Harangszó, 1920

1920-01-18 / 3. szám

HARANGSZÓ 21. tartalmazó iszappal van keverve, la­zább, tehát az ilyen talaj már nem tiszta agyag, hanem csak többé ke­vésbé agyagos és a benne foglalt iszap, valamint az időközönkénti trá­gyázás révén . - bár hideg és nehe­zebben munkálható — különösen gabonafélék termesztésére alkalmas. A tiszta homok, mely apró kvarc szemekből áll, épen úgy nem növényi táplálék mint a tiszta agyag, de — bár tulajdonságai teljes ellentétben vannak az agyaggal — szintén igen becses alkotó része a talajnak. Az agyagot lazábbá, könnyebben mun- kálhatóvá teszi ez által a gyökerek elhelyezkedését is megkönnyíti Ha a homoktalajban 75%-nyi tiszta kvarc­homokot találunk, akkor immunisnak nevezzük és ilyen állapotban a bele ültetett szőlőt is megvédelmezi a fil- loxerától. A homok a vizet hamar beissza, de hamar ki is bocsátja, tehát könnyen kiszárad. A levegő jól átjárja, ezért' a korhadás igen élénk benne és gyakori trágyázásra szorul. Az immunis homoktalaj csu­pán szőlőtelepítésre és erdősítésre alkalmas. A már nem immunis, de azért nagyon homokos talajok is in­kább csak rozsnak és burgonyának valók. Azt a talajt mely egymást meg­közelítő mennyiségben tartalmaz agya­got és homokot, vályog-talajnak ne­vezzük. A vályogtalaj jó nedvesség­tartó, könnyen munkálható, a gyöke­rek jól tudnak elhelyezkedni benne, a trágyát igen jól és tartósan érvé­nyesíti, van benne elég sok iszap, kész, valamint nyers növényi táplá­lék és mint ilyen a legtöbb növény termesztésére alkalmas. Ez a legjobb kertiföld is. A televény (Humusz) is — mely korhadó szerves anyagokból szárma­zik — magában, úgy amint van, megint nem növényi táplálék, de be­cses talaj alkatrész. Az agyagot la­zábbá és melegebbé, a homokot pe­dig kötöttebbé, nedvességtartóbbá teszi és a talajnak a napsugarakat jól elnyelő fekete szint kölcsönzi. A televényből — mint természetes talaj alkatrészből és bizonyos átalakulások, keveredés stb. után mint tápanyag­ból — 10, legfeljebb 15°/o-nyira van szükség és foglaltatik is a jó kerti talajban. Túlságos sok televény van az úgynevezett láp és tőzeg talajok­ban, mely talajnemek mocsaras he­lyeken mint az Ecsédi . láp, Hanság stb. találhatók. A meszes talajban is foglaltatnak 1920. január 18. olyan alkatrészek, melyek értékes növényi tápanyagokul szolgálnak. Azonban mert televényben szegény, könnyen cserepesedé és száraz, kerti talajnak nem való. Gyakori trágyá­zással igen javítható és mezőgazda- sági célra teljesen alkalmas. A talaj meszes volta megállapítható fehéres színéről és ha hígított sósavval le­öntjük, pezseg. Némely talajban sok a szóda, más néven sziksó. Az ilyent szikes talaj­nak nevezzük. Tulajdonsága, hogy száraz időben kiég benne a növény­zet és csak nagyon csapadékos nyá­ron díszük jól. A szikes talaj — ha csak bő öntözéssel és alagcsövezés- sel nem segítünk rajta — legkevésbé megfelelő. A különféle talajnemekkel kapcso­latban megemlítem végül a talajréte- gezettséget. A talaj felső rétegét fel­talajnak, az alsót p.dig altalajnak nevezzük. Aunál értékesebb a tala­junk minél vastagabb a felső réteg, a feltalaj, mely az alsó rétegtől sö- tétebb színével különböztethető meg. A feltalaj érintkezik közvetlenül a levegővel, azt munkáljuk, a növényi tápanyagok készen vannak