Harangszó, 1920

1920-12-26 / 52. szám

310.

sára Apponyi Albert gróf Kaposvárott előadást tartott a honpolgári kötelességekről. Beszédében az ország legfájdalmasabb sebeit tárta föl, megjelölve egyben az orvoslásnak is hathatós, biztos útját.

Mik mindnyájunknak a honpolgári kötelessége ?

Erre a kérdésre negativ irányban azt feleli: Tartózkodni mindentől, ami a művelt nemzeteknél ellenszenvet kelteni alkalmas, mindentől, ami kulturfölényünkre és a belső konszolidációra való nagyobb képességünkre rácáfol, azt kétséges színbe helyezi. Ezt elsősorban az államhatalom letéteményeseinek kell megszívlelni; de véthetnek és vétenek e szerep ellen egyesek, társadalmi szervezetek és egyesületek. Idetartozik minden úgynevezett egyéni akció.

Ki kell küszöbölni mozgalmainkból az antiszemita demagógiát, amelynek brutalitásai és Ízléstelenségei már érzékeny anyagi kárt okoztak nekünk. Ezzel én korántsem akarom tagadni, — mondja Apponyi — hogy a keresztyén társadalomnak oka és joga van a zsidóság aránytalan térfoglalásával szemben a gazdasági és kulturális élet terén védekezni.

Pozitív irányban a honpolgári kötelességet első sorban a munkaszeretet ápolásában, az önfeláldozó, pontos, megkettőzött erőfeszítéssel folytatott munkában látja. Ne tüntetésekre szervezzük ifjúságunkat. A keresztény ifjúság ne azzal foglalkozzék, hogy a zsidó fiukat az egyetemről kidobálja, hanem azzal, hogy őket a tanulmányokban túlszárnyalja.

Második honpolgári kötelességünk, különösen azoknak, akik a társadalomban vezető szerepet játszanak, az aktiv, öntudatos hazafias szellem ébrentartása. Az egyéni és az osztályönzés szelleme ellen küzdeni, népünk széles rétegeiben föntar- tani, ahol szükséges ujraébreszteni Nagy- Magyarország eszméje iránt odaadó lelkesedését.

A falu és város között fenntartandó jó viszonyt a következőkkel indokolja meg:

Meg kell gondolnunk, hogy ha a falu táplálja is a várost, viszont a falu mennyit köszönhet a városnak, ahol a tudomány és a technikai haladás vívmányai érlelődnek meg, melyek a mezőgazdasági termelést fokozzák, és az a kultúra fejlődik, amely a falusi élet színvonalát is emeli.

Az ország mai helyzetét a következőkben fejtegette: Tegyük a kezünket a szívünkre, jobban állunk-e ma, mint mondjuk akár a legsötétebb liberális korszakban? Mikor volt ridegebb párturalom, mint éppen most, amikor a haza súlyos viszonyai azt kívánják, hogy minden használható erőt segítségül hívjunk? Mikor nyomultak inkább előtérbe minden kiváltságnál inkább személyi igények, mint éppen most ? A felesleges állásszaporitások és az autóköltekezés könnyelműségéhez hasonlót az előbbi éra nem mutat fel. Az is egy új vívmány, hogy miniszterek és társaságok politikai agitácionális utakra különvonatokat vesznek igénybe, mikor a szénhiány miatt a rendes közlekedést meg kell szorítani. A közönség méltán kiváncsi arra, hogy ki viseli ezeknek a különvonatozásoknak a költségeit. Itt nem lehet szavakkal játszani. A keresztény irány erényeket jelent, melyeknek kultusza nehéz, holott azoknak antiszemita dugáruval való pótlása könnyű és kényelmes, de romlásos, mert a belső megújhodás erkölcsi fáradsága alól felment és mert fajunk rossz tulajdonságainak hizeleg, ahelyett, hogy megfékezné.

HAftANQSZÓ.

Újabban nem tudom, — úgymond — mily kényszerítő okból kirohanás történt az úgynevezett királykérdésben, ennek mai bolygatását teljesen időszerűtlennek és károsnak tartja.

A magyar politikának azonban most is le kell szállni eme nagy, de nem aktuális elvi kérdés magas paripájáról és minden erejét a reális érdekek szolgálatára, a gazdasági és pénzügyi rekonstrukcióra a jogrend teljes biztosítására kell fordítani. Emellett szükségesnek tartja az alkotmányreform előkészítését is, de a fősúlyt a megélhetésre kell fordítani, a nemzet meg.- mentésére a tönktől. Várja, hogy adják vissza a sajtónak azt a lehetőséget, hogy szigorú felelősség mellett közéletünk jelentőségeit ellenőrizhesse és kritikájával minden téren megfékezhesse a visszaéléseket.

A szükségtelen üldözések alakjában űzött kommunistagyártást szüntessék be.

Az előadást a közönség nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadta.

