Harangszó, 1920
1920-01-18 / 3. szám
HARANGSZÓ 21. tartalmazó iszappal van keverve, lazább, tehát az ilyen talaj már nem tiszta agyag, hanem csak többé kevésbé agyagos és a benne foglalt iszap, valamint az időközönkénti trágyázás révén . - bár hideg és nehezebben munkálható — különösen gabonafélék termesztésére alkalmas. A tiszta homok, mely apró kvarc szemekből áll, épen úgy nem növényi táplálék mint a tiszta agyag, de — bár tulajdonságai teljes ellentétben vannak az agyaggal — szintén igen becses alkotó része a talajnak. Az agyagot lazábbá, könnyebben mun- kálhatóvá teszi ez által a gyökerek elhelyezkedését is megkönnyíti Ha a homoktalajban 75%-nyi tiszta kvarchomokot találunk, akkor immunisnak nevezzük és ilyen állapotban a bele ültetett szőlőt is megvédelmezi a fil- loxerától. A homok a vizet hamar beissza, de hamar ki is bocsátja, tehát könnyen kiszárad. A levegő jól átjárja, ezért' a korhadás igen élénk benne és gyakori trágyázásra szorul. Az immunis homoktalaj csupán szőlőtelepítésre és erdősítésre alkalmas. A már nem immunis, de azért nagyon homokos talajok is inkább csak rozsnak és burgonyának valók. Azt a talajt mely egymást megközelítő mennyiségben tartalmaz agyagot és homokot, vályog-talajnak nevezzük. A vályogtalaj jó nedvességtartó, könnyen munkálható, a gyökerek jól tudnak elhelyezkedni benne, a trágyát igen jól és tartósan érvényesíti, van benne elég sok iszap, kész, valamint nyers növényi táplálék és mint ilyen a legtöbb növény termesztésére alkalmas. Ez a legjobb kertiföld is. A televény (Humusz) is — mely korhadó szerves anyagokból származik — magában, úgy amint van, megint nem növényi táplálék, de becses talaj alkatrész. Az agyagot lazábbá és melegebbé, a homokot pedig kötöttebbé, nedvességtartóbbá teszi és a talajnak a napsugarakat jól elnyelő fekete szint kölcsönzi. A televényből — mint természetes talaj alkatrészből és bizonyos átalakulások, keveredés stb. után mint tápanyagból — 10, legfeljebb 15°/o-nyira van szükség és foglaltatik is a jó kerti talajban. Túlságos sok televény van az úgynevezett láp és tőzeg talajokban, mely talajnemek mocsaras helyeken mint az Ecsédi . láp, Hanság stb. találhatók. A meszes talajban is foglaltatnak 1920. január 18. olyan alkatrészek, melyek értékes növényi tápanyagokul szolgálnak. Azonban mert televényben szegény, könnyen cserepesedé és száraz, kerti talajnak nem való. Gyakori trágyázással igen javítható és mezőgazda- sági célra teljesen alkalmas. A talaj meszes volta megállapítható fehéres színéről és ha hígított sósavval leöntjük, pezseg. Némely talajban sok a szóda, más néven sziksó. Az ilyent szikes talajnak nevezzük. Tulajdonsága, hogy száraz időben kiég benne a növényzet és csak nagyon csapadékos nyáron díszük jól. A szikes talaj — ha csak bő öntözéssel és alagcsövezés- sel nem segítünk rajta — legkevésbé megfelelő. A különféle talajnemekkel kapcsolatban megemlítem végül a talajréte- gezettséget. A talaj felső rétegét feltalajnak, az alsót p.dig altalajnak nevezzük. Aunál értékesebb a talajunk minél vastagabb a felső réteg, a feltalaj, mely az alsó rétegtől sö- tétebb színével különböztethető meg. A feltalaj érintkezik közvetlenül a levegővel, azt munkáljuk, a növényi tápanyagok készen