Harangszó, 1921

1921-04-10 / 15. szám

1921. április 10 HARANQSZO 117. lén váratlanul megjelent Szombat­helyen és a róm. kath. püspöki palo­tában szállt meg. A lelki gyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tar­tózkodó Vass József minisztert, Te­leki miniszterelnököt, aki családostól a vasmegyei Iváncon, Sigray gióf birtokán töltötte az ünnepeket, még az éjjel Szombathelyre kérette. A miniszterelnök és Vass miniszter reggel Va7 órakor Budapestre indult, hogy a reggel 8 órakor elutazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szük­séges jelentéseket megtehessék. Gép­hiba következtében azonban csak a király beérkezte után érkeztek meg. A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele megbeszé­lést folytatott. A kormányzó az or­szág érdekének feltárása mellett rá­mutatott annak szükségességére, hogy a király egyelőre tekintsen el a ha­talom átvételétől és az országot mi­előbb hagyja el. A királynak Magyarországon vá­ratlan megjelenésével az osztrák nem­zeti tanács is foglalkozott. Dr. Mayr kancellár a külügyi bi­zottság ülésén nyilatkozott a császár magyarországi útjáról és közölte a bizottsággal a vizsgálat eddigi ered­ményét. Elmondta, hogyan történt a határátlépés Salzburgnál és a nyugat­magyarországi határon és végül be­szélt azokról a tárgyalásokról, melye­ket a bécsi magyar ügyvivővel és a svájci követtel a császárnak Ausztrián keresztül való visszatéréséről foly­tatott^ A kancellár közlése szerint a ma­gyar követ kormányának nevében azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy a császár visszatérését engedjék meg. Az osztrák kormány hajlandónak mutatkozott s így IV. Károly kedden d. u. 1 órakor Szentgotthárdon át gróf Mikes, Sigray stb. kíséretében elhagyta az országot. Föltámadás címmel dr. Raffay Sán­dor bányakerületi püspök húsvéti cikket írt a >Szózat«-ba, ahol többek közölt a következőket írja: Vájjon lesz-e még ebből a sírból új föltámadás? A föltámadás gondolata akaratla­nul is a húsvéti győző Jézusra irá­nyítja lelkünk szemeit. Jézus alakja körül állandóan szórja fenséges sugarait a diadalmas élet. Benne magában is az örök élet ülte diadalát föltámadásakor. Mert igaz­ság volt benne. Az igazság pedig el nem veszhet soha. Eltiporhatják, holtra verhetik, mámoros tort ülhet fölötte a gazság, de akármilyen mé­lyen földelik is a rög alá, mégis előbb-utóbb feltör és újra kihajt, mert örök élet csirája van benne Jézus­ban az isteni igazság támadt föl új örök életre . . . Igazaink megőrzése és hangozta­tása, önzetlen hazaszeretet, meleg együttérzés, belső erőink gyarapítása és gyümölcsöztetése készítgeli szá­munkra a föltámadást. Belső erőink hanyatlásán tőrt össze ezeréves ha­zánk. Belső erőink újulásán támad­hat csak ismét új életre. Nemzeti ön­tudatunk vesztén hanyatlottunk a sírba. Nemzeti öntudatunk nyomán derül ránk új jövendő. Kommunistalázadás Németország­ban. Németországnak ezúttal nem volt husvétja. A kormány nem tudott a kommunistákkal végezni, sőt nem tudta megakadályozni a lázadások eddig érintetlen területekre való el- harapózását. A kommunisták az egyik helyről elűzve, más helyütt újból csoportosulnak s a rendőrség kezd­heti a tisztogatást élőiről. A kommu­nisták taktikája főleg arra irányul, hogy a vasúti hidak és a vasúti vo­nalak megrongálásával távoltartsák maguktól a kormány karhatalmi kö­zegeit s így lélegzethez jutva, egyik vagy másik helyen szilárdabban be­rendezkedhessenek. A munkásság túl­nyomó része a szociáldemokrata pár­tot követi, amely óva inti a munkás­ságot, hogy ne nyúljon e pillanatban az általános sztrájk veszedelmes fegy­veréhez. EGYHÁZI ÉLET. Lelkészbeiktatás. Kapi Béla dunántúli püspök március 6-án iktatta be ünnepé­lyesen hivatalába Nagygeresden Nagy Ferenc volt püspöki másodlelkészt. Magunk részéről őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözöljük Nagy Ferenc lelkészt Farkas Mihály