A Hollánok emléktáblája a Lánchídon. A Lánchídon a budai pillérnél teljes csöndben márványemléktáblát állítottak föl. A táblára ez a fölirat van vésve:

E helyen szenvedtek vértanúhalált a rémuralom alatt 1919. ápritis 22-én Kis- lődy Hollán Sándor nyugalmazott államtitkár és fia ifj. Hollán Sándor államtitkár, a Szent István-rend vitézei. Nerties egyéniségük, munkás életük, borzalmas végzetük emlékét kegyelettel őrzik tisztelőik, hozzátartozóik és minden jó magyar.

Munkás és érdemes hazafiak voltak, ártatlan áldozatok. A hidon járók emeljék meg gondolatban emlékük előtt a kalapjukat.

Zalavármegye fölirata a kormányzóhoz. Zala vármegye decemberi közgyűlésén egyhangúan elhatározta, hogy a kormányzóhoz az alábbi föliratot terjeszti föl és ezt a többi törvényhatóságokkal is közli:

— Zala vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági föltámadását előmozdítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk indít arra, hogy hazafias aggodalmainkat fölirati jogunk alapján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Föméltóságod ennek a szerencsétlen országnak a vezetését, — addig is míg a nemzet által reáruházott jogkörében a nemzet fölfogásáról alkotmányos módon meggyőződhetik — a napi, személyes és pártpolitikán felülemelkedni tudó, hivatott, szakértő egyénekre bizza.

A szerb-olasz titkos egyezség. Közvetlenül a szerb-olasz ellentéteket kiegyenlítő rapalloi szerződés megkötése után rebesgetni kezdték, hogy Olaszország nemcsak a vitás határkérdéseket igazította el a Délszláv állammal, de egyidejűén titkos katonai egyezség is jött létre a két állam között, mely egyezségnek éle egyenesen Magyarország ellen irányul. Egy angol újság egyik legutóbbi számában leleplezi ezt a titkos konvenciót, mely a következő öt pontból áll:

1. Mindkét állam megegyezik abban, hogy Ausztria és Magyarország a saint- germaini és trianoni békeszerződések föltételeit pontosan teljesíteni tartoznak.

2. Mindkét állam kötelezi magát, hogy a Habsburgok visszatérésének ellenszegül.

3. Kötelezik magukat továbbá, hogy

1920. december 26.

meghiúsítják Ausztria és Magyarország, mindennemű propagandáját.

4. Jelen szerződést közölni fogják Csehországgal.

5. Mindkét állam hasonló egyezséget más államokkal csak egymás kölcsönös értesítése után köthet.

EGYHÁZI közélet.

aHiMiiiiiMiiifiiiiiiii’iiiiiiaiiiaiiiiiiamtiiiiMaiiMiMaimiatimaas»

Előfizetési felhívás.

Újévkor lapunknak új évfolyama kezdődik. Midőn munkatársainknak, olvasóinknak, jóbarátainknak eddigi támogatásáért hálás köszönetét mondunk, egyúttal bizalommal kérjük, támogassanak bennünket az új évfolyamban még fokozottabb jóakarattal, hogy egyházunkat és evang. népünket annál nagyobb erővel és örömmel szolgálhassuk.

Igen nagy szükség van ma arra, hogy mindenki kivegye a maga részét ebből a szolgálatból, aki teheti, szellemi, aki teheti, anyagi erejével. Mindenkinek éreznie kell az erre hajtó felelősséget és kötelességet. Szerezzen mindenki legalább egy-egy új olvasót lapunknak, hadd csendüljön bele a harangszó minél többek szívébe.

Az előfizetési díj a Luther-Szövetség tagjainak cimszalagos küldéssel egész évre 86 korona, csoportos küldéssel 80 korona. A nem Luther- Szövetségi tagoknak címszalagos küldéssel 94 korona, csoportos küldéssel 88 korona. Ez a magasnak látszó díj aránylag kevesebb értékű, mint valamikor a 2 koronás előfizetés volt. Hasonló terjedelmű más lapok dija 100—180 korona.

Megrendelhető minden lelkészi és tanítói hivatalnál; ahol pedig ilyen nincs, akármelyik buzgóbb egyháztag összeírhatja a megrendelőket. A megrendelések és befizetések késedelem és zavar elkerülése céljából a lehető legrövidebb idő alatt erre a címre küldendők : Harangszó kiadóhivatalának Szentgotthárd (Vas m.)

Előfizetőinknek, munkatársainknak és lapunk olvasóinak Istentől megáldott boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk !

Sántha ünnepély Kaposvárott. A kaposvári ev. gyülekezet folyó hó 5-én ünnepelte Sántha Károlyt, a költő papot. Az ünnepélyt az ev. férfikar nyitotta meg Sánthanak: „Áldott Isten, áldott napja (282. é.) című énekének négy hangú előadásával. Majd Takáts Béla lelkész egy Sántha imát mondott. Utána Ittzés Sárika szavalta eKa költőnek „Fogytán van a napod“ című szép költeményét. Dr. Ittzés Zsigmond által megzenésített Sántha „Reg-