Harangszó, 1920
1920-09-12 / 36-37. szám
1920. szeptember 12. HARANGSZÖ. 215. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés kiemelkedő pontját Sréter honvédelmi miniszter egyik interpellációjára adott erélyes válasza képezte. Le kell csapolni a forradalmi gőzt — mondá — többek között a miniszter. Megszavazta a balbüntetést. 66-an szavaztak a botra, 44-err ellene. A história számára jellemző, hogy Apponyi ellene, Prohászka mellette, Andrássy pedig nem szavazott. Lapunk zártakor a főiskolai fövényt tárgyalják. A kormányzó körütja. A románok 1919 nyarán visszavonulásuk után felrobbantották a csongrád—szentesi hidat. Ez volt az utolsó rombolás, de nem az utolsó kártevés is, amit az oláhok a Duna-*Tisza közén végeztek. Következett azután az egész vidék megszállása s ezzej kapcsolatban az egész lakosságnak szemérmetlen kifosztása. Az oláh mocsár visszavonulása után lassan megindult a rekonstrukció munkája s most Magyarország kormányzója lelkes ünnepség és szárnyaló igék elhangzása közben felavathatta az újjáépített szentesi hidat. Petrovich Soma evangélikus esperes üdvözletére a kormányzó a következőkép válaszolt: — Szívből köszönöm a fogadtatást azoknak, akik szívesen fogadtak. Nem azért jöttem ide Szentesre, hogy ünnepeltessem magamat, hanem azért, hogy szembenézzek az ország ama részének népével, amelynek egy része a legmegtévelyedettebb volt. (Úgy van 1) Akik itt vannak, azok bizonyosan levonták a legutolsó, örökre szégyenletes kornak a tanulságait: azt, hogy a bankót megenni nem lehet, hogy a papirosból megélni nem lehet, hogy az ember milliókkal a zsebében is éhenhalhat, ha rombol és nem épít. Azok, akik ott az útszélen álltak sunyi pofával (Úgy van!) és még most is remélik, hogy visszajön az a korszak, azok ne bizakodjanak, mert a fegyvert többé a mi kezünkből ármánynyal ki nem ütik. (Éljenzés és taps.) Belepusztul mindenki, aki azt a korszakot visszakivánja. (Éljenzés.) Ezt akarom én egyszer már őszintén azoknak egyenesen a szemébe mondani. Ebben az országban egy akaratra és egy irányra van szükség. Aki nem elég hazafi ezt az irányt követni, azt kényszeríteni fogjuk erre. Egerben az ezred zászlajának felszentelése alkalmából az egri földmivesek nevében az ószhaju Nagy János, egri gazdálkodó mondott meleg istenhozottat Horthy Miklósnak. A küldöttségeknek a kormányzó a többi között ezeket mondotta: — Olyan gondolatokkal is foglalkoznunk kell ezentúl, amelyekkel eddig nem törődtünk. Foglalkoztunk a ló-, tehén-, sertés- tenyésztéssel nem kis sikerrel, de nem foglalkoztunk saját fajunk tenyésztésével. Ha valaki hamisan kártyázott, a törvény rátette a kezét a nyert pénzre, de ha betegek ösz- szeházasodtak, kóros ivadékokat neveltek, avval senkisem törődött. A faj nemesítése és a vitézi lelkűiét nevelésének célja késztetett a vitézi rend megalakítására. Sztupka őrnagy hadbiró a Tisza-gyil- kosság múltkori tárgyalásán hosszabb kijelentést tett. Olyan kijelentést, amely világosan rámutat arra, hogy egész szervezett társaság dolgozik azon: ne derüljön ki az igazság. A hadbiró neveket és volt politikai alakulatokat nevez meg a tárgyalás eddigi adatai alapján, akik és amelyek intézték és végrehajtották Tisza meggyilkolását. — Ezek között aztán vannak, akik viszont Sztupka őrnagyot vádolják meg a hadügyminiszternél. Végül kijelenti a hadbiró, hogy elkészült rá : ha erkölcsileg nem tudják őt lehetetlenné tenni, elteszik láb alól. Magyar hadbiró, magyar katona mondta ki ezt egyenesen, férfiasán. Kovács, Sztupka .. . lesz-e folytatás, nem tudjuk, de hisszük, hogy az igazság minden poklokon keresztül mégis napvilágot lát. Zöld internacionále. Nem lehet csodálni, hogy a politikusok a vörös világfel- szabaditás nemzetközi járványának a kicsapongásai számára 'homeopatikus gyógyítószert keresnek a zöld internacionálé- ban. Amazt az iparosmunkások csinálták, ezt a földmivesvilág tervezi. Már most természetesen a kettőt összehasonlítani nem lehet. Hiszen a földmives- ség konzervatív elem. Ragaszkodik a földjéhez, a tulajdonhoz, a falujához, a határához. Föld pedig és tulajdon és falu és határ — hazát jelent. Haza pedig históriát, nemzeti törvényt, szokást és nemzeti gon- ' dolkozást. A zöld internacionále tehát nem viheti vásárra a hazáját. A nemzetköziségnek az ő lexikonában más az értelme, mint a nemzetközi szociáldemokrácia és az orosz bolseviki dikcionáriumban. Sőt egyik a másiknak éppen az ellenkezője, a zöld voltaképen csak