Harangszó, 1921
1921-07-31 / 31. szám
Szabadság, Testvériség, Egyenlőség. Irta: Oyurátz Ferenc. III. A szabadság, testvériség mellett méltán foglal helyet — mint a keresztyén világnézet követelménye — az egyenlőség. Jelentőségének értéke azonban a fogalom értelmezésétől függA természetben sehol sem található fel a teljes egyenlőség. Penn a magasban az égitestek között is van különbség. Vannak fényt, meleget árasztó csillagok s ezek mellett olyanok, amelyek magukra hagyatva hidegek, sötétek. A föld színén is mindenütt — úgy az élettelen, mint az élet jelenségeit mutató tárgyak között is kisebb, nagyobb különbözést, ellentéteket találunk. A föld szinén mélység, magasság, viz és száraz, hideg, meleg vidék váltogatják egymást. Egy tudós állítása szerint, ha e változatosság megszűnnék, ha nem lenne sem hegy, sem völgy, hanem a föld szine végtelen, egyenes sik lappá válnék s akkor a hegyekkel együtt eltűnnének az ezek fensikjai, szakadé- kai által képzett gyűjtő medencék, amelyekből a viz földalatti csatornákon tovább haladva alantabb helyen felfakad. E medencék . nélkül nem nyernének vizet a kutak, kiszáradnának a források, patakok, folyók. Elakadna a nedvesség körforgása és ezzel kihalna az élet. Nincs egyenlő1921. jdlln» IT ________________ — Ne, itt van mindened... Szaladj Kováts őrmesterhez . . . Komába kell mennetek. . . Siess, mert már szétpukkadóban van. — Hát ez a kölök ?... — Add ide. . . Mikor egy nő a férfira bízza a gyerekét, majdnem mindig figyelmezteti : le ne ejtse ám. Úgy hogy azután mi igen igen félünk. Talán azért is vagyunk olyan ügyetlenek. Bár még józan férfi alig ejtett el kis gyereket, de azért mindig fél és az sem felejti el hozzá tenni, mint pl. történetünk hőse, káplár úr Bükkös: — Azután le ne ejtsd ám. . . A figyelmeztetés után megkönnyebbülten szaladt őrmester úr Kováts lakására. — Vigyázz! Ki ne fizessen, — évelődtek az új dajkával. — Még nem jár. . . Még nincs szerződés. . . — Még ha magyar volna. . . — Komám, a kisgyerek mindenkié. ség a gazdag növényvilágban. A rae- zöh minden főszál, az erdőn minden fa szomszédjai rovására törekszik feljebb emelkedni és így több részt venni a szabad levegőből és a napsugárból. Az állatországban is azt látjuk, hogy az élet harc a létért. Az ön- és fajfentartásnál az erősebb hátra szorítja a gyöngébbet. A ragadozóknak táplálkozásuk más állatok pusztításával van szoros kapcsolatban. _ % A természet azw emberek között sem ismer teljes egyenlőséget. A tudomány beszól fehér, sárga, vörös, fekete fajokról. Vannak még kezdetleges természeti állapotban levő műveletlen és a műveltségnek már magas fokára jutott népek. Az ugyanazon fajú és műveltségű társadalom tagjai között is sok különbözés, ellentét van. Különbözők a szokások, hajlamok, különböző a testi tehetség, az indulat. Van vérmes, epés, közömbös, ábrándozó véralkat. Vannak takarékos, fösvény, könnyelmű, tékozlásra hajlandó egyének, szelid, türelmetlen, komor jellemüek. A nyert talentumok használata szerint különböző az egyes emberek hatásköre, helyzete. Joggal mondja egy tudós, hogy amig két ember lesz a földön: addig lesz különbség is ember és ember között. Lesz egy, aki intézkedik és egy, aki engedelmeskedik, vagyis lesz úr és szolga. De az erőben, munkában, helyzetben levő, a külső életben mutatkozó minden ellentétek dacára is méltán _________HARANOSZO. _____ — Az igaz. Azonban futni kellett az új dajkának is. Tönsőrmestere elküldte tojást keresni. Most káplár úr Harangozó lett a dajka. Az ő hivatala sem tartott három percig. Riadót fújtak. — Tyűi azt a. . . most mit csináljak ezzel a pöttömséggel. Csak ismerném az anyját. . . — Szaladj be vele ebbe a házba, majd csak rátalál valaki. Bevitte. A laikus és a későbbi korok kedvéért megemlítem, hogy a raenetszá- zadok, ha csak lehetett, falvakban laktak. Lehetőleg faluban szállt meg az előrenyomuló csapat is. Az a zászlóalj pedig, amelyhez a mi bajcos dajkáink tartoztak, arra volt hivatva, hogy az esetleges újabb szerb betörést megakadályozza. Azért őrködött a Száván, erődítményeket csinált, gyakorlatozott s természetesen há243. hangoztatjuk az egyenlőség elvét. Erre jogot ád és egyszersmind kötelez a vallás. Az újszövetségben Pál apostol ezen mély jelentőségű szavakat mondja a római gyülekezethez írt levelében: »A Szentlélek tesz bizonyságot a mi lelkűnkkel együtt, hogy mi Istennek fiai vagyunk«. Rom. 8. r. 16. v. A földi létben sok ellentét, különbség látható az emberek között, de a vallás egyenlőséget hirdet az istenfiuságban, Isten előtt mind egyenlők vagyunk, senki sem dicsekedhetik önérdemével. Mindnyájan egy képpen atyai kegyelmét szomjuhozzuk. »Mert mi — mondja más helyen az apostol — mindnyájan mennyei polgárok vagyunk, honnét a megtartó Krisztust is várjuk.« Fii. 3. r. 20 v. A mennyei polgárság, vagyis magasb eszményi feladat közős cél, amelyre minden ember egykép hivatva van. E közös hivatás tudata kell, hogy vezéreljen bennünket, mint a társadalom tagjait kötelességünk teljesítésében. »Avagy nem tudjátok-e — szól ugyancsak Pál apostol — hogy ti az Istennek temploma vagytok és az Istennek lelke lakozik bennetek?« Ezen intés értelmében úgy kell minden embertársunkra tekintenünk, mint akiben — épen úgy mint bennünk — Istennek lelke lakozik. A keresztyén vallás tanainak szebb, szíveme- löbb alapját az emberi egyenlőség elvének sem a tudomány, sem emberi törvény nem mutathat. Az evangéliom erkölcsi ereje vívta ki a rabszolgaság zakban volt elszállásolva. Hely volt bőven, mert a szerémségi szerbek között akadtak árulók is, akik elmenekültek. A riadó nem az ellenségnek szólt. Gyakorlat volt az csak. Más faluba mentek. Harangozó Bükkössel került egy szobába. Az, mikor visszakerült Kumából (a csapat megérkezése után vagy négy órával) kérdezte a gyereket. — Bevittem egy lakatlan házba... — Hátha nem találják meg?. . . Nyugtalan lett mind a kettő. Bükkös hümmöget. Elteszi a pipát. Nem izük. Homloka ráncos. Magába morfondíroz ... — A poronty rám volt bízva, ez egy. Az anyja hátha nem találja meg, ez kettő. A kis gyerek mindenkié, ez hárqpi. És én visszamegyek, ez négy. Harangozó megijedt. — Hun az eszed Bükkös? Háborúban vagyunk. Életeddel játszol I...
