Harangszó, 1920
1920-11-14 / 46. szám
—------------------------------------------------------" — 1 920. november 14 Apróságok az életből és a történetből. Közli: Kiss Samu. Mikor Augusztinusz meghallotta, hogy azok között a két éven aluli gyermekek között, akiket Heródes Szíriában megöletett, a saját fia : Antipater is köztük volt s kivégez- tetett, így kiáltott föl: »Inkább lettem volna Heródesnek a disznaja, mint a fia«. (A zsidók ugyanis disznóhust nem ettek s ezért a disznót sem ölték meg.) * A konfirmáció-órán az öreg lelkész szokása szerint megkérdezte a gyermekektől: »Ki volt közületek Vasárnap a templomban?« S elmondatta az alapigét és a prédikáció felosztását. »Hát te Károly?« — kérdezi az egyiktől. »Olyan csúnya idő volt«, —^ felelt a megszólított. »De úgy-e kedves Károly, ha színházba, cirkuszba, vagy máshova kellett volna menni szórakozásra, akkor nem lett volna csúnya idő s nem tartott volna vissza?« — kérdezte az öreg lelkész szelíden. — ötven évvel később két templomba menő esőben, szélben igyekezett az Isten házába. Útközben a városi parkban egy kis öreg urat találnak elő, akinek haját az idő és gondok már megőszítették, »Hát tanácsos űr is? Ilyen szeles, zimankós időben?« — kérdezik tőle. »A rossz idő miatt csak nem mulasztom el a templomba-menést I« felel az. Mert akkor mintha mindig a boldogult öreg lelkészünknek a szelíd szemrehányását hallanám: »De űgy-e Károly, ha színházba, cirkuszba, vagy máshova kellett volna menni szórakozásra, az idő nem tartott volna vissza! ?«-------A nyájas intés így munkált áldólag még félszázad múlva is. * Frigyes szász választófejedelem, mikor dörgött és villámlott, kezeit az ég felé szokta emelni e szavakkal: >óh te erős, hatalmas Isten, jelented, hogy még élsz!« * ^ • II. József császár, a türelmi rendelet kiadója számára egy ünnepélyes istentisztelet alkalmával külön helyet tartottak fenn a templomban. De ó nem akart oda ülni, hanem a többi nép közé térdelt, mert mint mondta: »Isten előtt mind egyenlők vagyunk.« * Londonnak egy nagy épületében egyszer tudós férfiak gyülekeztek össze HARANGSZO azzal a szándékkal, hogy az Istennek hadat üzennek s a hitet, vallást kiirtják. Mind meghaltak már, a nevük is feledésbe ment; de különös és csodás véletlen, hogy ugyanabban a házban ezer meg ezer kéz és gép dolgozik ma a biblia kinyomatásán s millió-számra kerülnek ki onnan a bibliák a világ minden részébe. * Egy csillagász az általa szerkesztett kalendáriumban egy bizonyos napra szép időt jelzett s arra a napra vendégeket hivott kertjébe. Mikor aztán az eső megeredt, a vendégek így szóltak hozzá: »Hogyan? Hiszen mára szép idő van jelezve!« Mire a csillagász azzal felelt: >Hjah, én csak a kalendáriumot csinálom, de az időjárást az Isten«. * Hiero pogány király azt kérdezte egy híres bölcstől, Szimonidesztől: mondja meg, mi az Isten? »Adj egy napi gondolkodási időt s megmondom«. Mikor másnap a király a feleletet kérte, azt válaszolta: »Adj két napi gondolkodási időt«. A két nap leteltével négyet, maid annak leteltével meg nyolc napi gondolkodási időt kért a bölcs. Mikor a király végtére türelmét vesztve ingerülten kérdezősködött eljárása felől, azt felelte: »Minél tovább gondolkodom fölötte, annál kevésbé értem s tudom.