Harangszó, 1920

1920-02-29 / 9. szám

HARANQSZO. 1920. február 29. 7Ö. Á keresztény társadalmi rétegek­nek, főként az egészséges földmíves osztályoknak pilléreire akarjuk építeni az uj Magyarországot, . . Egyetemes nemzeti programmra vari szükség. Fogjanak össze az összes erők és egységes zárt fallanksz- ban küzdjék ki Magyarország jogát a jobb jövendőre. Első dolgunk olyan főhatalmi szerv megteremtése, akinek kezébe a hatalmat letelhetjük. .. • A legsürgősebb feladatok a béke kérdése, az államfő kérdése, uj alkot­mány, uj választótörvény készítése, a közigazgatás reformja, élelmezés, a termelés rendezése a mezőgazda­ságban és ipáiban, a nemzeti had­sereg kérdése (felkiáltások a Ház minden oldalán: éljen Horthy) és földbirtokreform kérdése (zajos éljen­zés a kisgazdáknál). Elvárom ennek a nemzetgyűlés­nek mindert egyes tagjától, hogy nem feltünéshajhászásért, hanem dolgozni jött ide. Itt állunk és várjuk a pilla­natot, mikor egy alkotmányosan meg­választott államfő kezébe tehetjük le a hatalmat, amelyet eddig visel­tünk (felkiáltások a Ház minden ol­dalán : éljen Horthy, Horthyt percekig ünnepük.) A befejezett munka után emelt fővel vállaljuk a felelősséget mind­azért, amit tettünk és jöjjön el a fe­lelős magyar kormány. Bernáth korelnök indítványára jegyzőkönyvileg örökítette meg azok­nak a vértanúknak emlékét, akik a proletárdiktatúra áldozatai lettek. A korelnök ezután több adminisz­tratív javaslatot terjesztett be, ame­lyeket szintén elfogadtak. Szünet után névsorolvasás követ­kezett és megválasztották a mandá­tumokat megvizsgáló bizottságokat. Ezzel az első ülés véget ért. HETI KRÓNIKA. Javaslataink a népszavazásra. Az egyik lap Neuillybe küldött tudósítója jelenti, hogy a békeküldöttség külön jegyzékben foglalta össze azokat az alapelveket, amelyek a részleteket tartalmazó előterjesztéseinek helyes megértéséhez és az előterjesztésben foglaltak horderejének megítéléséhez szükségesek. Ezen előterjesztés két részre oszlik. Az első főkép a nép­szavazás kérdésével foglalkozik. Azt mondja, hogy az a feltevés, hogy az elszakításra Ítélt területen lakó népek Magyarországtól úgyis el akarnak szakadni, azért sem állhat meg, mert e területek népességének fele magyar és német nemzetiségű E területeknek az érdekelt lakósság meghallgatása nélkül való elszakításába Magyar- ország soha sem fog belehyúgodnl. A jegyzék ezután arról emlékezik meg, hogy a népszavazásnak mireánk nézve kedvező eredménye esetén a nemzetiségi kérdés Magyarországon milyen megoldást találna. Á nemzeti­ségeknek széleskörű kulturális auto­nómia és területi autonómia is biz­tosíttatnék, Erdély pedig még mesz- szebbmenően a magyar korona auto­nóm országa lenn*?. Ezután megállapítja, hogy a nép­szavazás hogyan történhetnék. Nemre való tekintet nélkül mindenki részt venne ezen, aki 21-ik évét betöltötte, feltéve, hogy J 918. november 1-én a kérdéses területen rendes lakóhelye volt. Három hónappal a népszava­zásnak alávetett területeket semleges rendőrség és katonaság szállná meg. Az oláhok barbár kegyetlenkedése. Erdélyben egyre nő az elkeseredés úgy a magyar, mint a szász és oláh lakosság között az oláh katonaság és hivatalok igazságtalansága, kor- ruptsága és brutalitásai miatt. Az oláhok főcélja azonban