Harangszó, 1921
1921-07-24 / 30. szám
1921. jdliu« 24 RARANQ5ZÖ. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Várjuk az Urat t Július 25. Máté 24. n—m. Veszte* háborúk után rendszerint vallásos ébredés szokott következni. Jelek mutatják, hogy az Úr a mi országunkat is meg akarja látogatni s fel akarja ébreszteni. Nem nagy jelek. De hiszen a tavaszt is „csak egy-egy meleg szellő, ttízőbb napsugár, fakadó rügy jelzi először. Emeld fel fejedet Isten népe s várjad az Urat boldog reménységyel! Július 26. Jelenések 22. io. Az Úr nem tolakodó vendég. Hívás nélkül sehová sem megy. Az Úr várja, hogy az ó közeledésére feltámadjon ajkunkon a hívó imádság: Jövel Uram Jézus I Hívom, várom az Urat hűséges, kitartó imádsággal! Július 27. Máté 3 . í—«. Készítenem kell az Úrnak útját én hozzám mélységes bűnbánattal s bűnvallással. Minden lelki ébredés, mely nem erre a fundamentumra épül, homokra épül. Várom az Urat az én bűneim lajstromával. Július 28. Mikeás 6. #—s. Az Úr megvárja, hogy mint kedves vendégnek elébe menjünk. Mivel menjek eleibe az Úrnak? Életem megtisztításával. Minden bűnöm a keresztyénség hitelét s az Úrhöz fűzött várakozásokat rontja. Július 29. Lukács 12.45—46. A szeretet urát szeretettel kell várni. Megszüntetem a kersztyének viszálykodását a magam körén belül. Hisz arról ismeri meg a világ, hogy az Isten küldte Jézust, hogy az ő tanítványai egyek a szeretet által. Július 30. Zsidókhoz írt levél 12. is—14. Ne csüggesszen el a körülöttem tobzódó sok bűn, a lelki ébredésnek látszólag ellenmondó sok, lehangoló körülmény. Hiába a tél minden erőlködése, hogy birodalmát meghosszabbítsa, ha eljön a tavasz ideje. Várom az Urat, az én diadalmas királyomat szent bátorsággal 1 Július 31. Ézsaiás 40. í—5. Az Úr elvárja, hogy készítsük az ö útját minden lélekhez, amelyik érintkezési körünkbe esik. Az Úr eljövetelének egyik föltétele az is, hogy minden léleknek hirdettessék az evan- géliom. Várom az Urat hűséges munkával. Bizony, jövel Uram Jézujl HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Windischgraetz után Rupert Rezső, majd Beniczky Ödön interpellációi idéztek elő nagy kavarodást a nemzetgyűlésben. Rupert ,az Igazság* című lap szubvenciójára vonatkozólag vádolta meg a kormányt, melyhez Bethlen kijelentése szerint a mostani kormánynak semmi köze sincs, Beniczky Ödön pedig a duna-tiszaközi állítólagos állapotokat tette szóvá. Egyébként interpelláció interf >ellációt követ, ami ellen Csukás Endre el is szólalt. Tárgyalták az őrlési és forgalmi adót. Vas miniszter beterjesztette a katonatisztek és köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézetéről, valamint a test neveléséről szóló törvényjavaslatokat, Hegedűs a szesz módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Volt egy szép pillanata is a nemzetgyűlésnek, melyben elfogadta Huszár indítványát a fogságban szenvedő hatvanezer magyar fogoly katona kiszabadítása ügyében. Zsombor államtitkár a nyugatmagyarországi kérdésről. Zsombor Géza államtitkár, aki ez idő szerint Sopronban tartózkodik, egy újságíró előtt így nyilatkozott a nyugatmagyarországi kérdésről: Nyugtalanságra és aggodalomra semmi ok. Bár az ügy részleteiről, annak kényes volta miatt és külpolitikai okokból nem nyilatkozhatom, általánosságban a legnagyobb nyomatékkai hangsúlyozhatom, hogy most már semmi esetre sem nyerhet az ügy olyan elintézést és megoldást, amilyentől félénk természetű emberek itt ok nélkül már két év óta állandóan rettegnek. Értse meg végre-valahára mindenki, akit illet, hogy az intéző körök nagy felelősségük tudatában ez ügyben minden lehetőt elkövetnek a sima, békés megoldás érdekében és mondhatom, hogy máris nagyon örvendetes eredmény van. Nincs semmi ok arra, hogy bizonyos túl okos soproni emberek egymást állandóan oly bárgyú híresztelésekkel rémitgessék, amelyek két éven keresztül — a számtalanszor emlegetett fix- terminusokkal együtt — mindig valótlannak bizonyultak. A francia szenátus ratifikálta a trianoni békeszerződést. Mint ismeretes: a francia szenátus letárgyalta a trianoni békeszerződést és elfogadta a ratifikálásról szóló javaslatot. Reynald előadó mindenekelőtt kijelentette, hogy a békeszerződést az igazság, az elnyomott népek felszabadítása, a kártalanítások és jóvátételek és a biztossági garanciák inspirálták. A továbbiakban megállapítja, hogy a győzők szólnak a legyőzöttekhez a trianoni békeszerződésben is. Azt, hogy Magyarországtól