vannak benne, abba kerül a trágya, keverednek bele a televénnyé korhadó egyéb növényi anyagok és táplálkozik belőle a növény. A felső úgynevezett termőréteg a kötött talajnál vékony, míg a lazább talajnemeknél vastagabb. Ennek oka főkép abban található, hogy a lazább talaj felső rétegébe mélyebben hatolhat le a nedvesség és ezzel együtt télen át a fagy, tehát sokkal jobban van kitéve az időjárás javító hatásának is mint a kötött talaj. Az altalaj is — mint később kitűnik — igen fontos a földmivelőre. Erről azonban majd a talajmunkálatoknál lesz szó. (Folyt, köv.) HETI KRÓNIKA. A bckedekgáció elutazott. Most már nincs benne többé semmi kétség, most már ránk kerül a sor. Ellenségeink akaratából s a saját hibánkból majdnem utolsóknak maradtunk. Pedig még a háború rémes zajában is nálunknál igazabbak és őszintébben senki sem sóvárgott a héborut felváltó igazi béke után. Igaz, hogy akkor nem úgy képzeltük el ezt a várva várt időt. De minket akkor sem a hódítás vágya, a boszuérzet sarkalt, nekünk akkor is csak természetes életfentartási ösztönünk sugalta jussunk lebegett szemünk elölt, melyet ezer év minden szenvedésén és poklán át megőriztünk magunknak. De hagyjuk tzt! Ma nincs itt az ideje, hogy az elinuit dolgokról elmélkedjünk. Mert hiszen ma a perdöntők, az igazságosztók nem mink vagvunk, hanem ellenségeink. Övöké a felelősség, miénk csak az aggodalom Mert remegő aggodalommal bocsátottuk Htjukra a magyar békedelegációt. pedig emeltebb fővel, tisztább lélekkel s jobb, nyugodtabb lelkiismerettel még nem állott vádlott itélőbirái elé, mint a magyar békedelegáció. Ivánka István. A »Httrangszö« jelentette Hont vármegye utolsó főispánjának, Ivánka Istvánnak öngyilkos halálát s hogy mily körülmények közt ment végbe ez a tragikus eset. Itt közlünk tőle egy verset. Érzékeny, ideálisan gondolkozó ember volt. Hazöfisága tiszta és önzetlen. Az or szág gyászos sorsa jóformán meg- dulta lelki egyensúlyát. A cseh megszállás tragikus meghasonlásba, szinte reménytolenségbe döntötte erkölcsi énjét. Érezte, hogy a hazának többel tartozik jó magyar hazafi létére, mint hogy megmozdítható értékeivel biztosabb és csendesebb helyre meneküljön. Ki kell tartania, úgy vélte, s ott kell hazafikötelességeit teljesíteni. Megpróbálta ezt teljes lojális nyíltsággal végezni s ez értelemben lelkes beszédet is mondott a megyegyülé- sen, melyet ismertettünk is. De a csehek nem értettek tréfát, s ezt éreztették is vele. Az ő esete is véres epizódja e kornak. Véréből táplálkozik a közszellem és emléke jelszó lesz a többi magyarnak. Ivánka István verse itt következik. Hangok az Ipolyon innenröl. Szomorúan nézünk által, Mi lesz szép magyar hazánkkal ? Keze-Iába le van vágva, S népe a bolondját járja, — Es táncolnak — és nevetnek. Míg minket itt, — Csehszlovák pokolra vetnek. Bizakodunk néha-néha, Még sem lehet csupa léha. Hát hiába volnánk szittyák!?------Hanem e kis reménységet, A kegyetlen események, — — Ezt málladt, vékony szálat — Minduntalan elszakítják. Mit akar az Isten vélünk? Meddig tart még szenvedésünk ? Ezer éves életünkre Ezer éves álmot küld-e? — — De lám, odaát táncot ropnak! Kell lenni örömre oknak. Közeleg feltámadásunk? Avagy? — Jobb sírunk megásnunk Mi hazátlan magyaroknak.
