Harangszó, 1920

1920-01-18 / 3. szám

1920. január 18. HARANQSZÓ. 23. resztény felekezetekkel. Csupán kifejezni kívánják a koncentrációban a protestáns keresztyén elveket és gondosan ügyelve arra, nehogy a felekezetiség előtérbe nyo­muljon, biztosítani a protestantizmusnak a számarányának és vailáserkölcsi és kul- turájis értékeinek megfelelő érvényesülést. Önálló hitoktató lelkészi állások. A vallas-közoktatásügyi minisztérium meg- érezve és megértve a sok-sok baj szülő okát, nagyobb gondot igyekszik fordítani a vallástanításra Fokozottabb valláser­kölcsi nevelés kívánatos is volna minden téren. Még 1919. szeptemberében szervezte a minisztérium az önálló hitokfató-lelkészi állást, minden törvénnyel elismert vallás­felekezet részére Az. állást betöltők részére az állami tisztviselők IX. fizetési osztályát biztosította, mint kezdő fizetést — az állampénztárból. Az állások a legtöbb baj tűzhelyén, a vallásos nevelés eddig az agyon is elhanyagolt területén, Budapest környékén lettek főképpen csoportosítva. Részünkről az ajánlást dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök eszközölte. A nagy munkát vállaltak: Mezei József Újpest; Falvai Jenő Erzsébetfalván, Szántó Róbert Kelenföld- Budafok, Griinwald Dezső Monor, dr. Csinos Albin Pécel-Rákoscsaba, S/u- chovsz.ky Gyula Alag-Dunakeszi-Rákos- palota-Pestujhely. Ha tekintetve vesszük, hogy róm. kalh. részről Rákospalota köz­ponti székhellyel négy hitoktató tevékeny­kedik egyháza érdekében; fájdalmasan gondolunk sok más dolgainkra és arra, hogy ismét lemaradtunk!...? A fárad­hatatlan kevés munkás is nagy eredményt érhet el az Ur szöllójében ... Munkájuk­ban Istenünk gazdag áldása kisérje őket! Isten adja az áldást, hogy verejtékezésük ne legyen hiábavaló, hogy láthatnánk erő­södni munkájuk után az igazi Isten- és hazaszeretetet. Zwingli-ünnep. A budapesti református egyház vasárnap délután tartotta a Kálvin- téri templomban a svájci reformáció 400 éves évfordulójának emlékünnepét. A tem­plom zsúfolásig megtelt közönséggel. Petry Elek püspök imája után Antal Géza dr. volt országgyűlési képviselő, pápai fő­iskolai tanár mondott ünnepi beszédet, vázolva a svájci reformáció megindítóját. Zwinglit, mint vallási reformátort és nem­zeti hőst. A római pápa megengedte a hű cse­heknek, hogy az evangéliomot és az epis- tolákat szabad a latin nyelv mellett csehül is felolvasni a templomokban. Mi evangéli­kusok méltán csodálkozhatunk ezen az úgynevezett „engedélyen*, melyet a csehek a pápa jóvoltából egyéb „győzedelmes* zsákmányukhoz tehetnek. Mert igazán különös dolog, ha egy nagy keresztyén egyháznak a fejétől ki* kell csikarni azt, hogy az evangéliomot olyan nyelven olvas­sák fel a templomban, melyet a hallgatók megértenek. Az evangéliom Mennek be­széde az emberekhez. Magától értetődik, hogy olyan nyelven kell az egyháznak ezt a beszédet közvetíteni, melyet a nép meg­ért. Tehát a cseheknek csehül. Jézus sem latinul beszélt a zsidóknak, Pál apostol sem latinul irt a görögöknek. Mert Jézus is, meg Pál is azt akarták, hogy a hall­gatók őket megértsék. Örülünk, hogy most már a hallgatók is megkívánják, hogy ér­telmesen