Harangszó, 1920

1920-10-10 / 40-41. szám

1920. október 10. HARANOSZÖ. 229. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés miután a szőnyegen lévő törvényjavaslatokat, nevezetesen a nu­merus klazust, az indemnitásról, a hitel­szövetkezeti törvény revíziójáról, a köz­gazdaságtudományi főiskoláról szóló tör­vényjavaslatokat tető alá hozta, nemkülön­ben a házhelyek kijelöléséről és a kis haszonbérietek alakításáról, az adócsalás­ról, vagyonátruházási illetékről, az 1920. évi népszámlálásról szóló javaslatokat el­fogadta, október 14-ig elnapolta magát. Bethlen István gróf a hódmezővásár­helyi választók előtt oly magasra emelke­dett intő szavaival, hogy méltó az ország figyelmére. A bölcs hazafi, az önzetlen lé­lek, és a szenvedésekben kiforrott politikai jellem beszélt belíle. Beszédéből az elmés és tanulságos, sőt bölcs aforizmák soroza­tát lehetne összeállítani, melyeket minden magyar ember agyába és szívébe kellene vésni. A kétségbeesés karmai közt vergődő magyar kiáltozása ez a beszéd. Nincs benne nagy dob, ágyudőrgés és pergőtűz; de a nemes lélek homlokán gyöngyöző verejték, a szívből szivárgó vér, az ajkára fagyott sóhaj és tekintetében megértést esdő fény annál több. Vezércikk, mely cselekvéssé vált. Hegedűs Lóránt a .Budapesti Hirlap“-ba „Alagút“ címmel vezércikket írt, mely ha­tásában messze túllépte azt a határt, me­lyet a sors a publicisztikának rendszerint kijelölni szokott. Hegedűs szerint alagutban élünk, melynek nyílása be van falazva és az elzáró falat szerinte csak a gazdasági élet terén dolgozó tényezők meginduló segítő munkája döntheti le. Erjesztő anyag­nak látja, hogy egyes társadalmi osztályok ez idő szerint keresnek és nem találnak elhelyezést. Ezt orvosolandó, össze akarja hivatni a mezőgazdák, a gyárosok, a keres­kedők és a bankárok érdekképviseleteit avégből, hogy megoldják a kérdést, mikép­pen lehetne üzemeikben egyelőre néhány ezer menekült diplomás erőt, hazatért ka­tonát stb. elhelyezni. A fölvetett eszmének hihetetlen gyorsan támadt visszhangja. Alig néhány órával a cikk megjelenése után már nyilatkoztak az aposztrofált termelési csoportok egyes ve­zetőszemélyiségei és lelkesedéssel karolják föl a fölvetett eszmét. A kommunisták aknamunkája Ma­gyarországon. A bécsi magyar kommu­nista társaság, amely az osztrák fővárosból szórja szét az egész világon rágalmait Ma­gyarország ellen, nagyszabású tervet dol­gozott ki, amellyel remélte, Hogy még egy­szer kezébe kaparinthatja itthon az állam- hatalmat. A tervet azonban a rendőrség , ébersége leleplezte s ma már a terv végre­hajtására kiszemelt gonosztevők legnagyobb­részt a rendőrség celláiban várják az igaz­ságszolgáltatás kezét. Eddig negyven letar­tóztatás történt Renner úr, a bécsi külügyi államtitkár kimegy szociálistái közé és Magyarországra ereszti a nyelvét. Ausztriában szerinte nin­csen senki, akinek még egyszer kedve lenne a magyarokkal állandó közösségbe lépni. Mert mi állítólag most se hagyunk szegény osztrákoknak békét s akár mint tanácskor- mány, akár mint nemzeti kormány, nem a főkapun járunk ki s be hozzájuk, hanem hátul, a kiskapun, az összeesküvés, a vesz­tegetés, az ujságmegvásárlás eszközeivel, ezt a legsötétebb Balkánról vett módszert pedig a jó, tiszta, szűz és ártatlan osztrá­kok, Renner az élükön s munkásaikkal a kíséretében gyalázatosnak tartják. Szóba álljunk-e ezzel az államtitkár úrral, aki a politikai szónoklás és az osz­trák államférfiak diplomatikus nyelvévé teszi a bécsi piaci nyelvet. Mert nem tud­juk ugyan, hogy a magyar kormány való­ban megvásárolt-e valamely újságot Bécs- ben, csakugyan megvesztegetett-e valamely előkelő osztrák hivatalnokot és tényleg szított-e összeesküvést a Lajtán túl. De tudjuk, hogy ezek a .balkáni“ eszközök csupa szenteltvíz, az osztrák eszközökhöz képest. Az utolsó vacsora helyisége. A török szultán az olasz királynak ajándékozta azt a termet, amelyben Jeruzsálemben az utolsó vacsora lefolyt. Ez az ajándékozás tulaj­donképpen már 1919. áprilisban történt. Anglia ellenzése folytán azonban csak most válhatott ténnyé, ami úgy a Vatikánban, mint az olasz katolikus körökben kellemes visszhangot keltett. A szóban lévő termet, — amelyben a kegyes hagyomány az utolsó vacsora színhelyét látja — a Ferencrendiek állították helyre a XIV. században. 1547. óta azonban a helyiség a mozlimek kezé­ben volt, akik eddig megtiltották a keresz­tényeknek a helyiség látogatását. A pécsi rémuralom. Pécs városában a szerb kormánybiztos statisztálása és az antant-missziók csodálatos passzivitása mellett a hírhedt Linder Béla, akinek al- koholistasága mellett anayi tanú tett val­lomást, beleült a polgármesteri székbe és körülvette magát olyan városi tanáccsal, melynek valamennyi tagja kommunista, sőt akad köztük két terrorista is. Ezt a puccsot tisztujitásnak nevezte el Linder Béla. Célja nem pusztán a pécsi lokális basa-uralom, hanem a kommunista korszak föltámasztása egész Magyarországban. Testvéreink, a de­rék pécsi magyar polgárság hetek, hóna­pok óta a részeges Linder és martalócai- nak áldozata. Szenvedéseik égre kiáltanak és a magyar állami hatalom csak óvatos, megfontolt lépésekkel mehet segítségükre, mert nem lehet tudni, hogy ez a véres komédia odalent nem provokáció-e, nem balkáni makiavtllizmus-e, mely állandó izgalomban tartja egész Kelet-Európát és ha így megy tovább, még sok megbánni valót fog okozni Nyugat-Európának, mely­nek missziói páholyból nézik az erőszak kicsapongásait és-a hazájukhoz, nemzetük­höz hű magyarok gyötrelmeit. 35.319,000 elpusztult emberélet. Araól a pusztításról, amelyet a háború ember­életben okozott, az amerikai Vöröskereszt kimutatást készített, amely egyformán el­szomorító és megdöbbentő. Eszerint a vi­lágháborúban 8.819,000 embert öltek meg és 5.300,000 ember lett áldozata a gazda­sági blokádnak, a fokozott halandóságnak és a háborús járványoknak. Minthogy ezen­kívül mintegy 20 millióra kell becsülni a születések csökkenését is, annak következ­tében, hogy 50 millió 20—45 év közt lévő ember hadbavonult, így a háború okozta veszteséget az emberéletben összesen 3.5319,000 emberre kell tenni. Okleveles tanítónő, ki a zongora­tanítást is vállalja, 5 kis lányka mellé kerestetik Dávid Károly főjegyzőhöz Balatonfőkajárra. egyházi közélet. Lelkészavatás. A soproni gyülekezet templomában lelkészavatás volt, amelynek során Kapi Béla ev. püspök négy lelkészt avatott fel. Az ünnepség alkalmával Zier- mann Lajos soproni lelkész végezte az ol- tári szolgálatot, majd Payr Sándor akadé­miai tanár az úrvacsorát osztotta ki a fel- avatandók számára. A szertartás után Kapi Béla ev. püspök először a gyülekezethez intézett német nyelvű beszédet, majd a felavatandókhoz beszélt magyarul. Beszéd végeztével lelkészekké avatta Danielisz Mátyás, Puskás Jenő, Schrancz László és Schrödl Mátyás végzett theologusokat. Azután a segédkező lelkészek és theologiai tanárok megáldották a felavatottakat. ötvenkét éve lelkész. A szentesi gyü­lekezet kiváló lelkésze, a magyarhoni evan­gélikus lelkészi karnak egyik kimagasló alakja: Petrovics Soma esperes 52 éves lelkészi pályára tekint vissza s meg nem apadt munkakedvvel dolgozik fáradhatat­lanul Isten dicsőségére. Ad multos annos! Jubiláló esperes. Vargha Gyula vönöcki lelkész, kemenesaljai esperes most tölti be lelkészkedésének 41 éves, esperesi mű­ködésének 25 éves évfordulóját. Az Urnák eme derék szolgáját a nevezetes évforduló alkalmából a Harangszó szerkesztősége és kiadóhivatala különösen meleg szeretettel, a legjobb kívánatokkal köszönti. Sok ilyen derék lelkészt és esperest egyházunknak s akkor a pokol kapui sem vesznek diadalt rajtunk! Vagonban lakó ev. theologiai tanár. Csak lapunk legutóbbi számában irta meg dombóvári munkatársunk a vagonlakók szomorú életét. Vagonban tengi szomorú életét többek között dr. Szlávik Mátyás Eperjesről kiutasított theol. tanár is 7 gyer­mekével Budapesten, s nem tud semmi módon fedél alá jutni, pedig bármilyen egyszerű lakásban is szívesen ellakna. Nem volna csakugyan Budapesten egy jobb módú ev. család, aki egy szobát, konyhát meg­osztaná vele, házába fogadná. Mi lehetet­len dolognak tartjuk, hogy nem volna! Egyházlátogatás. Kapi Béla dunántúli püspök újabban a veszprém-egyházmegyei gyülekezeteket látogatja sorba. És pedig eddig október 3-án Pápán, október 4-én Mezőlakon, Nagyacsádon, Takácson, okt. 5-én Homokbödögén, Tapolcafön, október 6Mn Nagygyimóton, Csóton, október 7-én Vanyolán, Gecsén, október 8-án Bakony­iaméiban, Bszentlászlón, október 9-én Sikátorban, Veszprémvarsányban, Bakony- bánkon, október 10-én Magyarszombathe­lyen, Ászáron, okt. 11-én Hántán, Suron, okt. 12-én Bakonycsernyén, Tésen tartott egyházlátogatást. Okt 13-án megláto­gatja Várpalotát, ösküt, okt. 14-én Veszprémi, október 15-én Fehérvárcsurgót. Okt. 16-tól okt. 20-ig szünetet tart. Okt. 21-én Marcalgergelyibe megy. Innét d. u. Szergénybe. Okt 22-én Külsővátra, Mihály- házára, október 23-án Dabronyba, Nemes- szalókra, okt. 24-én Nagyalásonyba, Somló- vecsére, okt. 25-én Somlószőllőst, Kertát vizitálja. Október 26-án Karakószörcsök, Középiszkász, Kiskamond, október 27-én Zalagalsa, Nemeshany, október 28-án Rigács, Zalameggyes, Kisberseny meglátogatására megy. Október 29-én Ajkán, Pusztamiskén, október 30-án Csékuton, október 31-én Lajoskomáromban tart vizitációt. Az eddig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents