Harangszó, 1921
1921-06-19 / 25. szám
IMI. június 19 HARANQSZO. 197. elpusztul, vagy csak mint roncs érkezik meg a túlsó partra. A nevelés célja a gyerekeket a nagy útra felkészíteni. És lelkiismeretesen, jól felkészítik-e őket? Mi az embernek a legfőbb érdeke? Kérdezzenek meg csak akárkit, mi a a legnagyobb kincs a világon. A legtöbb azt fogja felelni: a jó egészség. Igen, a test és lélek egészsége. Mit ér a gazdagság, mit a hatalom, mit a dicsőség, mit a földnek minden gyönyörősége egészség nélkül ? ! Élni. is csak addig jó, amig egészséges az ember. A gyógyíthatatlan beteg, a nyomorék, a félkegyelmű, az iszákos, az izgága csak nyűge a társadalomnak. Azt hiszem, nem kell több bizonyíték ahhoz, hogy mindenki belássa, hogy >a haza reményeinek«, jövendő oszlopainak első és fő érdekük az, hogy testileg-lelkileg betegségtől lehetőleg mentesek legyenek. Meg kellene tanítani mindenkit a természet törvényeinek ismeretére. Tanulja meg mindenki, milyen viszony van közte és a természet, a körülötte levő dolgok, jelenségek és emberek között. Aki ismeri a természetet, az egészség megóvásának a módját, az embereket, hazája törvényeit, akinek a teste, a lelke egészséges: az nem rugdalódzik a rend ellen, az igaz követője az isteni és emberi törvényeknek. >Aki mindeneket megért, mindeneket megbocsát.« Dr. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Szeretsz-e engem ? Június 20. János 21. iö Ennek a kérdésnek mértékéül eleször emberi mértéket használ az Úr A többi tanítványok szere- tetében méri a Péter szeretetét. Nemes versenyre akarja indítani őket a szeretetben. Hányán vannak, akik nálam jobban szeretik az Urat I Nem hagyom el magam I Versenyre kelek velők t június 21. Lukács 11. í. A tanítványok azért kívánják meg az imádkozást, mert Jézus arcán azt a boldogságot látják, ami a jegyes arcáról sugárzik, amikor szerelmesével beszélhet. Jézus iránt való szere- tetemnek egyik mértéke az is, hogy menynyire kívánkozom a vele való beszélgetés után s mily boldog vagyok, ha szólhatok hozzá! Június 22. Lukács 10.88—42. Mária megfeledkezik minden házi dolgáról, elhanyagolja a testvéri segítés kötelességét, csakhogy Jézussal lehessen s hallhassa beszédét, azért nagyon szereti az Urat. Jézus iránt való szeretetemnek egyik mértéke az is, hogy mennyire kívánkozom beszédje után s mily boldog vagyok, ha igéjében szól hozzám! Június 23. I. János 5.3. Akit szeretünk, azért mindenáron akarunk valamit tenni. Boldogok vagyunk, ha kér tőlünk valamit s ellessük szíve kívánságát, ha nem kér és mindent szívesen teszünk meg. Ilyen boldog örömmel teljesítem-e az én Uram parancsait? Nem érzem-e nehezeknek őket? A szeretetnek semmi sem nehéz! Június 24. János 12.1—8. Akit szeretünk, attól semmit sem sajnálunk. A csillagokat is lehoznánk neki. Mária szereti Jézust, 300 dénár se nagy ár neki Jézus egy jóleső érzéséért. Judás nem szereti Jézust, ezért sajnálja tőle s tekinti tékozlásnak Mária cselekedetét. Aki szeret, az mindig tékozol! Oda tudnám-e én minden vagyonomat adni Jézus céljaira, minden gondomat arra hagyva, kinek gondja van mireánk? Június 25. János 15.13—14. El tudnám-e én tékozolni életemet is az Úrért? Nem valami pillanatnyi felhevűlésben egyszerre, hanem felőrlődni az érette való munkában, lassan elfogyni mint a gyertyaszál, folyton világítva. Június 26. Jelenések 2.1—5. Jézusnak joga van háromszor is egymásután megkérdezni tőlem : Szeretsz-e engem ? Joga van kételkedni vallomásomban, mert az ő szemében az efezusi gyülekezet megdicsért élete még nem elég szeretet. Az első szerelem rajongását várja tőlem. Jaj nekem, ha vissza nem térek az első szerelem tüzében! HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés vitáját az ellenzéki szónokok értékes beszédei töltötték ki. Szóba került Friedrich ügye s ezzel kapcsolatban Hornyánszky képviselő a nyomorgó, de még így is hivatása magaslatán álló bírói testület helyzetének a javítását sürgette* Giesswein Sándor prelátus a nevelés és oktatás reformjáról mondott megszívlelésre méltó beszédet, melyet minden pártnak a magáévá kellene tenni. A hitoktatásnak — mondotta — gyakorlatiasabb irányban kell történnie. Nemcsak a hittani órákra kell ennek szorítkozni, hanem egyéb tantárgyakat is át kell hatnL