« — A hivő keresztyén_két szóval meg tud felelni ama híres bölcsre nézve oly nehéz, rejtélyes kérdésre: »Isten lélek; Ister^a szeretet«. Oroszország. Olaszországban a bolseviki uralom alatt a keresztyén egyházak nehéz időket élnek. A bolsevikok a legnagyobb kíméletlenséggel bánnak a papokkal és az egyházzal. Először is minden vagyonukból és pénzükből kifosztották őket. Amikor azután a papok vallástanításhoz fogtak, hogy magukat fenntarthassák, ezt is betiltották. Az élelmezésnél a papokat a harmadik osztályba, sorozták; azok közé, akik legkevesebbet kapnak. Heteken keresztül nem juthattak egy darab kenyérhez. A papok kényszeríttettek a legalacsonyabb rendű munkák elvégzésére. Moszkvában utcaseprésre alkalmazták őket. Wladimir kievi metropolitát húsz püspökkel és sok száz pappal együtt aljas módon lemészárolták. De a kegyetlen üldözéseknek következményeképpen az istenfélők annál szorosabban • egyesültek. Ortodoxok, katolikusok, protestánsok, zsidók, mohamedánok, raskolnikok, szóval mindazok, akik istenben hisznek, kezet nyújtottak egymásnak. A mozgalom élén Tikhon tnoszkvai metropolita áll, akit az orosz egyház mostani vezetőjének tekintenek. 261. Egy balti ember, aki átélte a balti tartományokban a bolseviki uralmat, így ír: „Senkinek sem kívánom, hogy átélje a bolseviki időket. Kimondhatatlanul nehezek, s ha az ember visszatekint reájuk, érzi, hogy rendkívüli kegyelem mentette csak meg a lelki összeom'ástól. De mégis nagy idők ezek; s néhány nap, sőt óra alatt olyan gazdag belső tapasztalatét és élményt nyújthatnak, amelyekért nem túlságos ár az elszenvedett nyomorúság. Azt is átéli az ember, hogy a felekezeti, faji és társadalmi korlátok lehullanak, s az Isten ellenségeinek ördögi szövetkezésével szemben összefognak mindazok, akik a pokol mélységéből előretörő bomlasztó szellemnek ellent akarnak állni. A bolsevikok által meggyilkolt mártírnak, Hahn dorpati tanárnak temetésén mondta az orosz egyház egyik érseke: „Eljön az idő, amikor nem mondják többé, ez német és emez katolikus, hanem csak: Ez keresztyén és emez nem keresztyén “ Olvassuk a bibliát. Zsolt. 119, 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Nov. 14 I. Timótheus 6.7—11. A gazdagságra való törekvés hamisságra vezet és sok gyötrelmet szerez. Nov. 15. Lukács 16.10—21. A gazdagságra való törekvés kőszívűvé tesz. Elzárja szemünket a mások nyomorúsága elöl. Nov. 16. Lukács 12.10—21. A gazdagságra való törekvés eltakarja előlünk az eget. Úgy akar berendezkedni e földön, mintha örökké itt élne. Tudom-e, hogy jövevény vagyok csak? Nov. 17. Lukács 18: is—25. A gazdagság szeretele nem enged Krisztust követni. Kerékkötője keresztyénségeűnek. Nov. 18. Példabeszédek 11 .20 Ha gazdagságra törekszem, engem is átkoznak, ha nem hallom is. Nov. 19. Példabeszédek 11 .20. Az Isten akarata szerint felhasznált vagyon áldás a földön. Nov. 20. Apostolok cselekedetei 9. ac—43. Fognak-e engem úgy áldani és siratni a ravatalomnál, mint Tabithát? Pályázat. A Védő Ligák Szövetsége pályanyertes imájának megzenésítésére pályázatot hirdet. A megzenésítendő szöveg ez: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.“ A pályanyertcs müvet a Védő Ligák Szövetsége a Magyar Hírlap 10,000 koronás hozzájárulásával 20,000 korona pálya- dijban részesíti. Az idegen kézzel Írott és jeligés zárt levéllel ellátott pályamű az Orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola Igazgatóságához (VI., Liszt Ferenc-tér 12.) f. évi november hó 30-ig bezárólag nyújtandó be. #