beszéljenek hozzájuk. Legalább a csehek. Csak azután meg is hallgassák. Mert nálunk evangélikusoknál hallgathat­nák az Isten igéjét magyarul, de itt meg az a baj, hogy kevesen hallgatják. Egyéb­ként : „Legyetek megtartói az igének ne csak hallgatói." Javítóintézeti karácsonyfa-ünnepély. Az Evangéliumi Munkások Szövetsége Rákospalotán a leánynevelő intézetben d-*e. 22-én gyűjtötte össze az evangélikus (6 növendék) és református (42 növendék) növendékeket, hogy abból a nagy kará­csonyi örömhírből juttasson azoknak a fiatalkorú testvérnőinknek is, akik saját hibájukból, av^gy hibájukon kívül el lettek zárva a nagy világtól, családi tűzhelytől, édesanyai ölelő melegségtől. Hirdettetett nékik is az evangélium : Jézus mindenki­nek megszületett! Az ünnepély kitöröl­hetetlen emléket adott nemcsak a növen­dékeknek, de a megjelent vendégeknek is. Az előkészítés, ajándékozás nagy munká­ját Pauler Irma, a Bethánia főnöknöje, az E. M. Sz. női osztályának vezetője végezte — fáradhatatlanul. Övé az érdem, ha a növendékek egyike-másika befogadta, lei­kébe zárta a megszületett Jézust. Megható volt a növendékek szereplése. Jézus szü­letésére vonaikozó ó-test.-i, ujiest.-i idé­zeteket könnyes szemmel mondták el. Az idézetet mondókon szemmelláthntólag le­hetett észrevenni hit-mennyiségét Majd dr. Molnár Gyula, törvényszéki biró az E. M. Sz. elnöke beszélt a biinös világról. Az embert egy égő názhoz hasonlította A bűn egyeseknél csak a ház tetejét nyal­dossa, ha gyenge a telő belekap, mások­nál már a gerenkák is égnek, sőt — sokak­nál a fundamentum is elporlad . . Végül Szuchovszky Gyula vallástanár, lelkész, az E M. Sz. választmányi tagja bibliát magyarázott a vak Barthmeus Márk evan­géliumi textus alapján. Beszélt a legna­gyobb örömről: Jézus nagy szeretetérol, könyörületességéröl, amely senkit sem vet meg, továbbá a hitjutalmáról Voltak ének-, zene- és szavalatpontok. Az ünnepély imádsággal kezdődött és végződött. Vajha meghallgatna a jó Isten s adná, hogy bálozó leányainsnak eme szerencsétlenjei megtalálnák azt az ösvényt, melyen a meg­tért lelkek a megigazultság fehér köntösé­ben járnak! Celldömölk. Az 1919-ik esztendőnek lefolyása alatt a Nemesdömölki evang. egyházban született 118 kisded, konfir- náítatott 113 növendék, házasságot kötött 103 pár és meghalt összesen 86 egyén. Ugyanezen egyházközségben a következő közcélú adakozások történtek az elmúlt év alatt: 1. Soproni főiskolánknál létesítendő diák-otthon javára befolyt 115 K; az egy­házkerületi Lutherszövetségre 769 K, gyám­intézeti célokra 494 20 K; a soproni theol. akad. tanárok és más egyhlzkerületünk- beli ellátatlan egyházi alkalmazottak javára 3200 20 K, harangbeszerzésre 1529 K. 2. Külön magában a Celldömölki ev- anyaegvházban gyűjtés folytán összehoza­tott a veszprémi, dombóvári, kaposvári, alsólendvai és zalaegerszegi testvéregy­házak javára 1134 K Ezen anyaegyházban az egyházfentartási alapot egves hívek összesen 817 K összeggel gyarapították. 3. Szalay József és neje szül. Márton Eszter farádi lakosok a tokocsi leányegy­háznál 400 K-t, az Alsósági leányegyház­nál 200 K-t tettek le egyházfentartási alapúk 4. Kis<öcski leánvegyháznál Mecséri Gáborné 20, Szabó Dénes 200 K-t tett le alapítványul szegénysorsu gyermekek számára tankönyvek beszerzésére. 