Harangszó, 1921

1921-07-17 / 29. szám

230. HARANOSZÖ. 1921. július 17. hegyi székelyek tüzoltófecskendővel lelken­dezve rohantak a községi bíróval és jegyző­vel élükön a tűz oltására, az állomáson azonban a hadnagy a bírónak megtiltotta, hogy a tüzet elolthassa. A biró nem hall­gatott a hadnagyra, hanem oltani akarta a tüzet, erre a hadnagy a bírót pofonütötte. A biró pedig derékon kapva a hadnagyot, a vasúti töltésről letaszította. A hadnagy erre tüzet vezényelt és a menteni kivonult gyergyói lövetett. A biró azonnal meghalt, a községi jegyző pedig a kórházban hal­doklik. A sebesültek számáról és sorsáról nincs pontosabb értesülés. Az esetnek szokás szerint az lesz a vége, hogy a szár­hegyiek ellen fognak majd büntető eljárást indítani. Kalózvilág az Atlanti-tengeren. Az Atlanti-oceánon az utolsó hónapokban há­rom amerikai gőzös tűnt el titokzatosan. Az egyetlen kínálkozó magyarázat az volt, hogy orosz bolsevikok, vagy ir köztársasá­giak kezébe kerültek a hajók. A legnagyobb titok környékezi az amerikai ötárbócost, amelyet néhány hónappal ezelőtt North Carolina környékén teljesen elhagyottan találták. A tisztek és összes legénység hiányoztak. A hajó igen jó állapotban volt. A legénység minden valószínűség szerint étkezés alatt hagyta el a hajót, vagy ön­szántából vagy erőszak folytán. Pár nappal később a közel levő partra palack vetődött ki, amelyben levél volt a következő írással: „Olajjal fütött gőzös, vagy tengeralattjáró legénysége lepte meg hajónkat és megva­salta legénységünket. Azonnal értesítsék a század szállását.“ A hajó legénysége, a kapitányt beleszámítva, tizenkét emberből állott. A titok mindmáig nem oldódott meg. A north-carolinai partvidék hajdan valósá­gos réme volt a hajóknak. A három hajót most is nyilván elszánt kalandorok és tengeri rablók fosztották ki és ölték meg a legénységüket. A hivatalos washingtoni' jelentés kijelenti A kormány azt hiszi, hogy a hajók eltűnése összefüggésben van azzal a mozgalommal, melyet az amerikai tengeri kereskedelem ellen indítottak.“ Eb­ben a kijelentésben homályos célzás rejlik részben az orosz, részben a japán agitá- ciókra. Az ős-család sírja. Az auvergnei Cler- mont-Ferrand-ban őskori sírhelyre akadtak, amelyben olyanok voltak eltemetve, akik akkor éltek, amikor Franciaország római provincia volt. Egy nő, egy öreg férfi és egy gyermek feküdt a sírban és amikor a köböl készült koporsót baltákkal feltörték, az ott talált holttestek olyan állapotban voltak, mintha csak ép akkor haltak volna meg. De ez az épség csak egy pillanatig maradt meg, mert a kutatók szeme láttára porladt szét a következő pillanatban a hustömeg és nem maradt vissza más, mint a csontváz. Hogy a koporsóban oly hosszú ideig megmaradt a testi formák épsége, annak tulajdonítható, hogy Clermont-Fer­rand környéke bővelkedik sós- és gáztar- talmu vizekkel. Régiségbuvárok szerint a holttest lelet 1800 éves, — ami elég hosszú idő bebalzsamozatlan holttestek számára. A család így valószínűleg a második év­században élt, amikor a gallok teljesen elrómaiasodtak már. Menekült egyetemi hallgató a nyári szünidőre nevelői állást keres. Aján­latok a budai várbeli lelkészi hivatali­hoz (I., Verbőczy-u. 