Harangszó, 1921

1921-04-17 / 16. szám

1*21. április 17 HARANQSZO. 125. jogköröm elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknak tenné ki a nemzetet, ezt pedig lelki­ismeretemmel össze nem egyeztethe­tem, ismét távozom, de távol a ma­gyar nemzettől is minden erőmet és minden időmet, ha kell, véremet is hazámnak akarom szenfelni, melytől elszakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fogok. Bi^om az isteni gond­viselésben, hogy el fog érkezni az a pillanat, amikor ismét szeretett ha­zámban maradhatok, közös erővel, közös célokban, közös munkára egye­sülvén nemzetemmel. Amíg ez a pil­lanat bekövetkezik, a magyar nem­zetet a magam részéről is arra ké­rem, támogassa azt a férfiút, ki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelen­leg az államfő nehéz és súlyos fele­lősséggel járó tisztjét betölti . . . Olasz földről akarták lángbaborí- tani Nyugateurópát. Az anarkistáknak és bolysevistáknak Rómában, Mila­nóban és Qénuában történt tömeges elfogatásával a hatóság birtokába jutott a Lenin-féle világforradalmi tervnek. E szerint mindenekelőtt Olaszországban és Spanyolországban polgárháborút kellett volna szítani és a sinnfeinisták mozgalmát Írország­ból Angolországba átvinni, Newcastle, Northumberland, Manchester, Lan­caster tartományokat és a fővárost váratlan támadásokkal akarták terro­rizálni, mindenütt részletes és általá­nos sztrájkokat rendezni és a talajt husvét és pünkösd közt annyira elő­készíteni, hogy egész Nyugateurópá- ban kitörjön a világforradalom. Az utódállamokrómai konferenciája. Rómában Sforza gróf külügyminisz­ter ünnepi beszéddel nyitotta meg az utódállamok római értekezletét és üdvözölte Jugoszlávia, Csehoiszág, Magyarország, Lengyelország és Ausztria megjelent résztvevőit az olasz kormány nevében. A delegáltak leg­öregebbjeként Románia római meg­hatalmazott minisztere, Lahováry vá­laszolt s javaslatára a konferencia elnökévé Imperiali márkit választották meg. Az értekezlet két bizottságot alakított. Az egyik a közigazgatási és igazságszolgáltatási, a másik pe­dig a gazdasági ás a pénzügyi kérdé­sekkel foglalkozik. A jogügyi és közigazgatási bizott­ság egyik alelnökévé Nemest (Magyar- ország) választották. Általános sztrájk Angliában. Az angol kormánynak lapunk zártáig nem sikerült megegyezést létrehozni az angol bányász-sztrájk ügyében. Ennek következtében az úgynevezett munkás-hármasszövetség elhatározta az általános sztrájkot. Az angol kor­mány a skót bányakörletben kihir­dette az ostromállapotot. Néhány vá­ros a lázadók kezében van, akik ki­kiáltották a köztársaságot. Kensing- tonba négy zászlóaij angol gárdista érkezett. Ezek megindították a műve­leteket a fölkelés elnyomására. Am­szterdami híradás szerint Anglia északi részében terjed a lázadás. A walesi és a skót bányák bolysevik terror alatt állanak. A kormány ka­tonai akciót indított, de egyelőre ti­tokban tartja az eseményeket. A szénbányákból egyébként egyre újabb rendzavarások hire érkezik, melyek során a sztrájkolók bombá­kat vetettek a bányákba. London ne­vezetességét a Hylde-parkot angol csapatok szállták meg, amelyek ere­detileg a Rajna mellé voltak szánva, most azonban rendeltetésük, hogy megvédjék a bányák szivattyúit ke­zelő legénységet. Érdekes, hogy a parkban szikratáviró-állomást is állí­tottak föl s jellemző intézkedés, hogy Londonban a húst és a tejet csak meghatározott fejadagokban szabad kiszolgáltatni. EGYHÁZI ÉLET. ...................................... A worms! birodalmi gyűlés négyszáz­éves jubileuma alkalmából Kapi Béla dunántúli püspök pásztorlevelet bocsátott ki, mely az április 17-iki istentiszteleten a hívek serege előtt felolvasandó. Az isten- tisztelet alkalmával offertórium tartandó és pedig a gyülekezet beszerzendő harang­jaira. Dunántúli Luther-Szövetségünk kia­dásában megjelent Payr Sándor theológiai tarár emlékfüzete, ára 4 korona. A wormsi birodalmi gyűlés megünnepléséről a rész­letes jelentés (istentisztelet, Luther Szövet­ségi vallásos ünnepség, iskolai ünnepély, offertórium) április hó 25-ig az illetékes esperes úrhoz küldendő. A sárszentmiklósi gyülekezet lélek­emelő Sántha-ünnepélyt tartott. Az ünne­pély, amelyen más vallásuak is nagy számban képviselve voltak, a következőleg folyt le: 1. Gyülekezeti közének. 