Harangszó, 1921

1921-07-03 / 27. szám

1921. július 3 HARANQSZO 113. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, ^ De Isten nem lel hajlékot. Királlyá Jézust koronázzátok! Júl. 4. Lukács 7.24. Király, parancsoló akarat nélkül fejetlen ide-oda kapkodás az élet. Előre is nézünk az Úr felé, hátra is a világ felé, arra hajiunk, amerre a szél fúj. Van-e nekem királyom ? Vagy fegyel­mezetlen nádszálél*tet élek? Júl. 5. Lukács 16. ia. Két királyom nem lehet. Vagy a mamniont vagy az Isten I Más választás nincs. Pontos és lelkiisme­retes feleletet kell adnom erre a kérdésre: Ki az én királyom ? Júl. 6. Máté 21.5. Jézus a király, aki ép úgy elvárja a hódolatot, mint a földi királyok. A virágvasárnapi bevonulást is céltudatosan rendezi. Amikor én ez elé a király elé járulok, csupán kéréssel és kö­szönettel közeledem-e hozzá, vagy az alattvaló hódoló imádatával is? Júl. 7. Lukács 6.48. Minden egyedural­kodó föltétien engedelmességet kíván. Jézus elvárja, hogy nem csak minden parancsa, hanem minden kimondott szava eilenmon- dást nem tűrő törvényként teljesítessék. Vagy ne valljam őt királyomnak, vagy ha annak vallom, engedelmeskedjem neki. Júl. 8. Máté 18.21—22. A király a leg­főbb biró. Vitás kérdésekben az ő akarata döntő. A Krisztus alattvalójának minden kérdésben az dönt, hogy mi az Úr akarata ▼ erre a dologra nézve ? Júl. 9. Máté 22.1—14. Jézus nem olyan kiráy, aki csak kihasználna minket, ő feje­delmi bőkezűséggel királyi ajándékot ad alattvalóinak. Olyan boldoggá, örvendezövé teszi az életüket, mintha örökké királyi menyegzőben élnének. Mily balga, ki nem enged hívásának! Júl. 10. János 19.it». Jézus királyi árt fizetett a királyi cimért. Életét adta érte kínos kereszthalálra. Egy király, aki véré­vel pecsételi meg alattvalóihoz való hű­ségét. Hogyne bíznék benne! Királyommá Jézust kívánom ! MAGYAR GAZDA. & gabonaforgalom fölszabadítása. Megjelent a kormány rendelete a gabona forgalmának szabaddátételé- ről. A rendelet kimondja, hogy a ren­delet életbelépésének napjától kezdve az 1921. évi termésű búza, rozs. kétszeres, árpa, zab, köles, tatárka és tengeri, valamint ezek őrleménye a belföldi forgalomban szabadon ad­ható és vásárolható. Minthogy eszerint gabonaszükségletét mindenki besze­rezheti, hatósági ellátásra igénye senkinek sincs. Tekintettel azonban az ország lakossága egy részének nehéz kereseti és megélhetési viszo­nyaira, az állam az erre rászorulókat, nevezetesen a közszolgálati alkalma­zottakat, az ipari munkásokat, a nagyobb városokban segéd nélkül dolgozó kisiparosokat és a teljesen vagyontalan és keresetképtelen egyé­neket (rokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat stb.) az elsőrendű élet- szükségletet képező gabona, illetve liszt beszerzésében az 1921—22. gazdasági évben átmenetileg még támogatásban részesíti. Erre a célra minden malom köteles a hozzá őrlés, vagy hántolás végett beszállított ga- bonanemüekból azok 15 százalékát, a darálás, vagy egyéb földolgozás végett beszállított gabonanemüekből pedig azok 12 százalékát természet­ben visszatartani és az államkincstár­nak beszolgáltatni. A malmok által beszolgáltatandó gabona átvételi árát a földmívelésügyi miniszter a keres­kedelmi miniszterrel egyetértve külön rendeletben állapítja meg. A föld­mívelésügyi miniszter a malmokkal megállapodhatik, hogy előre megha­tározott mennyiségű gabonát zzolgál- tatnak be, feltéve, ha a malmok erre megfelelő anyagi biztosítékot nyújta­nak és ezért bizonyos meghatározott körzetekben egyetemleges felelősséget vállalnak. A rendelet alapján össze­gyűjtött gabonakészletek fölött a föld­mívelésügyi miniszter rendelkezik. A földmívelésügyi miniszter külön ren­delettel állapítja meg, hogy az állami támogatást élvező egyes fogyasztók lisztellátásban mely időponttól mely időpontig és milyen mértékben része­sülnek. A törvényhatóságok első tiszt­viselői haladéktalanul