Harangszó, 1920

1920-02-22 / 8. szám

1920. február 22. gának mélyítése szolgálatában kifejtett. Erre a szolgálatra a jövendőben még na­gyobb szüksége lesz egyházunknak.A reánk várakozó nagy feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha evangélikus népünk lelkében megerősödik az egyházi öntudat. Meg kell erősíteni ev. népünk lelkében az egyházszeretetet, az erős meggyőződést, az áldozatkészséget, az összetartás és \a kö­zösség gondolatának nagy fontosságát Ez a „Harangszó“ programmja, melynek meg­valósításán a szerkesztőség igazán hálára kötelező nagy buzgósággal és rátermettség­gel dolgozik Kérem a lelkész és tanító­testvéreket : támogassák a lapot megfelelő dolgozataikkal, de egyszersmind a lap hat­hatós terjesztésével is. Gyászrovat. Vajda Mihály nagybarát- falui segédlelkész rövid szenvedés után 26 éves korában szülőfalujában, Vanyolán meghalt. Temetése február 10-én volt. A gyászbeszédet Szalay Mihály lovászpatonai lelkész tartotta, a temetőben Kiss Samu nagybarátfalui lelkész búcsúztatta, Horváth Sándor lovászpatonai segédlelkész pedig imádságot mondott. Az elhunytat, akit szülei és testvérei Amerikában léte alatt rokonai segítettek s rokonainál is halt meg, nagy részvét kisérte utolsó utján. Lelkészbeiktatás. Jónás Lajost, Alsó- dörgicse uj lelkészét, február 1-én iktatta hivatalába Magyary Miklós zalai esperes, a beiktatott lelkésznek ez alkalomra eljött iskolatársa: Káldy József iharosberényi lelkésznek segédletével. Roba. özv. László Istvánná és László Lidia gyermekei, illetőleg testvérei, Gyula, Antal, Pál és Lujza, emlékére, kiket e kö­nyörtelen halál életük viruló korában ra­gadott el körükből, a bobai gyülekezet „Templom-alap“ és „Harangalap“ javára 200 —200 K-t, Összesen 400 K-t adomá­nyoztak. Kiközösítették a cseh egyházat. A kongregáció kifogásolja, elitéli és kikö­zösíti az 1920. január 15-én kelt dekré­tummal a cseh egyházat, amely elszakadt a római egyháztól. Közli továbbá a pápá­nak levelét, amelyet a csehországi katoli­kus egyház helyzetére vonatkozólag a prágai érsekhez intéz. A szentatya ebben a levélben felszólítja az érseket, hogy nagy figyelemmel vizsgálja meg a papság köré­ben a mostani helyzetet és azt tanácso’ja neki, hogy hívjon össze értekezletet Prá­gába a megegyezés céljából. Kifejti továbbá a pápa ebben a levélben, hogy az egyházi cölibátust szentül és sérthetetlenül meg kell óvni. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Esküvő. Schwarz Emil Németujvárról f. hó 16-án tartotta .esküvőjét Szcntgott- hárdon mennyasszonyával Pável Rózsival, Pável János presbiter kedves leányával. Halálozás. Részvéttel vettük a követ­kező gyászjelentést: Alulírottak a fájdalom­tól mélyen lesújtva jelentik, hogy a legjobb testvér, sógor, illetve nagybácsi és rokon, Geschrey Sándor építész f hó 9-én éjjel 12 órakor hosszú szenvedés után életének 66-ik évében az Urban csendesen elhunyt. A megboldogultat f. hó 12-én d. u. fel 4 órakor helyezték örök nyugalomra. Legyen pihenése csendes, emléke áldott I Szabó Sámuelné szül. Geschrey Hermin, Mórocz HARANOSZÓ. Károlyné szül. Geschrey Gizella, özvegy Csorna Jenőné szül. Geschrey Ida testvérei. Szabó Sámuel, Mórocz Károly, özv. Ge­schrey Elekné szül Koltay Ilona sógorai, sógornője. Dr. Boros Józsefné szül Szabó Hermin, Bognár Bé'áné szül. Csorna Irén unokahugai, Mórocz László, Geschrey La­jos unokaöccsei. 11 1 K K ií. A tengerészek Horthynak. A tenge­rész tisztek küldöttsége Hoithy Miklós fővezérnek egy gyönyörűen kidolgozott, damaszkusi pengéjű tengerészkardot nyúj­tott át. A magyar asszonyok kiáltványa Ma­gyarország megcsonkítása ellen. A Magyar Asszonyok Szövetsége kiáltványai foroult a világ minden táján lakozó asz- szonyi szivekhez, fölébresztve figyelmüket amaz égbekiáltó igazságtalanság ellen, a melyet Magyarországon el akarnak követni. Halljátok meg milliók vészkiáltását! — igy szól a kiáltvány. — Európa az egykori Lengyelországnál csonkábbá és Elzásznál véresebb kisértetet kap. Az ezeréves Ma­gyarországnak ravatalt állítottak föl Neu- illyben! A világ legszörnyübb ravatalát, melyen élőn, egy fiatal, erős és büszke nemzetet terítenek ki. A románok halálra ítélték Lukács Ödön nagyváradi polgármesterhelyet­test és öt magyar tisztet. A kolozsvári hadbíróság Cserny alezredest és még há­rom volt honvédtisztet, továbbá Lukács Ödön nagyváradi polgármesterhelyettest, Janovich jarásbirót és Csapó nemzeti had­seregbeli főhadnagyot, a miért a román csapatok hátamögött seregszervezésre ösz- szeesküdtek, halálra, Berley jegyzőt