nemzetközi védelem akar lenni a vcrös nemzetköziség ellen. A kis antant. Magyarországot környező dunai államok között messze kiható politikai és gazdasági szövetség létesült, Benesch dr. cseh külügyminiszterner Renner dr. osztrák külügyi államtitkárral folytatott és ezután folytatandó tanácskozásai e konföderáció megvalósítása céljából történtek. Először csak Csehország, Ausztria és Jugoszlávia között folyt a tanácskozás, később vonták be Romániát és ma a helyzet az, hogy a négy állam szoros szövetsége befejezett tény. Lengyel miniszter és a magyarok. Az egyik lap munkatársa Damszky helyettes lengyel külügyminiszterrel, a minszki békedelegáció elnökével beszélgetést folytatott Lengyelország helyzetéről és Magyar- országhoz való viszonyáról. — Mi lengyelek — mondotta Damszky — nem vagyunk imperialisták, nem akarunk hódítani, nem akarunk idegen országok és idegen népek felett uralkodni. Célunk az, hogy független országunkat megszerezzük, hogy békében éljünk és a rendet és a termelést a tönretett Lengy elországban helyreállítsuk. Békét kítünk, de természetesen csak olyan békét fogadhatunk el, amelyik államönállóságunkat respektálja és nem tűrhetünk el semmiféle beavatkozást a mi belső ügyeinkbe. Az a tény, hogy egy magyar küldöttség a lengyel népnek elhozta Magyarország üdvözletét és jókivánatait a lengyel népre mély benyomást tett. A lengyel közmondás úgy mondja: Szerencsétlenségben ismeri meg az ember barátjait. A lengyel nép rokonszenve Magyarország irányába hagyományos. Az a rokonszenv pedig amelyet ilyen körülmények között nyilvánítanak ki előttünk, a mi számunkra még százszorosán drágább. A történelem tovább halad a maga útján, de a lengyel nép a magyar társadalomnak ezt a szívélyes lépését sohse fogja elfeledni. Üdvözlöm a magyarokat. Az oláhok fölgyujtották Gyergyó- szentmiklóst. Egy székelyföldiül menekült iparos elbeszélése szerint hatalmas oláh martalóc banda fölgyujtotta és kirabolta Gyergyószentmiklóst, valamint a szomszédos Alfalut, Csomfalvát és több más székely községet. A fölfegyverzett csőcselék késő este üvöltő lármával ereszkedett le a hegyekből Gyergyószentmiklósra és fosztogatni kezdett A vadállatias emberek azt kiáltozták: „Újra 48-at csinálunk 1“ Az elpusztított helységekből több mint 240 családnak kellett egy szál ruhában menekülnie. A kiüldözött magyarokat hosszú gyaloglás után az oláh nemzeti szövetség vonata a határra szállította és átadta a magyar hatóságoknak. EGYHÁZI KÖZÉLET. Tisztelettel kérjük a csoportos előfizetők kezelőit: a lelkész, tanító, gondnok urakat, hogy jelen számunk kézhez vétele után a csoportos előfizetők számát pontosan közöljék velünk. Lapunk legközelebbi számában mellékletül a „Harangszó“-hoz ragaszkodó előfizetőket egy kedves kis ajándékkal akarjuk megtisztelni a „Harangszó“-nak 10 éves fennállása alkalmából. Uj igazgató a soproni theol. akadémián. A főiskolai nagybizottság, Pozsvék Bancsó örökébe a soproni theol. akadémián az igazgatói székbe Stráner Vilmos tanárt, h. igazgatót ültette. Megválasztásával a kerület ama bizalmának adott kifejezést bogy apáinak feltve őrzött, drága örökségét a soproni theologiát Stráner Vilmos vezetése alatt jó kezekben tudja. Mi a magunk részéről melegen üdvözöljük Stráner Vilmos igazgatót, lapunk jó akaró barátját és munkatársát s működésére Isten gazdag kegyelmét kérjük. A szakonyi ev. egyház a megüresedett felügyelői állásra egyhangú lelkesedéssel dr. Patthy László csepregi kir. járás- birót választotta meg, kit szép ünnepség keretében, Hérints Lajos esperes megbízása folytán, Tóth Kálmán helyi lelkész, iktatott be hivatalába augusztus hó 20-án István király ünnepén. Az új felügyelő az ez alkalommal tartott közgyűlésen sokat Ígérő szép programmbeszédet tartott. Halálozás. Szíj János, a lébényi gyülekezet tanítója augusztus 20-án, hosszú betegeskedés után 26 éves korában elhalt. Végigharcolta a világháborút s mint tartalékos főhadnagy több kitüntetéssel jött haza. 1918 decemberében került vissza szülőfalujába mint tanító, azelőtt a börcsi leánygyülekezetben működött, mint annak első tanítója, nagy buzgalommal. A korán elköltözött hű munkás halálát mélyen fájlalják mindazok, akiknek volt alkalmuk őt Ismerni. Temetése augusztus 21-én nagy részvét mellett ment végbe Lébényben Isten adjon neki boldog feltámadást az örökkévalóságban ! Lelkészbeiktatás. Takáts Elek veszprémi esperes aug. 8-án iktatta be Kéri János veszprémsuri lelkészt hivatalába.
