Harangszó, 1920

1920-11-21 / 47. szám

270

kivitelű földgömböt. »Hogyan került ez ide s ki csinálta?« — kérdezi a csillagásztól. Az tovább ír nyugodtan s azt mondja: »Csak úgy magától, n^m csinálta senki«. »Node hát mégis ki csinálta?« — faggatja vendége újra. »De mondom, hogy senki sem I« Már-már megsértődött a látogató, hogy őt bolondnak tartja; mire Kodier hozzá lépve komolyan így szólt: »Lásd, te ostobaságnak tartod, ha azt mondom, hogy ezt a fából, papírból és sárgarézből való földgömböt senki sem csinálta; hát akkor mi az, ha ti a világra, a nagy mln- denségre, melynek ez csak halovány képmása, azt mondjátok, hogy az magától állt elő?«

*

Tholuck professzornak, a híres biblia-magyarázónak a lánya egyszer egy kétes hirü társaságba akart menni Apjának ellenvetésére azzal felelt: »Nyugodt lehet édesapám, nekem nem lesz az ártalmamra és romlásomra«. Erre az apa felelet helyett egy kőszéndarabot nyújtott lányának, amit az fehér gla^é-keztyüs kezével vonakodott elvenni. >No, hiszen nem fog megégetni«, — biztatta az apa. »Igaz, felelte a lány, de bepiszkítja a kez- tyümet«. >No lásd, mondáerreTholuck, meghiszem, hogy az a társaság nem lesz romlásodra, de mégis bepiszkíthat, foltot ejthet rajtad«.

«

Bach, az evangélikus egyházi zene nagy mestere, zenemüveinek végére mindig azt szokta írni: »Soli Deo Gloria« = EgyedüLIstené a dicsőség!

Olvassuk a bibliát.

Zsolt. 119, 105.:

Hol biblia a házban nincs,

Hiányzik ott a legfőbb kincs.

Tanyát a sátán ütött ott,

De Isten nem lel hajlékot.

Nov. 21. Máté 25 .,31—48.-Hogy fogok tudni számot adni az Úrnak vagyonomról ? Csak az Isten akarata szerint felhasznált vagyon lesz áldás akkor.

Nov. 22. Lukács 1 .5—22. Keresztelő János apja hivő, de mégis kételkedő. Meglátszik-e az én életemen, hogy hiszem azt, hogy Istennél semmi sem lehetetlen?

Nov. 23. Lukács 1 .23—25, 39—45. Kér. János anyja alázatos. El tudom-e dicseke- dés nélkül hordozni az isten kitüntető áldását ?

Nov. 24. Lukács 1 .57—79. Minden bölcsőnél tervezgetnek a szülők. Kér. János valóra váltotta a hozzá fűzött reménységeket Én is?

Nov. 25. Lukács 1 . so. Márk 1. e. Kér. János is nevekedett. Nehéz munkával lett

HARANGSZO.

azzá, ami volt. Kitartás nélkül én sem erősödhetem meg lélekben.

Nov. 26. Lukács 3.1—0. Advent közeledik Készítem-e azúrnak útját én hozzám?

Nov. 27. Lukács 3.7—14. Kér. János minden társadalmi osztálynak megmondja a maga bűnét. Mit mondana nekem ?

HETI KRÓNIKA.

A nemzetgyűlés elfogadta a földbirtokreform-javaslatot. Több felszólaló között kiemelkedett ezúttal is Apponyi Albert, ki egy közbeszólásra beszéde közben ezt mondotta: Legyen kevesebb játék az antiszemita jelszavaival, legyen több abból, ami a valóságos keresztény morálnak megfelel : fegyelem, jogrend, szeretet, szociálpolitikai haladás. Egyébként a nemzetgyűlés tagjait a lezajlott rendzavaró cselekmények sötét "hátterei foglalkoztatták.

November 13 iki ülésén ratifikálta a nemzetgyűlés a kikényszeritett békeszerződést. A gyászból is kicsendült a feltámadásba vetett rendületlen bizakodás hangja. Huszár Károlynak jutott osztályrészül a kegyetlenül szomorú kötelezettség teljesítése, amikor elfogadásra ajánlotta a triá- noni békeszerződés törvénybe iktatását, ki, mikor elvégezte mondanivalóját, sírva fakadt ... Hazám, szegény Magyarország, csakugyan igaz volna, hogy meghaltál í Nem, nem, soha! Te élni fogsz I

Rákosi Jenő. Az eljövendő magyar dicsőségnek, nagyságnak lelkes, hirdetője napjainkban: Rákosi Jenő, a vasi föld szülötte, kit Szombathely díszpolgárává választott meg. A vasmegyei kulturegyesü- let ez alkalomból meleg ünnepeltetésben részesítette Rákosi Jenőt. Az ünnepi beszédet Kapi Béla püspök, a kulturegyesület elnöke mondotta. .Amikor koldus szegényen állunk — úgymond Kapi Béla püspök többek között — mert nemcsak anyagi, de erkölcsi kincseinkből is kifosztottak, akkor csodálatos biztató lángként úgy látom Rákosi Jenő alakját, mint egy igazi vasvitézét, aki nem csüggedést, hanem életet, erőt és munkát prédikál, felemelkedik, felmagasztosul előttünk és azt mondja lelke imádságával: »Hiszek egy Istenben, hiszek eg)r hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában."

