Harangszó, 1920

1920-10-24 / 42-43. szám

238.

HARANGSZÖ.

1920. október 24.

kát ért sérelem ügyében. Méltóztassék ezeket különös figyelembe venni és ezek orvoslásával mind a kormányzat, mind a magyarság háláját kiérdemelni.

A miniszter rpmán nyelven a következőkben válaszolt’:*

— Mindenekelőtt az alapprincipiumokra válaszolok. A román királyság százados politikája szerint, a románság által hozott gyulafehérvári határozatok szerint, továbbá a békeszerződés paragrafusaihoz mérten a mi politikánk nem soviniszta, hanem minden nemzetiséggel szemben a békés megértésre töiekszik: A mi ideálunk a svájci állapotok megvalósítása, ahol egymás mellett a legnagyobb békében él a francia, német és olasz lakosság.

Rendelet az idegen zsidók kiutasításáról. A belügyminiszter a miniszteri tanácskozás hozzájárulásával az 1903. évi V. t.-c. 10. szakasza alapján rendeletét adott ki az 1914 óta hazánkba bevándorolt zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról.

A kormány, amely a keresztyén nemzeti irányzat intézményes biztosítását és gyakorlati megvalósítását tűzte ki céljául, jogos közóhajnak is eleget tesz akkor, amikor az ország jól felfogott érdekében ezeknek a túlnyomó részben a gazdasági életre káros, sőt gyakran az államrendre ir. veszedelmes, nem kívánatos elemeknek haladéktalan kiutasítását rendeli el.

A rendelet üdvös hatása az élelmezési és lakásviszonyok terén is várható és már bizonyosra vehető, hogy a vagonlakók elhelyezésének régóta vajúdó kérdése is rövid időn belül teljesen megnyugtató megoldást fog nyerni.

A belügyminiszter éppen ezért hatóságainak szigorú kötelességévé teszi, hogy a rendeletet a legnagyobb pontossággal, a legsürgősebben hajtsák végre.

A kormányzó a ceglédi ezred zászlószentelésén. A kormányzót Ceglédre Sréter István honvédelmi miniszter, P. Zadravecz István tábori püspök és Raffay Sándor dr. evangélikus püspök kisérték el.

Ocsán Rákóczy Ferenc járásbiró, Szűcs Gyula plébános és Perjessy Károly református lelkész üdvözölték a kormányzót, aki a következően válaszolt: Azok az országok is, amelyek csak háborún mentek keresztül, a tönk szélén állanak. Mit szóljunk akkor mi, akiket a forradalmak, az átkos bolysevizmus és a román megszállás ezeréves javainkból fosztott ki. Ebből az abszolút leromlásból természetesen sem zseniális gondolatok, sem emberek nem vezethetnek ki bennünket, hanem egyedül ér. kizáróan a megfeszített munka. Én nem teszek és nem ismerek különbséget paraszt és úr között. Az én szememben csak magyar ember van, aki hazájához törhetetlen hitte! rágaszkodik. Nem engedjük meg, hogy éket verjenek többé úr és paraszt közé. Az urat eddig hamisan állították a paraszt elé, pedig az úr a becsületességnek, a tisztességnek a szó valódi értelmében nemes fogalma, aki hivatva van elmaradt faját nevelni, tanítani, istápolni és a kuKura terén előre vinni. Mindenki teljesítse a maga kötelességét, adja oda munkájának legjavát.

Nevelőnönek ajánlkozik evangélikus I—II. oszt. gyermekek mellé, oki. óvónő, németül tisztán beszél. Cím a kiadóhivatalban. 1—3

EGYHÁZI közélet.

Sántha Károly jubileuma. Szívből üdvözöljük ősz költőpapunkat életének 80- ik évfordulója alkalmából. Hálát adunk Istennek, hogy őt nekünk adta s köszönetét mondunk a jubilánsnak, hogy Istentől nyert 0 gazdag tehetségét a mi számunkra kamatoztatta. Felhívjuk egyúttal egyházunk figyelmét újból a Sántha-tiszteletdíj ügyében indított mozgalomra. Az emlékalbumba szánt aláírási íveket már szétküldtük s amint a jelek mutatják, méltó lesz ax ünneplés is, a tiszteletdíj is Sánthához és evang. egyházunkhoz.

A mozgalom eredményéről be fogunk számolni olvasóinknak.

Püspöki egyházlátogatás. Kapi Béla dunántúli püspök egyházlátogató körútját a veszprémi egyházmegyében, Pápán kezdte meg. A pápai nemes gyülekezet napok, hetek óta lázas izgalommal készült a püspök méltó fogadására. Október 2-án a gyülekezet körébe érkező püspököt az állomáson a város nevében dr. Tenczlinger József polgármester, az egyházmegye nevében dr. Kluge Endre, a templomajtóban Mes- terházy László lelkész, a lelkészlakon a nőegylet nevében dr. Molnár Imréné, a leányegylet nevében Hutter Anna elnökök üdvözölték.

Másnap, október 3-án szép verőfényes őszi vasárnapon már jó korán megtelt a templom a hitbuzgóságról közismert pápai hívekkel. Miután a különböző küldöttségek is megérkeztek és elhelyezkedtek: pont VslO órakor kezdetét vette az istentisztelet. Az oltári szolgálatot Takács Elek esperes végezte; a szószéken az élet igéjét ez alkalommal is a helyi lelkész, Mesterházy László hirdette. Beszéde közben a leányegylet énekkara Hutter Anna elnöknő vezetésével alkalmi éneket adott elő. Alig hangzott el férje orgonakiséretében Nagy Jenöné lágyan csengő, szép szólóéneke, az oltár előtt megszólalt az egyházat látogató püspök és beszélt a hivő lelkekhez a hitnek teljességéből, a romok felett az új életet hirdetve. Eljött ide — úgy mond többek között hogy innen ez oltártól, hon- nét egykor elindult útjára, innen vigyen most újból ő is erőt, szikrát, hitet.