benne, abba kerül a trágya, keverednek bele a televénnyé korhadó egyéb növényi anyagok és táplálkozik belőle a nö­vény. A felső úgynevezett termőréteg a kötött talajnál vékony, míg a la­zább talajnemeknél vastagabb. Ennek oka főkép abban található, hogy a lazább talaj felső rétegébe mélyebben hatolhat le a nedvesség és ezzel együtt télen át a fagy, tehát sokkal jobban van kitéve az időjárás javító hatásának is mint a kötött talaj. Az altalaj is — mint később kitűnik — igen fontos a földmivelőre. Erről azonban majd a talajmunkálatoknál lesz szó. (Folyt, köv.) HETI KRÓNIKA. A bckedekgáció elutazott. Most már nincs benne többé semmi kétség, most már ránk kerül a sor. Ellen­ségeink akaratából s a saját hibánk­ból majdnem utolsóknak maradtunk. Pedig még a háború rémes zajában is nálunknál igazabbak és őszintéb­ben senki sem sóvárgott a héborut felváltó igazi béke után. Igaz, hogy akkor nem úgy képzeltük el ezt a várva várt időt. De minket akkor sem a hódítás vágya, a boszuérzet sarkalt, nekünk akkor is csak termé­szetes életfentartási ösztönünk sugalta jussunk lebegett szemünk elölt, melyet ezer év minden szenvedésén és pok­lán át megőriztünk magunknak. De hagyjuk tzt! Ma nincs itt az ideje, hogy az elinuit dolgokról elmélked­jünk. Mert hiszen ma a perdöntők, az igazságosztók nem mink vagvunk, hanem ellenségeink. Övöké a felelős­ség, miénk csak az aggodalom Mert remegő aggodalommal bocsátottuk Htjukra a magyar békedelegációt. pe­dig emeltebb fővel, tisztább lélekkel s jobb, nyugodtabb lelkiismerettel még nem állott vádlott itélőbirái elé, mint a magyar békedelegáció. Ivánka István. A »Httrangszö« jelentette Hont vármegye utolsó fő­ispánjának, Ivánka Istvánnak öngyil­kos halálát s hogy mily körülmények közt ment végbe ez a tragikus eset. Itt közlünk tőle egy verset. Érzékeny, ideálisan gondolkozó ember volt. Hazöfisága tiszta és önzetlen. Az or szág gyászos sorsa jóformán meg- dulta lelki egyensúlyát. A cseh meg­szállás tragikus meghasonlásba, szinte reménytolenségbe döntötte erkölcsi énjét. Érezte, hogy a hazának többel tartozik jó magyar hazafi létére, mint hogy megmozdítható értékeivel bizto­sabb és csendesebb helyre menekül­jön. Ki kell tartania, úgy vélte, s ott kell hazafikötelességeit teljesíteni. Megpróbálta ezt teljes lojális nyíltság­gal végezni s ez értelemben lelkes beszédet is mondott a megyegyülé- sen, melyet ismertettünk is. De a csehek nem értettek tréfát, s ezt érez­tették is vele. Az ő esete is véres epizódja e kornak. Véréből táplálko­zik a közszellem és emléke jelszó lesz a többi magyarnak. Ivánka István verse itt következik. Hangok az Ipolyon innenröl. Szomorúan nézünk által, Mi lesz szép magyar hazánkkal ? Keze-Iába le van vágva, S népe a bolondját járja, — Es táncolnak — és nevetnek. Míg minket itt, — Csehszlovák pokolra vetnek. Bizakodunk néha-néha, Még sem lehet csupa léha. Hát hiába volnánk szittyák!?------­Hanem e kis reménységet, A kegyetlen események, — — Ezt málladt, vékony szálat — Minduntalan elszakítják. Mit akar az Isten vélünk? Meddig tart még szenvedésünk ? Ezer éves életünkre Ezer éves álmot küld-e? — — De lám, odaát táncot ropnak! Kell lenni örömre oknak. Közeleg feltámadásunk? Avagy? — Jobb sírunk megásnunk Mi hazátlan magyaroknak.

Next

/
Thumbnails
Contents