A nevelés nemzeti és szociális legyen. És bele kell nevelni az ifjúságba azt a tudatot, hogy a társadalmi osztályok egymásra vannak utalva. A katolikus autonómiát sürgette nagy készültségről tanúskodó beszédében Ernszt Sándor. Fölszólalt Vass József kultuszminiszter is, s pontonként válaszolva a fölszólalóknak. A kath. autonómiát illetően kijelentette, hogy ezt az ügyet be kell illeszteni a magyar közjogba, de mivel az autonómia a katholikus egyház belső hierarkikus kérdése, előzetesen meg kell kérdezni a római pápát, valamint a magyar püspöki kart. Végül magáévá tette Hubertnek azt az indítványát, hogy a budapesti egyetemet Pázmány Péter-egyetemnek nevezzék el. Ehhez hozzájárult a nemzet- gyűlés, amely részleteiben is megszavazta a kultusztárca költségvetését. Az igazságügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál a párbajkérdésben leszavazták a minisztert. Bogdáni Bogdán élete és halála. Bogdáni Bogdán dr. törvényszéki biró volt és Budapesten a Rókus-kórházban meghalt. Bogdáni Bogdán — úgy mondják — egyike volt a legképzettebb bíráknak és senkije se volt, csak a hivatása. Bogdáni Bogdán egészen bizonyosan sohasem ebédelt a Ritz-ben, nem tudta, hol van a Wippner és életében se evett csokoládé-^bombát“. Miközben lassan eladogatta utolsó fehérneműjét, mállott ruhamaradványait és végül beteg lett. Betegen is csak a kötelességének élt. Végül kórházba került. De ez se ment könnyen. Az ilyen fölösleges emberek számára nehezebben akad hely a kórházban, mint a jóléttől ágynak esett hadimilliomosok és lánckereskedők számára a szanatóriumokban. Bogdáni Bogdán legeslegvégül megelégelte a nyomort, szervezete a koplalással fütött munkát és meghalt. S most jött a legnagyobb baj: nem volt, aki eltemesse, nem volt, a min eltemessék. Egy lyukas rézgaras nem sok, annyi sem maradt utána. Nosza összeálltak a birótársai: a többi sok bogdáni bogdán, de akárhogy forgatták is ki zsebeiket, nem tudtak annyit elvenni a szájuktól, hogy kitellett volna a temetési költség. Végre is az igazságügyminiszter temettette el a puritán birót, a fölösleges embert. Isten adjon neked örök nyugodalmat, derék magyar biró: Bogdáni Bogdán, aki plyan rosszul éltél, hogy még annak rendje-módja szerint meghalni sem tudtál. Tisza István egyetem. A debreceni egyetem névavató ünnepén beszédet mondott Vass József kultuszminiszter. A beszéd befejező, szárnyaló mondatait ideiktatjuk: — Oda térek vissza, ahonnét kiindultam. (Nem „nőmén tuum invocabo“, hanem ,,numen tuum invocabo“). A te szellemedet idézem meg Tisza István! A te törhetetlen meggyőződéssel a magadét védő és a másét megbecsülő keresztény voltodat idézem. A te szellemedet idézem, amely megtudta érteni és arra áldozott egy egész életet, hogy az egységben van ennek az elhagyott nemzetnek az ereje, ennek a világ árvájának, ennek a világ koldusának. — Minden erőnek egybe kell forrni és oly erőnek kell lenni ennek, amely büszke arra, hogy magyarnak született. Fölirom Tisza István gróf nevét ennek az egyetemnek a homlokára és ennek az ifjúságnak homlokára. Belé kell gyökereztetni a tanárokon keresztül az ifjúságba, a társadalom minden rétegébe és az itt összesereglett és össze- sereglendő magyar és keresztény ifjúság leikébe, hogy a Tisza Istvánok fajtája s ezzel a magyar fajta a vérében legypn. Mert izmokra lesz majd szükség, 149 vasat tudjon szorítani. Hogy a vért is, a vasat is tisztán megőrizze a történelem számára. Egyenetlenség a kálvinisták között. Sajnálatra méltó legkevésbé célravezető versengés, egyenetlenkedés tapasztalható a legutóbbi időkben a kálvinisták között. Ez a versengés, egyenetlenkedés különösen Bpest és Debrecen között lesz mindinkább nyilvánvalóvá. Legutóbb Bernát István a Kálvin szövetség elnöke intézett erős kirohanást Baltazár debreceni püspök ellen. A katholikusok is keresztények — mondja többek között Bernát — csak közelebb állnak a Kálvin szövetséghez, mint azok a körök, amelyekkel Baltazár érintkezik. A nagy idők tanúi. Egykor diadalmas csaták hősei, ma fehér hajú, botra támász- kodó öreg urak, a negyvennyolcas honvédek gyűlést tartottak a bpesti Honvédmen- házban. Huszonhároman jelentek meg összesen a szokásos évi közgyűlésen és mély rezignációval beszélgettek arról, hogy még