kötelesek össze­állítani az állami támogatásra szorulók jegyzékét. A rendelet kimondja to­vábbá, hogy búzát, rozsot és kétszerest — akár szemes állapotban, akár megdaráltan — állatokkal föletetni tilos. A rendeletben említett mező- gazdasági termények belföldi forga­lomban szállítási igazolvány nélkül, a határszéli forgalomban azonban csak szállítási igazolvánnyal, a határon túl való forgalomban pedig csak kiviteli engedelemmel szállíthatók. A rendelet megszegőit kihágás címén hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. Ha megtudják állapítani az illetéktelenül elért nyereséget, akkor a pénzbünte­tés kétezer koronán felül megállapí­tott nyereség kétszeresével fölemelt összegig terjedhet. A lefoglalt kész­letet elkobozzák. A rendelet július 5-én lép életbe. A Payr-féle német emlékfüzetek még kaphatók. Megrendelhetők a püspöki hivatalban, HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés. Sok mindenféléről esett a szó itt az elmúlt napokban is. Leg­nevezetesebb ülése azonban az volt, ame­lyen Hegedűs miniszter az 1921/22. évi költségvetést terjesztette a nemzetgyűlés elé. A költségvetéssel kapcsolatban két hatalmas javaslatot is tett le a Ház aszta­lára, az egyik az ingatlanváltságról, a má • sik pedig a háborús nagy vagyováltságról szól. Csonka-Magyarország mai kiadásai 26 és 1/s milliárdra rúgnak. Bevételei 20 mil- liárdot tesznek ki, úgy hogy 6 V* milliárd deficit mutatkozik. Tomcsányi igazságügyi miniszter elő­terjesztette az új sajtó törvényről szóló javaslatát. Letárgyalták a birói oklevél érvényének kiterjesztéséről, a büntető el­járás egyszeresiteséről szóló törvényjavas­latokat. Volt több interpelláció; zárt ülés is az Oroszországban sínylődő véreink szomorú sorsát illetőleg. Egyébként a nemzetgyűlésnek nagyon is nyári képe van. Alig néhány képviselő ül a teremben s kiséri figyelemmel a tárgyalás menetét. Sokan az ingatlan vagyonváltság tárgyalását az őszi időszakra szeretnék halasztani. Faludi Ferenc-nek, a jezsuita műfordí­tónak és költőnek szülőházát jelölte meg emléktáblával az elmúlt vasárnap a hálás utókor Németújvárott (Vas megye). Faludi ugyanis Németújvárott 1704. április 18-án született, meghalt Rohoncon 1779. decem­ber 18-án. Nevezetesebb munkái: Nemes ember és Nemes asszony, Udvari ember, Nemes urfi, Bölcs ember, Téli éjszaka, Szent ember. Faludi müveit nyelvekből fordított egy még akkor képzetlen nyelvre olyan elmélkedéseket, melyben nyelvünk gyakorlatlan volt, oly derekasan felelt meg feladatának, hogy az irodalomtörténet a széppróza mesterének tekintette. Költemé­nyei jórészt dalok, lírai vegyületü idillek, pásztorénekek, vallásos énekek. Az emléktábla leleplezése országos iro­dalmi ünnepség keretében történt. Jezsuita atyák társaságában az ünnepi beszédet Kapi Béla ev. püspök mondotta. Először is a közönséget üdvözölte a Vasmegyei Kulturegyesület nevében, valamint különö­sen a rohonci kiküldötteket, kik — úgy­mond — sirhalomról hoznak üdvözletét. Három század múlva — mondotta — rójuk le annak az embernek hálánkat, ki a nem­zet lelkét kereste. Ezután németül folytatta: A költő em­lékezete újra feléled bennünk. Irodalmi munkássága révén megkapta már helyét a kiválók között, de nemcsak ebben áll a dicsősége. Német volt és mégis úttörője lett a magyar kultúrának s ideálja nemze­tének. Beszéde végén a nagy írót állította oda követendő például és leleplezte a falba erősített emléktáblát. A püspök után Vass József kultusz- miniszter beszélt, majd P. Somogyi Miklós jezsuita rendfőnök méltatta Faludit s vele együtt a' jezsuita rend érdemeit. Faludi a jezsuita műfordító és költő előtt meghajtotta az elismerés lobogóját az ev. püspök; mikor fog megszületni azonban az a jezsuita, aki a magyar nyelv kiművelése körül halhatatlan érdemeket szerzett magyar reformátoroknak, azok emlékének lesz képes egy-egy babérággal áldozni.

Next

/
Thumbnails
Contents