tiszta fajmagyar területeket is el kellett venni, lényegben a szomszédállamok jogosult féltékenységével okolja meg a jelentés. A Millerand-féle kísérőlevélre azt jegyzi meg a jelentés, hogy annak nem szabad jelentősegét túlbecsülni. A gazdasági és jóvátételi rendelkezések ismertetése kapcsán nyíltan elismeri egyes jelentések tökéletlenségét. Utal a jelentés Kun Béla zsarnokságára és az idegen megszállás viszontagságaira, amelyeket Magyarországnak végig kellett szenvednie. Végül szól arról a rokonérzésről, melyre a francia kultúra Magyarországon talált, megemlékezik az Anjou-házból való Nagy Lajos királyunkról, aki francia származású volt, majd a békeszerződést, mely Közép-Európa állandó békéjének csiráját hordja magában, elfogadásra ajánlja. De Monzie szenátor kifogásolta a béke- szerződés igazságtalanságait. A béke — mondotta — igazságtalan Magyarországgal szemben. Igaz, hogy a legyőződnek kell viselnie a háború költségeit, azonban nem nagyobb mértékben, mint például Bulgáriának. Kijelenti egyébként, hogy meg kell védeni a francia érdekeket és tiltakozni kell különösen az ellen, hogy Magyarország egyes területeit minden ok nélkül átengedjék Ausztriának. Hivatkozik a Millerand-féle kisérő-levélre, amely megengedi, hogy a népszövetség a szerződés igazságtalanságait kijavítsa. Ezt különösen a nyugati vármegyékre vonatkoztatja, mert szerinte a francia kormánynak ebben a kérdésben egyelőre nem szabad végleges állást foglalnia. Ezután Briand miniszterelnök szólalt fel. Nem érez bosszúvágyat Magyarország291. gal szemben, nem feledkeeik meg arról, hogy közte és Franciaország között régente milyen kapcsolatok voltak, de háború volt. ■— Magyarország valóban igen kicsi lett, de az elnyomó húsába bele kellett vágni. Az angol-ir kibékülés. A gyéctea Anglia világhatalma tetőpontján békejobbot nyújt Írországnak. Az angol kormány és De Valera ir köztársasági elnök közt napok óta tárgyalások folynak és a londoni jelentések kedvezően szólnak a tárgyalások kilátásairól. Ma megjelent De Valera pro- klamációja az ír néphez, mely tudtul adja, hogy a tárgyalások idejére fegyverszünet jött létre. Az írek százados szabadságharca tehát győzelemmel kecsegtet, holott néhány héttel, hónappal ezelőtt még úgy festett a borzalmakkal teli angol-ir polgárháberú, hogy az angol katonai rémuralom végképpen megfojtja az Íreket. Mivel büntetik Amerikában a rövid- szoknyás hölgyeket. Mint mindenütt, Amerikában is lábrakapott a rövidszoknya divatja csak nem akar elmúlni. Az egyik amerikai város, Zion város elöljárósága már a hivatalos beavatkozás szükségét is látja s a város felügyelője, Glen Voliva, az alábbi szigorú hirdetményt tette készé az új divat ellen. A rendőrség, személy válogatás nélkül le fog tartóztatni minden olyan hölgyet, aki félig mezítelenül megy ennek a városnak az utcáin, óvadék ellenében sem főgém önöket szabadon bocsátani és férjeik sem tudják majd kiszabadítani őket. Vagy megfizetik büntetésüket, vagy pedig kiküldőm önöket az utcacsinálókhoz és ott fogják ledolgozni a kiszabott büntetést. Ez a szigorú felhívás nemcsak üres szó, amit legjobban mutat az, hogy három hölgyet már figyelmeztetett is a rendőrséf, hogy ha abba nem hagyják a rövidszoknya viselését, megbünteti okét. EGYHÁZI ÉLET. Kéziratokat nem adunk vissza. Az elveszett lappéldányokat kérjük azonnal s ne hetek, hónapok múlva reklamálni s egyidőben az Illetéke* postahivatalnál is. A hátralékos előfizetőket szeretettel kérjük az előfizetési dijak szíves beküldésére. A kormányzó Veszprémben. Amiat egyízben már megemlítettük — fénye# ünnepség színhelye volt Veszprém városa folyó évi július 1-én. E napon üdvözölte falai között ezen Szent István idejéből való ősi város, úgyszintén a vármegye közönsége Horthy Miklós kormányzó őfőméltó- ságát. A vármegyeháza dísztermében egy- begyült tisztelgő küldöttségek során egyházunk nevében Takács Elek ev. esperes üdvözölte a kormányzót, aki a küldöttségeknek adott együttes válaszában meleg szavakkal felelt az üdvözlésekre. Luther-Szövetség Rohoncea. Július 10-én dr. Tirsch Gergely kőszegi lelkész a Luther-Szövetség egyházmegyei megbízottja nagy közönség jelenlétében ismertette a Dunántúli Luther-Szövetség célját és fontosságát Rohoncon. A miadvégig áhitatos figyelemmel meghallgatott építő beszéd maradandó nyomokat hagyott a gyülekezetben. A vasi felső egyházmegyében a Luther-Szövetség zászlóbontásának szívből örvendünk. Ez alkalomból melegen
