Harangszó, 1921

1921-04-03 / 14. szám

1921. április 3 HARANGSZO 109 igénybe kell vennünk a kémiai, mik­roszkópiái, röntgenvizsgálati eszkö­zöket is. Sokszor napokig, hetekig tartó megfigyelés kell ahhoz, hogy a beteg­ség fejlődéséből vonjunk következte­téseket az elváltozás, a baj termé­szetét illetőleg. Mindezekről termé­szetesen a közönség nem tudhat. Ép azért, ha bizalommal van orvosához, ne faggassa lehetetlen, értelmetlen kérdésekkel, amelyek a betegnek úgyse használnak s amelyeknek semmi más céljuk nincsen, mint hogy indokolatlan kívánságukat kielégíthessék a azután 2—3 méterrel megtoldva — tovább adhassák. Az orvos úgyis közli a családdal és beteggel azt és annyit, amennyit emberi, lélektani szempont­ból szükségesnek tart s komoly orvos ebből nem csinál kaszinói pletykát, beszélgetést. (Folyt, köv.) Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 10ö : Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Ne félj! Ápr. 4. Zsoltár 9. Félek a sötétségtől, az éjszakától ? Akkor nem bízom eléggé Izrael önzőjében, aki nem szunnyad el sohasem. Ápr. 5. 46 zsolt. 2—4 és Jeremiás 10.2. Ha dühöng a vihar, dörög az ég, csapkod a villám, félek-e ? A természettől való féle­lem pogány maradvány. Hogy is félnék, mikor annak keze igazgat mindent, aki az én oltalmam! Ápr 6. Máté 14.22—27. A tanítványok kétségbeesetten kiáltoznak, mikor Jézus feléjük jön a tengeren. Azt hiszik, hogy valami kísértet. Kísértetektől félsz? Balga, nézd meg jól, hogy mitől félsz 1 Ápr. 7 II. Királyok 6.15—17. Félsz, hogy sok az ellenséged? Hát nem láttad, nem érezted még sohasem, hogy tábort jár kö­rülötted az Úr az ő angyalaival 1 Kérd az Urat, hogy nyissa meg szemeidet. Ápr. 8. Apostolok cselekedetei 18.9—10. Elkedvetlenít, megfélemlít az Isten országa érdekében végzett munkád valami kudarca, a hitetlenek nagy tömege, a részükről ta­pasztalt ellenszegülések? Ne félj... több népe van az Úrnak, mint amennyit te látsz! Ápr. 9. Róma 13.3. Félek a felsőbb hatóságoktól? Akkor nem tiszta a lelkiis­meretein, nem becsületesen végzett a mun­kám. Ápr. 10. 23. zsoltár 4 Betegség, halál..., hol a te félelmed? Ha a mi külső embe­rünk megromol is, a belső napról napra újul s tudom, hogy az én megváltóm él és úti íjára az én sironi felett is megáll. Léhner György ácsmester Győr, Vásárhelyi Pál utca 12. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés munkája. A hús­véti szünet után újra egész sereg törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé. Ezek között lesznek a pénzügy­miniszter újabb javaslatai mellett első­sorban a vagyonváltságról szóló ja­vaslat, a munkásbiztosító reformjáról és a közigazgatás reformjáról szóló javaslatok. Azután néhány szociális javaslatot tárgyal a nemzetgyűlés. A budapesti református egyház a szabadkőművesség ellen. A budapesti református egyház több érdemes tagja március 17-én újabb értekezletet tar­tott, melyen amellett döntöttek, hogy határozottan állást foglalnak és min­den törvényes eszközzel küzdeni fog­nak mindama törekvések ellen, me­lyek a református egyházat, vagy híveit destruktiv irányba akarják te­relni. Ehhez képest kárhoztatják a szabadkőművességnek okiratilag bizo­nyított romboló irányzatát és minden olyan irányzatot, amely nem helyez­kedik teljes határozottsággal a nem­zeti és keresztyén gondolat alapjára. A német kommunisták lázadása. Hosszabb