5. Alsómesteri leányegyháznál néhai Mike Károlyné 800 D-öl szántóföldet és 400 koronát hagyományozott egyházfen- tart isi célokra. 6. A nemesdömölki templomba a villany- bevezetés költségeire a celldömölki nö- egylet 969, az alsósági nőegylet 50, a kemeuesmihályfai nőegylet 207 50 K-t adott. 7. A celldömölki nőegylet karácsonykor 601 K segélyt osztott ki községi szegények és szegénysorsu gyermekek közölt, a mi­hez Szabó Károlyné aielnök 100, Gyömörey György képviselőjelölt 100 és özv Takács Györgyné Ujkérröl 100 K adománnyal járult. Ezen egyházi közcéiu adakozások ösz- szege 10905 99 K és 800 ; j-öl szántóföld Vönöcki egyház céljaira adakoztak: ifj. Balog Istvánné 40 K, ö/.v. Pap Júzsefné 20 K, özv. Hőbe Károlyné 8 szál gyertya, özv. Riczinger lánosné 6 szál gyertya, Kőbőr Sámuel és neje 20 K, Németh Istvánné 10 K, Szabó János és felesége 20 K, Töke József 20 K, Papp Károlyné 20 K, özv. Németh Jánosné 10 K, Töke Sándoi 50 K, Balassa Lidia 20 K, Tompos József 500 K, elhunyt felesége emlékére 500 K, a nőegyletre 110-en adakoztak 449-20 K Vegye az Ur kedv sen a buzgó szívek ezen áldozatait, s tegye gyümölcsö­zővé a hívek gyülekezetében. Kemeneshőgyész. Böröndy Lászlóné szül. Varga Terézia a harctéren szerzett betegségében elhalt fia, Nagy Lajos had­nagy emlékezetére a kemeneshögyész- magyargencsi közös gyülekezet harang­alapjára 3000 (háromezer) koronát ado­mányozott. Ugyancsak a kemeneshőgyészi magángyülekezetnél ezenkívül még 1000 koronás alapítványt tett megboldogult fia emlékezetére. Ostfyasszonyfa. Az ostffyasszonyfai egyház harangjaira adakoztak : Mesterházv Elek a gyülekezet felügyelője és neje Kurányi Julianna 1000 K-t. Kelemen János a gyülekezet volt gondnoka és családja 1000 K-t, özv. Kovács Istvánné hősi halált halt Kálmán fia emlékére 1000 K-t, Giczi Illés |ános szabó 100 K. Az őrimagyarósdl cv. gyülekezet arany- könyvéből. Az 1919. évben a gyülekezet alapjaira adakoztak: Egyházfőn tartási alapra: S. S. 10, Simon nővérek hősi halált halt testvérük emlékére 100, özv. Simon Dánielné férje emlékére 60, Mihály István és neje orosz fogságban elhúnyt fiuk emlékére 100, özv. Mihály Péterné, férje emlékére 50, Sabján Mihály és fele­sége elhunyt gyermekeik emlékére 50, Pass Ferenc és neje fiuk emlőkére 20, Biczó Jánosné férje szerencsés hazajövetele al­kalmával 34, Gál Józsefné elhalt atya emlékére 20, Koltay János és felesége 30, Szakály testvérek elhunyt édesanyjuk em­lékére 300, Biczó János elhalt felesége emlékére 200, Szakály Ferenc és neje el­hunyt fiuk emlékére 100, Spilák Józsefne édesapja emlékére 20, Györfi Péterné férje emlékere 50, egy névtelen 20, Szabó Károly és neje 20, Kovács testvérek szüleik em­lékére 200, Horváth Józsefné férje emlé­kére 50, N. N 20, ifj. Biczó Dánielné férje em'ékére 100 K. Toronyalapra: Kósik János elhalt felesége emlékére 200 K. Harang- alapra: Páski János izr. 500 K. Isten áldása legyen az adakozókon és adományaikon. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére!

Next

/
Thumbnails
Contents