Harangszó, 1921

1921-05-22 / 21. szám

164 HARANÜSZÖ. 1921. május 22. Evégből főképen a következőket kell szem előtt tartani : 1. Ne vásároljunk ismeretlen hely­ről, vagy ismeretlen embertől állatot, hanem csak olyant, melyről tudjuk, hogy egészséges helyről valók. 2. Minden újonnan vásárolt állatot tartsunk elkülönítve három hétig és csak azután állítsuk azelöttről meg­volt állataink közé, miután meggyő­ződtünk róla, hogy egészséges. 3. Ha valamely állatunk megbeteg­szik, vagy elhult, azonnal jelentsük a községi elöljáróságnál. Az állator­vos díjtalanul, illetve államköltségen tartozik azt megvizsgálni. De azután szigorúan tartsuk be az állatorvos utasításait. 4. Ne lépjünk olyan istállóba, melyben állat van és ne engedjük meg, hogy idegenek istállónkba lép­jenek és állatainkat végig tapogassák. 5. Takarmányt, szalmát, szénát ne hozzunk udvarunkba olyan helyről, ahol hallomás szerint beteg állatok vannak, vagy marhák elpusztultak. 6. Tartózkodjunk a csempészkedés­től, mert ez a legnagyobb veszedelme az állategészségügynek. A csempészek Ezzel el is mondottam, amit Kar­dos Jánosról hamarjában feljegyezni tudtam. Kicsiny a nép, mely Kardos anya­nyelvét beszéli, ennek is alig felét teszi a vend nyelvű evangélikusság, mely az apostol buzdítását követve : >A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcses­ségben, tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki ének­léssel«, ajakán Kardos szép énekivei dicséri az Urat, de ha kevesen va­gyunk is, emlékét felejtenünk soha­sem szabad. Az Építők buzgalma, az őrtállók figyelme lakozott lelkében Istentől nyert teljességben. Vend ajkú evangélikus népünk öntudatra ébre­désében Kardosnak a legnagyobb sze­repe van I Az Úr dicsőségét zenge- dezők kezébe Kardosnak énekesköny­veit adhatjuk ; a reformáció gyönyörű szép énekeit népünk az ő lelkén ke­resztül ismerte és szerette meg. Evan­gélikus vend népünk mindenkor büsz­kén vallotta és vallja magát magyar­nak. Nemzetünk ezeréves szomorú történetében velünk küzdött és szen­vedett minden időkben. A szíveknek ezt a kapcsát, a lelkeknek ezt a kö­zösségét Kardos a magyar szellem átültetésével csak még szorosabbá, soha el nem szakadóvá kovácsolta. Áldassék az Úr neve érette I (Vége.) éppen beteg és gyanús állatokat vá­sárolnak szívesen, melyeket olcsóbb áron könnyű szerrel tovább adnak a gyanútlan gazdának. Ezen szabályoknak megtorlása megelőző óvintézkedés. Betartásuk- nem lehetetlen és ezáltal megóvjuk állatainkat a szörnyű vésztől. Hontalan. Csillag, légy világom Fenn az égen; Hold, te vigyázz rám Csendes éjen. Éj, sötét toliadból Legyen ágyam; Hó, hideg lepleddel Takarj lágyan. Szél, ki az ágak közt Orgonázol, Búgd szilaj éneked Elalváskor. Angolból. r Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Életátalakulások. Május 23. Lukács 15.ix--w. A tékozló fiúnak nem tetszett a szülői ház fegyelme. A bűn szabadságot s élvezetet ígért neki s ezzel elcsalta hazulról. De rútul meg­csalta. Szabadság helyett kínos szolgaságba, élvezetek 'helyett a legnagyobb nyomorba taszította. A tékozló fiú élete akkor kezd átalakulni, amikor belátja, hogy a bűn meg­csalta őt. Hányszor megcsalt már engem is! Nem hiszek ígéreteinek. Május 24. Róma 7. iö—24. A bűn nem­csak megcsal, hanem rabságba is ejt. Hi­ába próbálunk szabadulni, legszentebb tö­rekvéseink, legdacosabb elhatározásaink is csak oly tehetetlenek, mint a fogoly bilincs- rángatása. Milyen sírni való ^állapot ez! Sírtam-e én már valamikor bűneim miatt? Május 25. Efezus 6.11—12. Aki meg­kezdi a bűnnel élet-halál harcát, annak hamarosan meg kell tapasztalnia, hogy nem teste és vére ellen küzd, hanem egy ravasz élő, személyes hatalom, a sátán ellen. A Sátán ellen küzdök-e, mikor bűnöm ellen