28.) küldendők. EGYHÁZI ÉLET. Ötven éve lelkész. Kovács Mihály nagymórichidai lelkész most töltötte be lelkipásztorkodásának ötven éves évfordu­lóját. A nevezetes évforduló alkalmából meleg szeretettel üdvözöljük. Törvényszéki ülés. A budapesti Rá- kóczi-uti tót egyház lelkésze Morhócs Már­ton fegyelmi ügyében most tartotta első ülését az egyházi törvényszék, melynek elnöke Katzián János esperes, az ügy elő­adója pedig dr. Konkolyi Elemér ügyvéd volt. Ítéletre nem került a sor, hanem el­rendelték a bizonyítás kiegészítését. Egyházmegyei közgyűlések. A vasi közép egyházmegye f. évi rendes közgyű­lését július 19-én Szombathelyen, .a vasi felső egyházmegye július 20-án Felsölövőn tartja. A kemenesaljai ev. egyházmegye lelkészi kara június 28-án jött össze érte­kezletre. Az értekezleten az akkor beteg Pulay Gábor bobai és szintén betegeskedő Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkészeken kívül az egyházmegye minden lelkésze megjelent. AVeisz Vilmos högyészi lelkész értékes felolvasást, Molitorisz János ostffy- asszonyfai lelkész pedig értékes előadást tartott a püspök által kitűzött kérdésekről. Úgy a felolvasást, mint az előadást élénk eszmecsere követte. Az úrvacsorát Nagy István zalaistvándi lelkész szolgáltatta ki lelkésztársainak. Másnap — június 29-én — 9 órakor kezdődött az esperességi gyűlés közénekkel és Szabó István magasi lelkész imádságá­val. Varga Gyula esperes a gyűlést meg­nyitván bejelentette, hogy a gyülekezetek esperességi felügyelővé szentmártoni dr. Radó Gyula kemenessömjéni földbirtokost választották meg Radó Gyulát egy bizott­ság, Berzsenyi Dezsővel az élén, meghívta a közgyűlésbe, ahol az új felügyelő letette az esküt és elmondotta tartalmas székfog­laló beszédét, melyben kifejtette: miféle eszmék fogják vezérelni jövendő működé­sében. A köztetszéssel fogadott beszéd után következtek az üdvözlések. Varga esperes elnöktársát köszöntötte az új felügyelőben; az egyházkerület nevében dr. Berzsenyi Jenő egyhkerületi felügyelő, az egyhmegye lelkészei nevében Nagy Sándor nemesdö- mölki lelkész, a gyülekezeti felügyelők ne­vében dr. Móritz Dénes czelldömölki ügy­véd, bobai felügyelő, a tanítók megbízásából Szórády Dénes czelldömölki tanító, az egyhmegyei gyámintézet nevében pedig Tompa Mihály kissomlyói lelkész, gyám­intézeti elnök köszöntötte az új felügyelőt díszes állásában. Az üdvözlések után, ame­lyeknek mindegyikére Dr. Radó Gyula érdemlegesen válaszolt, Varga Gyula espe­res előterjesztette nagy gonddal összeállított terjedelmes évi jelentését. Részletesen be­számolt az elmúlt közigazgatási év egyes mozzanatairól, a gyülekezetek vallás-erköl­csi életéről, a jószivü adakozókról és alapítványt tevőkről." Az esperesi jelentés meghallgatása és az észrevételek meghall­gatása után a kögyülés-betöltötte az idő­közben megüresedett állásokat. Egyhmegyei tisztiügyésszé választatott dr. Móritz Dénes, törvényszéki bírák lettek: Károlyi Endre és Mód Aladár simonyi-i lelkész; a szánN vevőszék Fekete Károly simonyi-i felügye­lővel egészítette ki magát. Majd meghall­gatta és örvendetesen tudomásul vette az egyhmegyei közgyűlés az iskola-vizsgálati jelentéseket, a tanító- és lelkész-egyesület