szünet után a németországi kommunisták ismét munkához láttak. Mióta Noschke többizben megfékezte őket, csak szóval és írásban terjesz­tették elveiket. Ezt a jámbor foglal­kozást most megunták, de nincsen kizárva az sem, hogy felsőbb moszk­vai parancsra kezdték meg a nyílt harcot. Kapóra jött nekik valószínűen az az elkeseredés is, amely a német népen az ántánt jóvoltából manapság uralkodik és nem akarták elszalasz­tani az alkalmat, hogy ne arassanak az után, amit az ántánt vetett. A kommunisták azonban nem jól szá­mítottak. A német népet semmiféle megalázás, semmiféle büntető szank­ció és szenvedés nem tudja annyira megtörni, hogy a kommunista elvek erőt vehessenek rajta. Az angol munkásság kiáltványa. Az angol szakszervezeti kongreszus parlamenti bizottsága és az angol munkáspárt végrehajtótanácsa kiált­ványt bocsátott ki. A kiáltvány többi között ezeket mondja: Európa nagy területeit tönkretette a béke. Az az óriási adókövetelés, amelyet a kárta­lanításra vonatkozó határozatok tar­talmaznak, még jobban fogja csökken­teni annak lehetőségét, hogy áruinkat Németországban elhelyezhessük. Egyik határozat a másik után következett, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy Európának a háborúban meg­kezdődött tönkremenetelét teljessé te­gyék. Tiltakoznunk kell ez ellen mind a humanitás, mind pedig a saját ma­gunk érdekében. Lloyd George a kommunizmusról. Lloyd George a kereskedelmi szer­ződéssel kapcsolatban az alsóház­ban beszédet mondott, amikor is ki­jelentette, hogy az angol-orosz szer­ződés nem békeszerződés, de minden­esetre elismeri a tanácskormányt mint az ország jelenlegi tényleges kormá­nyát. Senki sem tagadhatja, hogy a szovjetek gyakorolják a hatalmat. A bolysevizmusról szóló jóslások eddig mindig hamisak voltak. Legfontosabb az, hogy magában Oroszországban lehet változást konstatálni. A cenzúrá­zott moszkvai szikratáviratokból vi­lágosan lehet látni, hogy a szovjet­kormány megváltoztatta magatartását az u. n. kapitalisták és magánválla­latokkal szemben a kommunizmus kérdésében, sőt a nacionalizálás kér­désében is. Oroszország most már kezdi belátni, hogy a kommunizmus kivihetetlen. MAGYAR GAZDA. A kukorica termelése. A kukorica vagy tengerinek három főbb fajtáját különböztetjük meg: csemege, lófogu és közönséges ku­koricát. Mind a három faj korai és későn érő fajra oszlik. A gazdának magának kell kiválasztani a terme­lendő fajtát, amely egyfelől céljának, másfelől a talajnak s főleg az éghaj­latnak leginkább megfelel. Mindegyik faj könnyen elfajzik. A korai kukorica hidegebb éghajlat alatt későn érővé válik. Egy szemes terménynek sincs annyi faja, mint a kukoricának. Szín­ben, a csövek alakjában, a szemek elhelyezkedésében nagyon sok válto­zatot mutatnak az egyes fajok. A cse­mege kukorica sokáig tejes és édes marad. A lófogu nagy szárú, nagy szemű rendszerint későn érő; csala- mádévetésre a legalkalmasabb. A kö­zönséges kukorica sima, fényes szemű. Leginkább ezt termesztik hazánkban. A termelésnél tekintetbe kell venni, hogy mily célból termelünk, melyik faj vált be vidékünkön s melyik a legbővebben termő s legkorábban érő. Amily körültekintést igényel a terme­lendő faj kiválasztása, ép oly fontos a talaj elkészítése. Nálunk rendsze­rint kalászos után ültetik, de jól meg­terem lucerna-, lóher-, gyeptörésben,

Next

/
Thumbnails
Contents