A püspök hatalmas beszéde után közgyűlés keretében folyt le aztán a tulajdon- képeni kanonika vizitáció, amikor a gyülekezet felügyelője, Bélák Lajos főbíró üdvözölte a püspököt szíves Isten hozottal. Miután letárgyalták a püspöki kérdőpontokat, melyekből a püspök örömmel állapította meg, hogy a pápai gyülekezet igazán Krisztusban élő, hittel, szeretettel, reménységgel ékeskedő, minden áldozatrakész keresztyén gyülekezet: a küldöttségek fogadására került a sor. A püspök előtt kül- döttségileg tisztelegtek, élükön lelkészeikkel Gerstner Ignác és Kiss József esperesekkel: a róm. kát. és ref. egyház, a katonaság, a ref. főiskola, a városi hatóság, Esterházy uradalom, a város összes középiskolái kü- lön-külön, a kér. szociálista párt, az ipat- testület, az állami tisztviselők, evang. gyűl. ének- és zenepártoló egyesület, ev. gyűl. tisztviselők.

A küldöttségek elvonulása után a püspök újból az oltár elé lépett s könnyekig megható imádsága és főpásztori áldása után az istentisztelet véget ért.

Délben 1 órára a gyülekezet nő- és leányegylete kitünően sikerült társasebédet

rendezett, melyre hivatalosak voltak a város notabilitásai, a küldöttségek vezetői és a gyülekezet presbitériuma. Itt emlitjük meg, hogy a püspököt pápai egyházlátogató útjában elkísérte a püspök neje is.

Közvetlen az ebéd után az izraelita hitközség tisztelgését fogadta a püspök a lelkészlakon. Utána a gyülekezet elemi- és középiskola növendékeit látogatta meg. Estefelé a városban tett látogatásokat. Másnap, okt. 4-én a gyülekezet filiáit: Takácsit, Nagyacsádot, Mezőlakot látogatta meg.

Pápától okt. 5-én vett búcsút Kapi Béla püspök, Homokbödögére folytatván útját, hol már várta gyülekezete élén az egyházmegye esperese.

Istennek gazdag kegyelnie és békessége nyugodjék meg az egyházlátogatás áldásaiban részesült gyülekezeten.

Egyházkerületi közgyűlés. A bányai egyházkerület ez évi rendes közgyűlését okt. 7-én tartotta. A gyűlést a Deák-téri templomban tartott gyámintézeti istentisztelet előzte meg, melyen Chugyik Pál aszódi lelkész az egyháznak az evangélikus elnevezésből folyó eszményi hivatásáról mondot magas szárnyalásu beszédet. Ezután a közgyűlési teremben Zsigmondy Jenő felügyelő elnöklésével megalakult közgyűlésen a kerület püspöke: Raffay Sándor dr. hosszabb jelentésben számolt be az 1918. év szeptemberében tartott legutóbbi közgyűlés óta bekövetkezett eseményeknek egyházi kihatásairól. A kerület a forradalmak viharait, egyesek eltévelyedéseit nem tekintve, vitézül kiállotta; s bár a magyarhoni evangélikus egyház a megszállások folytán súlyos veszteséget szenvedett, a luteránusok hagyományos összetartása, az egyháztársadalmi és belmissziós munkásság fokozottabb fellendülését eredményezte. Az Országos Evangélikus Szövetség megalakítása a külföldi s kivált az amerikai hittestvérekkel szőtt kapcsolatok, végül a hazai keresztény irányzatnak a vallási egyenlőség felé haladó egyes jelenségei szebb jövő reményével tölthetik el a magyar evangélikusokat. A nagy tetszést aratott püspöki jelentés nyomán a közgyűlés lelkesen tüntetett a magyar haza területi sérthetetlensége és az idegen járom alatt szenvedő egyházakkal való törvényes kapcsolatok fentartása mellett. A jogügyi, iskolai, pénzügyi bizottságok javaslatainak letárgyalása után az ülés a püspök imájával ért véget.

Orgonaavatás Körmenden.Magasztos lélekemelő és külső fényében is imponálóan szép ünnepe volt a körmendi ev. egyház- községnek' vasárnap, október 3-án. Ekkor nyert fölavatást a gyülekezetnek a hívek lelkes adakozásából újjáépített orgonája a Körmenden állomásozó katonaság közreműködésével, a tisztikar, a hatóságok és nagy közönség részvétele mellett. Az ünnepi istentiszteletet gyülekezeti közének, majd Bachát la|pán őrimagyarósdi lelkész oltári szolgálata vezette be. A körmendi dalosegyesület ünnepi karéneke alatt Zon- gor Béla esperes lépett az oltár elé Bachát I. és Szekeres S. segédlelkésztől környezve s lelkeket megkapó beszéd kiséretében fölavatta az orgonát. Majd megszólalt az orgona, amelynek magasztos hangjai áhítattal töltötték el a lelkeket. A szószéken Nagy Ferenc püspöki másodlelkész tartott ünnepi beszédet. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével végződött.

Az orgona újjáépítését Kemenesi Sándor szombathelyi orgonakészítő végezte.