza javát fogják szemük előtt tartani és egv pillanatra sem felejtik cl, mennyit szenvedett és tűrt népünk. x A régens ezután az igazságosságról beszélt, melyet gyakorolni kell minden felekezettel szemben, igazság a nagyokkal és a kicsinyekkel, az erősekkel és gyengékkel szemben, igazság még azokkal szemben is, akik noha — úgymond — nem viselik nevünket, nem a mi fajunkhoz tartoznak, mégis a mi polgártársaink. Végül arról szólott, hogy különösen a gazdasági rendben kell uralkodnia az igazságosságnak, mert csakis ezen az áron lehet az emberi civilizációt megóvni azoktól az időszakos megrázkódtatásoktól, melyek egészen napjainkig megnyilvánultak. A francia kormányválság. Franciaország mintha szükiben lenne nagy értéket jelentő politikusoknak. Minden kormány- válság után már évek óta mindig ugyanazok a nevek vannak a felszínen, de ez még hagyján, csakhogy ezeket a neveket sem a közbizalom tolja az előtérbe, hanem az a zavar, amely a francia politikai köröket erőlteti, mikor államférfiul a legjavából valót kellene találniok. Clemenceau miniszterelnökké történt kinevezése óta a franciáknak a mostaninál súlyosabb kormány- válságot nem kellett megoldaniok. Akkor a háború, most a győzelem forog kockán. EGYHÁZI ...ÉLET. Az érdeklődőknek szives tudomására hozzuk, hogy a kiadóhivatal r/i évi előfizetéseket is készséggel elfogad és elszámol. Olvasóinkhoz. Bizalommal kérjük olvasóinkat, ismertessék, terjesszék lapunkat hitrokonaik között: hadd csendüljön meg a Harangszó ébresztő, hiterősítö hangja minél több szívben és házban e hitetlen s épen ezért szerencsétlen hazában. Nem elég ma a templomi igehirdetés. Az Írott betűnek is be kell állnia a nagy aratásba. Lapunk köré egyházunk legkiválóbb munkásainak jórésze tömörül, akiket hitünk és hazánk szeretete hajt munkára s akik méltó táplálékot igyekeznek nyújtani a lelkeknek. Ne elégedjék meg tehát senki azzal, hogy ő maga olvassa a Harangszót, hanem legyen azon, hogy mások is megismerjék és megszerezzék. Fontos dolog, hogy egymás munkájáról, öröméről, bajáról is tudomást szerezzünk s egymás hitén és példáján felbuzduljunk : azért ne sajnáljon senki híreket küldeni. Keressék fel a hitrokonok hirdetésekkel is kiadóhivatalunkat. Olvasóink pedig a hirdetéseink kapcsán tett megrendeléseknél ■hivatkozzanak lapunkra. Új munkatárs. Hamvas József gimnáziumi tanar, az országosan ismert jeles iró lapunk munkatársai közé lépett. Halálozások. Schuh Ágoston ny. mosoni esperes, gálosi lelkész, a Ferenc József rend lovagja 97 éves korában január 11-én