harcolok ? Fel vagyok-e vértezve Isten min­den fegyverével ? Május 26. Lukács 15.8—10. Ne félj, szegény bűnös lélek! Nemcsak ellenséged van, ki a bűn rabságában akar tartani, ha­nem jóakaród is, aki ki akar szabadítani. Isten keres engem. Miért ? Mert előtte van .még értékem s bizik abban, hogy lehet még teljes értékem. Május 27. János 3.1—s. Nikodémus szerette volna átalakítani az életét. Jézus megmutatta neki az egyetlen lehetséges utat, az újjászületést. Nem lehet foltozgatni, javítgatni az életet, újjonnan kell szület­nünk. A vad fát le kell nyesni s be kell oltani. Ez az újjászületés. Újjonnan szület- tem-e én már? Május 28. Máté 11 .12. Bátor kezdés fele munka. Egy erőszakos lendülettel szét kell szakítanám mindazt,'ami még Krisztus és köztem van s odadobnom magamat a Krisztus megmentő karjaiba. Minden szü­letés erőfeszítéssel jár. Május 29. Lukács 19.1—10. Zakeusnak oly komoly a szándéka életének átalakítá­sára, hogy eléget .1 háta mögött minden hidat, amelyen visszatérhetne régi életéhez. Akinek visszaadja elzsarolt pénzét, az előtt szégyelne újra zsarolni. Ne titkoljam meg­térésemet, mert titkolt munkát könnyebb abbahagyni, mint nyilvánosát. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Nyolc órás üléseken a költségvetést tárgyalják. A kis­gazdapárt részéről a költségvetési vita ke­retében követelik a sajtó felszabadítását, a gyülekezési jog helyreállítását, a földbir­tok reform becsületes végrehajtását, a „bécsi miilók“ elszámolását és az inter­náltak szabadon bocsátását. Még pünkösd előtt általános figyelmet keltett Bánffy Miklós gróf külügyminiszter bemutatkozása. A soproni ev. lyceum volt növendé­kei az Akadémiában. Mikola Sándor dr.-nak, a tudós fizikusnak, a vend vidék kiváló szülöttének akadémiai levelező taggá választásáról már megemlékeztünk. Egy másik jelesünk is bejutott most az Akadé­mia tagjai közé. Papp Ferenc dr. budapesti professzor a kiváló eszthétikus, Kemény Zsigmond báró életrajzírója, akit tavaly választottak be a Kisfaludy Társaságba, a napokban szintén egyhangú szavazással nyerte el az Akadémia levelezőtagságát. A kemenesmagasi születésű kiváló tudóst annak idején, mint elsőt avatták fényes ünnepséggel sub auspiciis regis a bölcsé­szettudományok doktorává. A jó öreg ev. néptanító, a nemesmagasiak bálványozott mestere, id. Papp Ferenc, jeles fiának ez újabb dicsőségét nem érhette meg. Nők az erkölcsért. A Nöegyletek szö­vetsége most tartotta az ország fővárosá­ban XVIII. rendes közgyűlését, mely alka­lommal Latinovics Róza a magyarság er­kölcsének szomorú sülyedéséről beszélt, a leánykereskedés szörnyűségeit ecsetelte ékes szavakkal. Vázolta a leánykereskede­lem romboló munkáját. Szava az európai kulturnépekhez intézett jajkiáltás volt, mi­dőn felemlítette, hogy az oláhok állandóan, erőszakkal kergetik elszakított véreinket a leány kereskedők karmai közé. Rosenberg Auguszta a szemérmet sértő női ruházkodás ellen szólalt fel. Indítvá­nyozta, hogy a rendőrség kötelékében al­kalmazzanak nőket, akik bottal a kezükben ellenőrizzék a túlrövid szoknyákat és a túl- mély bluz-kivágásokat. Ha egy szoknya a törvényesnél rövidebb, az Illetőt igazoltat­ják és megbüntetik. A gyűlés a javaslatot elfogadta, nem tudjuk lesz-e azonban fo­ganatja, amikor köztudomású dolog, hogy a divat a leghatalmasabb erő az emberi lelkeken, amely ma már a kis libapásztort is fogva tartja. A protestáns lelkészek és a politika. A nemzetgyűlésen Janka Károly, aki egyéb­ként református lelkész, fölhívta a figyelmet arra a mozgalomra, amely protestáns kö­rökben a protestáns lelkészek politikai szereplése ellen irányul. Kifogásolják kép­viselői mivoltukat. Azt a kifogást, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents