Harangszó, 1921

1921-05-22 / 21. szám

XII. évfolyam 1921 május 22. 21. szám. *■ kiadó: SZALAY MIHÁLY. Tór«aiark«*ztó: NÉMETH KÁROLY. .. Kéziratok Lovázzpatonára (Veizprémmogyo), előfi­zetési dijak, reklamációk a HARANOSZÓ kiadóhiva­talának Szentgotthórdra (Vitevármegye) küldendők. előfizetést elfogad minden evang. lelkész ét tanító. Megjelenik minden vasár­nap. HARANGSZO EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapl Béla 1910-ben. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZŐVETSÉG“ HIVATALOS LA Szerkeszti és a kiadásért felelős: CZIPOTT GÉZA SZENT QOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangizó" előfizetési ára egész évre: Luther- Szövetségl tagoknak clm- szalagos küldéssel 86 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségl tagoknak cfmszalagos kül­déssel 94 K, csoportos kül­déssel 88 K. A „Harangszó" terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo kát küldünk. PJA. ===== Majláth püspök nemzedéke. A római katholikus egyház Ma­gyarországon az utolsó két évtized alatt egyre növekedett erőben, a tö­megekre való befolyásában, szervező képességben és mindezek összessége gyanánt a közéletre való befolyásá­ban. Vannak, akik az öntudatnak e felébredését az egyházpolitikai refor­mokkal és ezzel kapcsolatban a nép­párt megalakulásával hozzák kapcso­latba, de nekem az a véleményem, hogy a néppárt működése csak va­lami külső izgató elemet hozott bele a római katholikusok életébe és csu­pán arra szolgált, hogy egyes alkal­mas embereket a közéleti működés számára kiképezzen. Ennek a kikép­zésnek harcosa Rakovszky, mestere Ernst voltak. Ennek a módszernek eszközei és fegyverei szélesültek a ma uralkodó áramlatokban olyanná, amint előttünk állnak. A római katholicizmus megerősö­dése, belső meggazdagodása Majláth erdélyi püspök érdeme. Nagy öntuda­tossággal és bámulatos lelkesedéssel fogott, már ffatalon ehhez a munká­hoz. Mikor az erdélyi püspöki székbe került, ott, a Királyhágón tűi, talán még jobban meg volt bénulva az egy­házi öntudat, mint a hegyeken innen. Az erdélyi katholikus státus nem ren­delkezik azokkal az anyagi eszközök­kel, mint a magyarországi. A hatal­mas erdélyi reformátusság' mellett tekintélye és befolyása is mindig ki­sebb volt. A főurak igen nagy része is protestáns Erdélyben és az udvar hatása is elgyengült már akkora tá­volságban. Ezért az egyházpolitikai viták alkalmával az erdélyi római katholikusok jóformán semmi ellent- állást sem fejtettek ki, sőt nagy több­ségükben a liberális irányzat mellett foglaltak állást. Ilyen viszonyok között foglalta el hivatalát Majláth püspök. Már működésének első hónapjai­ban nyilvánvaló lett egyházszerve­zésének hármas iránya: fegyelmet akart egyházába hozni, a papnevelést akarta minden eszközzel emelni és a sajtó segítségével akarta az egyházi öntudatot kifejleszteni. Mindhárom irányban vaskövetke­zetességgel és az áldozatokat nem tekintve haladt előre. A régi kényel­mes életmódhoz szokott papság el­keseredéssel fogadta az újításokat, voltak, akik tüntetőleg hagyták el Er­délyt és más, nyugalmasabb egyház­megyékbe menekültek. Majláth hagyta őket menni és helyükbe lelkes fiatal embereket hozott, akik rajongással szolgálták eszméit. Mikor Erdélyben megindította az egyházi életet és csakhamar pompás intézmények sarjadtak ebből az újra­éledésből, akkor a sajtóra is nagyobb figyelmet fordított. Megalapította a »Zászlónk« című ifjúsági lapot és mikor látta, hogy egyháza körében sehol sem értik meg szándékát és törekvéseit, a sajátjából évi negyven­ezer koronát áldozott erre az ifjúsági lapra, mely olcsóságánál és ügyes szerkesztésénél fogva csakhamar min­den egyéb ifjúsági lapot kiölt Magyar- országon. Ami ma előttünk áll, az Öntudatos és lelkes római katholikusság hatal­mas tábora, főleg a művelt római katholikus középosztály erős egyhá- ziassága, az a »Zászlónk« érdeme. Ezt a lapot olvasva fejlődött ki a mai katholikus nemzedék és lett azzá a hatalommá, ahogyan ma jelentkezik. Mindezt pedig olvassuk el mi pro­testáns testvéreim. Mi, akik minden erőnket és diadalunkat szellemi érté­keinknek köszönhettük. Olvassuk el és gondoljuk meg, hogy mitjelenTa számban és vagyon­ban hatalmasabb római katholikus egyháznak ez a szellemben való meg­erősödése ? Vessünk számot magunk­kal és gondoljuk át, mit tettünk e lefolyt évtizedek alatt egyházunk szel­lemi értékeinek kifejlesztésére? Ho­gyan lehetett az, hogy mi, akik a szószéknek, az iskolának és a sajtó­nak megteremtői voltunk Magyaror­szágon, háttérbe szorulhattunk ilyen nyilvánvalóan erős támadással szem­ben ? Hogyan van az, hogy egyesek­nek buzgó kísérletei mindig sikertelen kudarccal végződtek ? Majláth püspök nemzedéke nem csoda által lett. Nem máról holnapra bukkant elő a föld alól. Negyedszá­zados fáradhatatlan, áldozatkész mun­kásság eredménye. Ha mi még most sem kezdjük el a munkát, nem a támadót, hanem az építőt, ne panaszkodjunk, sorsun­kat meg érdemeltük. Hamvas József. Védekezés a vörheny ellen. Mostanában sok községben nagy pusztítást visz- véghez a vörheny gyermekek és felnőttek között. Okozóját nem ismerik, csak annyit tudnak, hogy minden valószínűség szerint a beteg torkában, a mandu­láján át jut a vérbe. Az egészséges emberbe a betegről jut; olyankor is fertőz a beteg, mikor már látszólag teljesen meggyógyult 6—8 hétig a megbetegedése után. Esetleg tovább is. A beteg köhögésével, föcsögésével kiürített apró nyálkarészecskék tartal­mazzák a vörheny okozóját, e nyálka­részecskék a levegőben kbegnek s az egészséges lélegzéskor beszívja. Fertőzhet a beteg váladékaival, ürü­lékével, székletével érintkező minden tárgy, az evőeszköze, ha utána egész­séges eszik vele, az ágyneműje, a ruhája. A vörheny okozója életben marad, iia kiszárad is, azért terjeszt­

Next

/
Thumbnails
Contents