az, hogy a léprement áldozatokat börtönzéssel, megsarcolással és testi kínzással arra kényszerítsék, hogy lehetőleg még a béke aláírása előtt kivándoroljanak s így Erdély magyarsága, intelligen­ciájától megfosztva, minden képzelt akcióra vagy csak passzív faji ellen­állásra is képtelenné váljék. Csak Kolozsvárról magából, ahol negyven- ötezer fajmagyar lakott, körülbelül tízezer embert üldöztek már ki. Tisza és Návay emlékezete. Á nemzetgyűlés elnökévé Rakovszky Istvánt választotta, ki székfoglalójá­ban megemlékezett az 1918 október óta elhalt képviselőkről, ezek között Tisza István grófról, Návay Lajosról, Serényi Béla grófról, Polónyi Gézá­ról, továbbá Eötvös Lóránt báróról is, mint közéletünk kitűnőségéről. Különösen ki kell emelnem és azt hiszem, a tisztelt nemzetgyűlés érzel­meivel is találkozom, mikor különö­sen kiemelem a felsoroltak közül közéletünknek két kimagasló alakját. Ezek Návay Lajos és Tisza István, akik hosszú évek során közéletünk­ben lankadatlan kötelességteljesítésük­kel tűntek ki és akiknek tragikus vége a hosszú munkáséletnek befeje­zéseként valóban a nemzetet is meg­rendítette. Mind a kelten mint bátor férfiak, mint a hazának hű fial azzal a íéleknyúgalommal és léleknagyság- gal, melyet a becsületesen befutott életpálya nyújthat, szenvedték el a mártírhalált. Azt hiszem, hozzájárul­nak, hogy ezt különösen kiemeljük a jegyzőkönyvben. A kolozsvári egy étem tiltakozása. A kolozsvári egyetem elűzött tanárát,- akik tudvalévőén Budapesten tovább folytatják az egyetem szervezeti mű­ködését, tiltakozást intéztek német, francia és angol nyeljen a civilizált világ egyetemeihez, az egyetemnek a románok által történt jogtalan el­törlése ellen. A tiltakozás rámutat átta, hogy ennek a magyar városban, magyar pénzből épült és fentartott egyetemnek, amelynek tanárai mind, tanulói nagyrészt magyarok, elvétele és az oláh király által történt ünne- pies megnyitása jogtalan. A jog ne­vében, a kulturális haladás érdeké­ben tiltakoznak az ellen az erőszak és ez erőszaknak tervezett ünnepié? szentesítése ellen. A londoni tárgyalás. Clémenceau bukásának és az ötös tanács felosz­latásának máris megvan az a látható, kézzelfogható eredménye, hogy Páris hegemóniája megingott. Páris volt eddig az összes béketárgyalások tör­ténelmi színpada, most Londonba szállítják a kulisszákat, talán hogy véglegesen ott is maradjanak. Persze ez a helycsere bennünket csak akkor érdekel, ha vele együtt a béketárgya­lást döntően befolyásoló francia szel­lem is meg fog hajolni a mindinkább az előtérbe törtető angol revizionális szellem előtt. A mostani londoni tár­gyalást erőpróbának tekinthetjük az angolok és franciák között az első­ségért folytatott vetélkedésben. Az az eléggé éles ellentét, amely egyfelől az angol és a francia államférfiak legutóbbi beszédéből, másfelől a francia és angol sajtó kisérő zenéjé­ből felénk árad, nem hagy fenn két­séget aziránt, hogy itt sokkal többért megy a játék, mint a két szövetséges közötti hatalmi versengésért. Európa jelene és jövője áll a kard élén. egyhAzi_közélet. Hírek, hirdetések és minden­nemű befizetések egyenesen a kiadóhivatalhoz küldendők. Naptáraink elfogytak. Célunk volt: a „Harangszó“ előfizetőit mindenek-

Next

/
Thumbnails
Contents