A püspök szavaira meghatva válaszolt Rákosi Jenő. Demosthenes, Cicero, Apponyi ékesszólása kellene hozzá, hogy megköszönhessen mindent, megtudjon felelni az elhangzott beszédre ... Úgy érzem magamat, mint a hattyú, mikor fehér pompájában a kéklő vizeken úszik és gyönyörű vonalakban nyújtogatja szép nyakát, de ha kijön a partra, akkor szánalmas ránézni, hogyan tipeg-topog. Én — azt mondják — egy kicsit tudok írni. Ebbfen úszom. De ha beszélni kell, akkor hattyú vagyok a parton. *

Majd azután kedves témájáról, a magyar nyelvről beszélt. A magyar nyelv drága kincs. Öt földréteg alól ásták elő a sumi- rok emlékeit s a magyar nyelv ismerete nélkül nem tudták volna megfejteni annak titkait. Kamatoztatni kell ezt a nyelvet, terjesszük szépségét.

Az utcai tócsát beissza a föld, a dézsa vizet kiissza a bivaly, de a hitet nincs hatalom, ami elpusztítsa. Hinni kell, hogy

1920. november 21.

éljünk, hogy éljen a magyar nyelv, éljen Magyarország s akkor megérjük, hogy amiben hiszünk, az megvalósul. Mert minden megvalósul, amiben hiszünk és semmi sein valósul meg, amiben nem hiszünk.

Egyébként Rákosi Jenő szombathelyi tartózkodása alkalmával Kapi Béla dunántúli püspök vendége volt, ki Rákosi tiszteletére a kulturegyesületi ünnepség után teaestélyt adott, melyen igen sokan voltak a hivatalosak.

A cseh kultúrharc gyökere. A cseh és morva püspökök Prágában tanácskozást tartottak, amelyből kifolyóan pásztorlevelet intéztek híveikhez. A cseh és morva püspökök pásztorlevele a többi közt a következőt mondja:

— A katholikus egyház szervezete nemcsak nem talál ama védelemre, melyet minden jogállam megad, hanem büntetlenül megzavarják az úgynevezett cseh-szlovák egyház skizmájával és tévtanaival is. A katolikus egyháztól elszakadt és az általa kiközösített papok épen ennek az egyháznak ügyeire vonatkozó miniszteri előadói állásokat látnak el.

— A keresztény vallást és jelképét, a keresztet, hitetlen tanítók a szülők akarata ellenére eltávolítják az iskolából, bezárják az istentiszteletre szentelt kápolnákat, a szentek szobrait büntetlenüi megcsonkítják vagy vandalizmussal szétrombolják a kormányhatalom képviselőinek jelenlétében.

A pásztorlevél ezután hangoztatja, hogy a katolikus népnek immár az önvédelemhez kell nyúlnia, ha meg akarja védeni egyházának jogait. A cseh kultúrharc legutóbbi eseménye: az eretnek egyház állami elismerése és egy ortodox szerb püspöknek a nemzeti egyház fejéül való kiszemelése. Minden bajnak kútforrását a pásztorlevél „Los von Rom“ — El Rómától című mozgalomban látja.

Kuyper Ábrahám meghalt. Kuyper Ábrahám dr., Hollandiának volt miniszter- elnöke, nyolcvanhárom éves korában meghalt. Halála bennünket, magyarokat fájdalmasan érint, mert az elhunyt kiváló állam- férfiú Magyarországnak és a magyaroknak igaz, őszinte barátja volt. Irántunk való nagy rokonérzésében osztozkodtak leárfyai is, akik a háború idején, 1916-ban a hollandi küldöttséggel Budapestre érkeztek. Itt az egyik hadikórházban ápolónői munkát is végeztek, sőt magyarul is megtanultak. Kuyper, aki mint ieányai is, többször beutazta az országot, amelyet alaposan megismert, ez utazásai eredményeként könyvet írt, amelyet több nyelvre lefordítottak. Az elhunyt eleinte lelkész volt, majd újságíró lett. Hollandiában az úgynevezett ellenforradalmi pártnak volt éveken át hatalmas vezére, aki a demokrata, de szigorúan kálvinista irányt képviselte.

Ütött a tizenkettedik óra. A kormány és a nemzeti hadsereg karöltve dolgozik most azon, hogy rendet teremtsen az egész vonalon. Kíméletlenül lehúzza a tiszti egyenruhát, a becsület, a férfiasság, a lovagiasság e külső jelvényét mindazokról, akik eddig jogosulatlanul hordották. A véres maskarabálnak vége I

A politikában és általában a magyar közéletben, is ütött ez a tizenkettedik óra. Le az álarcokkal! Akik a keresztény és nemzeti felujhodás magasztos eszméivel a fórumon, egyéni érdekből, cinikus haszonlesésből visszaéltek, azokról is le kell huzni a cifra köntöst. Ebből nemcsak hogy kára nem lesz annak a politikai irányzatnak,