működéséről szóló jelentéseket, a szám­vevőszék beszámolóját, az idegen iskolák­ban végzett hitoktatásokról, a belmissziói munkálkodásról szóló jelentést. Több ki­sebb ügy letárgyalása után az egyhkerületi gyűlésre az elnökség mellé kiküldötteket választott a közgyűlés, mely Nagy Sándor dömölki lelkésznek több indítványát ma­gáévá tette. Az esperességi gyűlés Varga Gyula esperes imádságával és a himnusz eléneklésével záródott be. Úgy a lelkészértekezlet, mint az egyh­megyei gyűlés Czelldömölkön tartatott Felügyelő választás és beiktatás. A nemesdömölki evang. gyülekezet 1921. jú­nius 19-én tartolt közgyűlésén egyhangúlag közbizalommal felügyelőjévé választotta koltai Vidos Dániel, merseváti lakos, föld- birtokost. Az ősi*gyülekezetnek választása olyan egyénre esett, akinek családjából már többen szolgálták hűséggel és odaadással evangélikus egyházunkat sokszor éppen a legnehezebb időkben. Jó reménységgel hisz- szük, hogy az új gyülekezeti felügyelő a régi protestáns lelkesedéssel áll munkába és a régi protestáns hűséggel fog dolgozni egyházunk jövőjéért, mint tették azt nagy­nevű elődei. Koltai Vidos Dánielt július 17-én iktatja be hivatalába Varga Cyula esperes és Nagy Sándor lelkész. Az új felügyelőt díszes állásában mi is tisztelettel és szeretettel köszöntjük I A kaposvári evang. Diákszövetség június 19-én tartotta diszgyülését. A dísz- gyűlés műsora a következő volt: Krug Miklós: „Ifjúság a hon virága“ — énekelte a diákszöv. énekkara. Betaní­totta és vezette Krug Gyula, a gyülekezet kántora. Ima. Tartotta Sturm Lajos 1. é. keresked. halig. Stráner Vilmos: „Rákóczy harangja“ — szavalta Varvasovszky Jolán, leányközépisk. III. /). t. Irásmagyarázat. (Galaciai levél 5, 13.) Tartotta Takáts Béla a diákszöv. vezető lelkésze. Sántha Károly: „Péter“ — szavalta Sokoray Gyula főgimn. V. o. t. Händel: Largó. — Hegedűn ját­szotta Ittzés Jenő főgimn. V. o. t. Csellón Ittzés Mihály és orgonán Ittzés Sári főgimn. VI. o. t. Végváry: „Eredj ha tudsz“ — szavalta Léhner János főgimi;. V. o. t. „Milyen valláserkölcsi jellemmel kell bírnia az evang. diáknak a honmentés munkájá­ban ?“ Pályanyertes munka felolvasása. Énekekk: aj Ima a hazáért, b) Ne sírj paj­tás, c) Hitvallás. — Négyhangon énekelték az Ittzés testvérek. Czeglédy Sándor: „Si­rató ének.“ — szavalta Németh Zoltán főginwi. VI. o. t. Beszámoló a szövetség működéséről. Tartotta Bucsky Sándor III. é keresk. halig, a diákszöv. elnöke. „Mad­rigale.“ — Hegedűn játszotta Schulcze Ernő főgimn. VI. o. t., orgonán kisérte Németh Zoltán főgimn. VI. o. t. Pályamunkák bírá­lata és a díjak kiosztása. Birálta Takáts Béla ev. lelkész. Három pályatétel tűzetett ki: 1. alsó­osztályosok számára. Pál apostol élete az Apostolok cselekedeteiről irt könyv alap­ján.“ 100 K jutalmat nyert. Szerzője Krug Miklós főgimn. II. o. t. 2. felső osztályok számára: a) „Luther jellemfejlődése a re­formáció történetének kapcsán“. 100 K jutalmat nyert, szerzője Léhner János fő­gimn. V. o. t. b) „Milyen valláserkölcsi jellemmel kell bírnia az evang. diáknak a honmentés munkájában“. 100 K jutalmat nyert, szérzője Taubert Ernő főgimn. VII. o. t., a Szövelség alelnöke. A jutalomdíja-

Next

/
Thumbnails
Contents