pedig tizenötévi kényszermunkára Ítélte. Asquith az időleges államhatárokról. Asquith volt angol miniszterelnöknek vá­lasztói előtt kijelentette, hogy a Közép- Európában és Kelet-Európában megvont határokat idegleneseknek kell tekinteni, mert azokat a népszövetség fogja véglege­sen megállapítani Szántóföldek viz alatt. A Duna-Tisza közén a tanyák között számtalan tó kelet­kezett a sok esőzés miatt. A sok belviz miatt nem lehet elvégezni a tavaszi szán­tást és vetést, de még az ősszel elvetett mag is kárbavész. Egyes tanyákat meg se lehet közelíteni a viz miatt. Az utak járha­tatlanok. Európa csak kamatban 200 millió dollárral tartozik Amerikának. Az Egye­sült Államok szövetségesei egy most köz­readott kimutatás szerint csak kamatban következő összegekkel tartoznak neki; Anglia 14, Franciaország 34, Olaszország 54, Oroszország 7, Belgium 12, Csehország 1 6, Szerbia 0.9 és Románia 0.6 millió dollárral. Kétszázezer magyar hadifogoly el­hagyta Szibériát. Francia lapok jelentése szerint mintegy kétszázezer magyar hadi* fogoly elhagyta a szibériai hadifogolytábo­rokat és utnák indult hazájába. Borzalmas állapotban vannak, sem élelmiszerük, sem ruházatuk nincs. Igen sok ragadós beteg­ségben szenved. Közülük igen sokan már hat éve hadifogságban vannak. Többen megkísérelték, hogy Vladivosztokból elin­63. dúlva, áttörik magukat Moszkváig, de út­közben éhenhaltak. Az olaszok Magyarország integritása mellett. Firenzében, Bolognában és Geno­vában nagy néptömegek erelyesen tüntettek a békeszerződés Magyarországot érintő erőszakos határozatai ellen és követelték Magyarország teljes területi integritását. Tavaszi vetőmagkiosztás. Az őszi vetésekből kimaradt területeknek tavas/ia- kal leendő bevetéséhez szüksége * vetőmag­vaknak lehető biztosilásáról Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter gondoskodni kí­ván és ezért a tavaszi búza és a tavaszi rozskészleteket erre a célra fentartotfa. Felhatalmazta egyúttal a vármegyék alis­pánjait, hogy ezeket a vetömagvakat az összes tényleges költségek felszámítása mellett, a vetőmagszükségletek fedezésére a vármegyei gazdasági felügyelők közremű­ködésével február végéik kioszthassa. A kiknek vetőmagvakra okvetlen szükségük van, forduljanak a vármegyei gazdasági felügyelőségekhez. A tiszántúli vetés. Tiszántúlról érkező megbízható hírek szerint az ottani várme­gyékben egy talpalattnyi őszi vetés sincsen, csak a tavalyi késedelmes aratás kipergett magja után várhatni némi aratandó őszi gabonát. Tavaszi vetésre a gépek elrab­lása következtében, ki nem csépelt aszta- gában levő kevés gabona maradt meg. Szabad lesz a burgonyaforgalom. A Burgonyatermelők Országos Szövetvége a szállítási nehézségekre, az igásállatállomány hiányára való tekintettel arra kérte a fö'd- mivelésügyi és közélelmczésügyi miniszte­reket, hogy a burgonyaforgalmat az idén tegyék szabaddá. A két miniszter határo­zott Ígéretet tett air a nézve, hogy a bur­gonya ezidei termése már a szabadforga­lom tárgyát fogja képezni. Tenyészállat-kiutalás. A földmivelés­ügyi miniszter segíteni óhajtván azon a nagy veszteségen, a mely a vörösuralom, vagy a román megszállás alatt a Duna- Tisza közét érte a kisgazdák sertésállomá­nyát, több község részére tenyészkocákat, valamint választási malacokat oszt szét a károsultak között méltányos árban. 218 tiltakozás Eddig 218 elszakitásra Ítélt község jelentette be ünnepélyes tilta­kozását Moson, Sopron és Vasmégye tör­vényhatóságának területéről az elszakitás ellen. A világháború emberáldozata. Az ötéves világháború rettenetes pusztításairól még nem tudunk teljes tiszta képet alkotni magunknak. Az az egy bizonyos, hogy annyi érték ment veszendőbe ez alatt a hosszú szomorú öt esztendő alatt, hogy az emberiség félszázad alatt sem lesz képes helyrehozni azt, amit veszített. Civilizáció, müvetség, emberélet, erkölcs, vagyon mind- mind romokban hever. Hogy hány ember­élet pusztult el a rettenetes vérözönben, arról egy amerikai egyetemi tanár készitett egy igazán megdöbbentő összeállítást. A tanár adatai szerint a világháborúban ösz- szesen 12,990 571 ember esett el. Közülök 9,998.771-nek halálát kétségtelenül megál­lapították, a többi 1,991.800 eltűnt, de nyil­vánvalóan szintén elesett. Ehhez a szám­hoz még hozzá kell venni azoknak számát akik sebesülés és a harctéren szerzett be­tegség következtében haltak meg Számukat nem tudjuk, még csak hozzá vetően sem. A háború összesen 331.6 milliárd dollárba került, minden kiadást és kárt beleszámítva

Next

/
Thumbnails
Contents