örökében s szép örökségéhez a jó Istennek gazdag áldását kérjük. EmlékfQzet a wormsi birodalmi gyűlés 400 éves jubileumára. A wcnnsi birodalmi gyűlés 400 éves jubileumára a Dunántúli Luther-Szövetség felkérésére Payr Sándor theol. akad. tanár egy emlékfüzetet irt, mely magyar és német nyelven jelent meg. Lelkészek konferenciája Kemenes- hőgyészen. A Dunántúli Luther-Szövetség május 24—27. Kemeneshögyészen lelkészi konferenciát tart, mely konferenciának munkapr^rammját a .Harangszó“ legkö­zelebbi számában hozzuk. A budapesti Bethánia Egylet u. n. tavaszi konferenciáját Budapesten április 1—5. tartotta, amikor is az április 3-diki vallásos estély alkalmából Szalay Mihály lovászpatonai lelkész a .Harangszó“ felelős szerkesztője a régi és új evangéliumról tartott előadást. Lelkészválasztás. A csikóstöttösi gyü­lekezet lelkészévé Franck Károly h. lelkészt választotta meg. A „Harangszó“-ért. A nagykanizsai gyülekezet elhatározta, hogy ezentúl minden évben kétszer, u. m virágvasárnapján és ádvent I. vasárnapján az offertóriumot a „Harangszóa-nak ajánlja fel. A celldömölki evang. nőegylet folyó évi március hó 13-án vallásos ünnepélyt tartott a templomban. Közének és buzgó imádság után Berzsenyi Dezső felügyelő tartott megnyitó beszédet, amelyben erősen hangsúlyozta, hogy mindenkinek a szeretet jegyében kell munkálkodni, ha azt akarjuk, hogy a régi bensőséges egyházi élet, s a régi erős Magyarország, szívünknek szent vágyai újra visszaáiljanak. Nagy Sándor lelkész ünnepi beszédében közvetlen sza­vakban emlékezett meg 1848. március 15.-ről, azon jogokról, melyeket ez a nap adott, s azon kötelességekről, amelyeket azon a napon vállaltunk. Szórády Dénes ev. tanító H. Wenzel: Pastorale c. orgona­darabját adta elő mély érzéssel. Ugyancsak Szórády Dénes vezetése alatt az Ifj. Egye­sület énekkara két összhangzatos énekkel szerepelt az ünnepély műsoián. Csajbók Lidia két költeményét adta elő; Vincze Erzsébet, Koczor Dániel legjobb tudásukkal működtek közre egy-egy szavalatban, ami után imádsággal, áldással és a Himnusszal fejeződött be az ünnepély, amelyen a hivek 1000 K-t adtak Össze a templomi villany- világítási alapra. A kemenesmihályfai evang. nőegylet tagjai szép tanujelét adták egyházszerete- tüknek s a templomukhoz való ragaszko­dásuknak. Templomuknak régi kövezetét megújíttatták, szép cementlapokat rakattak le, s általában a templom belsejében mu­tatkozó hiányokat igyekeztek kipótolni. A költségek 8750 K-t tettek ki, amely összeg­hez Páli Sándor és neje sz. Szalay Anna 1000 K-t adományozott. A nagybarátfalui s ménfői gyüleke­zet aranykönyvéből: Az 1920. évben önkéntes adományokból befolyt: természet­beni adományok (oltár- s csillárgyertyák) értéke 2456 K, Fentartási alapra 1450 K, Egyéb alapokra 220 K, Templomra 475 K, Toronyalapra 562 K, Orgonaalapra 270 K, Harangalapra 600 K, Kisbaráti iskolára 740 K, Konfirm. emlékalapra 110 K, Hő­sök emlékére 40 K, Árváknak 20 K, Gyer­tyákra pénzben 100 K, gyűl. népkönyvtárra 10512 K, Szabadrendelkezésrc 4183 K, Gyámintézetre 846 40 K, Hadifoglyok haza- szállítására 1430 K, Luther-Szövetségre (tagdijakból és perselyből) 1807 22 K, Sántha-jubileumra 81P79 K, Vegyesekre 329 79 K, Nőegyletek (Nbaráti, Kisbaráti és Csanak) részére 1680 K. Ménfői külön adakozások összege 2229 K. önkéntes adományokból összesen befolyt: 20,465 32 K. Nagyobb adakozások voltak: Markovszky Ernőné Nyulfalu 664 K, Bozzai János 430 K, Melkovics József és f. 400 K, Kiss György Amerika 300 K, Boczor Istvánné 200 K, Vörös Jenő és f. 200 K, Soós István és f. Győrszabadhegy 200 K, Pintér József és f. 200 K, Vinkler Sándor és cs. 200 K, Borsodi Istvánné 200 K, Pápai Istvánné 200 K, Kiss Samu 150 K, Tar Mihályné Kisbaráti 100 K, Kriskó Ferenc 100 K. Nagygeresd. Újabban adakoztak .Ha­rangalapra“: Perenyei Pál és fel., id. Vá- rallyay István és fel. cséri lakósok 200—200

Next

/
Thumbnails
Contents