2. Imád­kozott Haniffel Sándor helybeli lelkész. 3. Schmidt Aranka Somboryné Pohánka Margit Sántha Károlyhoz c. Ódáját szavalta. 4. Koritsánszky Ottó kölesdi felügyelő Sántha Károlyt, mint költőt méltatta. 5. A gyülekezeti vegyeskar Kirchknopf helybeli tanitó vezetésével Kádár Géza Égi Atyánk c. énekét énekelte. 6. Fábián Imre kölesdi lelkész Sántha Károlyt, mint evangélikus énekköltőt méltatta. 7. Phuscher Mariska Sántha Károlynak Imádkozzatok c. költe­ményét szavalta. 8 Oltári ima után közének fejezte be a kedves ünnepet. A persely 400 K-val gyarapította a Sántha jub. alapot. Nagygeresd. Harangalapra adakoztak: Molnár János és fel. Nemesládonyból 200, Fehér István és fel. Hegyfaluból 200, Pe- renyei Ferencné Nemesládonyból 200, to­vábbá Sáry Olga konfirm. növ. 130, Németh Rozália konfirm. növ. 20, Molnár Lujza konfirm. növ. Nagygeresdről 20, Dénes István konfirm. növ. Kisgeresd 200 korona. Vallásos estély. A nagybarálfalui gyü­lekezet március 20-án anyagilag és erköl­csileg szépen sikerült vallásos estélyt ren­dezett. A közénekkel s Garan János tanitó imájával kezdődő estély műsorát az isko­lásnövendékek énekkarai, Kiss Samu lelkész felolvasása, Madár Erzsi, óeiter Etel és Melkovics Zsófi szavalatai képezték. Az estély utáni offertóriumból a Harangszó terjesztésére befolyt 612 80 korona. A Bethánia-Egylet tavaszi konferen­ciája. A Bethánia-Egylet az Evangélikus Munkások Szövetségével karöltve április első napjaiban tartotta Budapesten szoká­sos tavaszi konferenciáját, amelyre az or­szág minden részéből nagy számmal gyü­lekeztek az evangélikus és református egy­ház olyan tagjai, akik a keresztyén hitélet ébredését, tisztulását, mélyülését várják, munkálják s a nagy munkára magukat Is­ten eszközéül készséggel odaszánták. A résztvevők között akadtak makói, püspök­ladányi egyszerű földmíves férfiak és nők is annak jeléül, hogy ahol a lélek megérzi az igazi lelki táplálékot, azért kész napi munkáját abbahagyva sok költséggel ilyen nagy utat is megtenni. Közelből pedig egy­szerű hivek is még nagyobb számmal je­lentek meg a több napos összejövetelen. A konferencia sorrendje a következő volt: Április 1-én d. u. választmányi ülés volt, este pedig szeretetvendégség és is­merkedő összejövetel a vidékiek számára. Az estét énekek, szavalatok tették még kedvesebbé és változatosabbá. Április 2-án d. e. 9 órakor áhitat, 10-től 12-ig előadások: Kerekes Józsefné: Várás az Urra hűséges imával; Pauer Irma: Vá­rás az Úrra lelkiismeretünk megtisztításá­val. Délután 3 órakor áhitat, 4-től 6-ig elő­adások : Konrád György makói ev. lelkész : Jöjj az Úrhoz! Ismerd meg, ki vagy te! Vargha Tamás kúnszentrtiiklósi ref. lelkész: Jöjj az Úrhoz! Ismerd meg, ki Krisztus! Április 3-án délelőtt 10 órakor hálaadó Istentisztelet a Kálvintéri templomban. Be­szélt ifj. Victor János ref. lelkész. Délután 3 órakor áhitat, lapszerkesztők értekezlete, amelyen lapunk részéről Szalay Mihály vett részt; 4 órakor előadás : Vargha Tamás : Jöjj az Úrhoz! Fogadd el a megfeszítettet! Ezt az előadást Vargha Tamás az időköz­ben könnyebben megbetegedett Vargha Gyuláné helyett tartotta. Este 6 órakor val­lásos estély volt a Kálvintéri templomban a következő tárgysorozattal: 1. Közének. 2 Ima. 3. Férfi magánének. 4. Szalay Mi­hály lovászpatonai ev. lelkész előadást tar­tott a régi és az új evangéliomról 5. Né­gyes ének. 6. Vargha Tamás költeménye­ket olvasott fel Vargha Gyulától és Vargha Gyulánétól. 7 Czeglédy Sándor győri ref. esperes bibliamagyarázatot tartott. 8. Ima. 9. Közének. Este szövetségmegujító össze­jövetel s vidéki evangélikusoknak külön összejövetel. Április 4-én d. e. 9 órakor áhitat, 10-től 12-ig Vaséi Matild kínai misszionáriusnő előadása bemutatásokkal. Délután 3 órakor áhitat, 4-től 7-ig előadások: Gáncs Aladár székesfehérvári ev. lelkész: Keszesztyén bölcseség. Turóczy Zoltán arnóü ev. lel­kész: Keresztyén bátorság. Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents