Harangszó, 1920

1920-08-29 / 34-35. szám

1920. augusztus 29. HARANGSZÖ. 205. Wítötte az emlékezésnek: gyermek­kor. .. szülök... játszótársak... i »De — azt mondja az öreg űr !?ossz magyarsággal — már épen egem--volt belőlük, nem is akarok m többet vissza odamenni.« t Az érzéseit aztán versben is meg- w nekelte: ßHHa a végzet azt rendelné, hogy el kell [hagynom hazámat, iÍ9éleszedném magyar földdel minden darab [ruhámat. )x.zt a földet gyűjtögetném magyar hősök [sírjain, i)!.kiknek e szelleme is velem járna életem­nek útjain. &.'& azután felkeresném magyar barátaimat, i)(.kkik összecsokolgatnák könnytől ázott ar­[comat. a is ha végre éltem napja leáldozna örökre, is .efektetném halvány arcom a szent magyar [rögökre. ^ •» azt suttognám: jó Istenem, hála legyen [teneked, loHogy magyar földön fejezem be ezt a bús életet 1“ Hát nem szép ez a vers? Nem f.s vers már, hanem igazi költemény! sWem a külső formát és a nyelvezetet irigyelem benne, hanem azt a meleg vérzést, azt a meleg, őszinte hangot, mamit lehetetlen észre nem vennem, mmert a lelkem visszhangot kiált rá e*és maga is melegségbe borul tőle. Aki ezt a költeményt irta, annak »rnem Anyanyelve a magyar. Aki ezt sa költeményt irta, annak a szíve, bilelke magyart * — * * Kedves jó öreg úr! Bárcsak min­iden Magyarországon született em- »dberben annyi hazaszeretet élne, mint 9ttebenned, aki pedig csehnek születtél, 1*1 Pilsenben növekedtél! Hidd el, hogy >rí hogy olyan földre léptél, amelynek a >n népe — ősi erény ez itt — szeretetre, to csak szeretettel tud felelni. És ha m majd sok esztendő múlva csakugyan st le kell fektetned halvány arcodat a íb szent magyar rögökre, meglátod, m milyen lágyan elringatnak, milyen ic békétadón magukbaölelnek azok a ib drága magyar rögök ! Addig pedig a jó Isten tartson ti meg erőben, egészségben és tanítsd ír meg a kezed ügyébe kerülő »szülé­st tett« magyar fiukat és leányokat — r német, meg zongoraóra közben — rl hogy milyen nagyon kell nekik sze- n retniök a hazájukat, ha már te is a annyira megszeretted, aki fölött pedig n nem is dalolt magyar nótát a dajkád, s akit anyád sem tanított magyarul ií imádkozni! önts meleg érzést a ko- n moly napokban is gyerekesen léhás- i kodó szívükbe a te meleg szívedből á és neveld rá őket, hogy ne tudják mély elfogódottság nélkül kimondani azt a szent szót, hogy »magyar haza!« H. J. HETI KRÓNIKA. Nemzetgyűlés. A módosított gabona- rendeletet rövid vita után elfogadta a nem­zetgyűlés. Vass József az előadói székből meghajtotta az elismerés zászlaját a gaz­dák előtt, akik a módosítások elfogadásá­val ismét áldozatkészségüknek adtak ki- fejesést. Ugyancsak rendezték a bírók és ügyészek fizetésrendezését. Az adójavasla­tok tárgyalásánál a miniszter kijelentette, hogy az adónál mindig számbaveszi a meg­adózandó jövedelem forrásait. Az interpel­lációk során feltűnést keltett Szilágyi Lajos interpellációja a Move, tárgyában. Mint nevezetes és jelentőségében ki­számíthatatlan eseményt jegyezzük fel az elmúlt napokról, hogy nagyatádi Szabó miniszter benyújtotta a földbirtokreformról szóló törvényjavaslatot. A kisgazdák föl- állva ünnepelték ezt a pillanatot és vezé­rüket. Vasvármegye. Vasvármegyének hazá­ját szerető népe szeptember 5-én mutatja be hazafias gondolkozását és áldozatkész­ségét az ú n. népgondozó ünnepélyen, amelyen megjelenik Magyarország kor­mányzója, Horthy Miklós. Reméljük, nem lesz egyetlen község sem a vármegyében, amely hazaszeretetének, áldozatkészségé­nek ez alkalommal is fényes tanujelét nem adná. Tanácsos lesz azért, ha ez alkalomra minden községben bizottság alakul, mely a gyűjtést vezeti, e résztvevőket szervezi, mert az egyes községek jelentőségét mu­tatja, melyik hogyan vesz részt az ünne­pélyen Magyarország kormányzója előtt. Minden tudakozódásra azonnal válaszol: Népgondozó iroda Szombathely, Vármegye­ház. Uj miniszter. A hivatalos lap közli, hogy a kormányzó kinevezte nagyatádi Szabó Istvánt földmívelésügyi és Vass Jó­zsef dr. egyetemi tanárt közélelmezési mi­niszterré Rubinek Gyula kereskedelemügyi minisztert pedig a földmívelésügyi minisz­térium ideiglenes vezetésétől fölmentette. Vass József dr. az új közélelmezési mi­niszter régi érdemes tagja a katolikus köz­életnek. Pápai prelátus és egyetemi tanár és régebben igazgatója volt a Szent Imre kollégiumnak. Az általános választáson választották meg nemzetgyűlési képviselő­nek és a nemzetgyűlésen már első beszéde alkalmával föltűnt alapos képzettsége és nemes gondolkozása. Rövid fél esztendei képviselői működése alatt a nemzetgyűlés­nek egyik legszimpátikusabb és legnép­szerűbb tagja lett. Kinevezését osztatlan megelégedéssel fogadták. Vass József az első egyházi méltóság, aki 1867 óta minisz­teri székbe jutott. Hollandiából visszatért gyermekek kifosztása. A Hollandiából visszatérő ma­gyar gyermekeket Bécsben kifosztják, el­veszik ruhájukat, élelmiszereiket s azután pőrére vetköztetve útnak indítják őket Bu­dapest felé^ A hollandusok a gyermekeket bőven ellátták élelmiszerrel és más utra- valóval és ajándékokat is adtak, azzal a kifejezett rendeltetéssel, hogy azokat vigyék haza szüleiknek. Az ajándék sajt, szivar és süteményből állott. Mikor a vonat megér­kezett Becsbe, előre megállapított terv sze­rint megrohanták a gyermekvonatot s még mielőtt kiszállhattak volna, a kocsikban teljesen kifosztották őket. Elszedték .az ajándékokat, a ruhanemüeket. Egyik-másik gyerekről leszedték a felsőruháját is, úgy, hogy trikókban, mezítláb indították őket útnak. A gyermekek sírtak, jajveszékeltek, segítségért kiabáltak, de senki se törődött velük. Végül betuszkolták őket egy Buda­pest felé induló vonatba s megfenyegették őket, hogy ki ne merjenek jönni. A gyer­mekek nagy része sírva folytatta útját. Pécs lakossága az antant ötös taná­csához. Pécs egy idő óta a legidegesebb izgalmakban ég, a szociálisták amellett iz­gatnak, hogy a város vezetése teljesen a ke­zükbe játszassék át. Velük szemben a város minden rétegét képviselő polgárság és mun­kásság utolsó erőfeszítéssel küzd a vörös terror lábrakapása ellen és minden gáncs­vetés és akadályoztatás ellenére, a legna­gyobb nehézségek árán is eljuttatta vész­kiáltását a legfelsőbb tanácshoz és köve­telte a békeszerződés által Magyarország­nak ítélt Pécs és Baranya haladéktalan felszabadítását. Mackensen levele Nógrád vármegyé­hez. Mackesen tábornagy Nógrád várme­gyéhez intézett levelében a többek között ezeket írja : — Életemnek egyik legértékesebb em­léke marad, hogy alkalmam lehetett magyar csapatokkal harcolni, s élükön német csa­patokkal egyesülve az ellenség betörése elől a magyar földet délen, keleten és észa­kon megvédeni, valamint az, hogy épp ezt a tényt a magyar lakosság szívből elismeri. Apponyi a társadalmi békéről. A vö­rös uralom alól való fölszabadulásunk év- fodulójának emlékére a Budai Katolikus Kör szép ünnepet rendezett Az ünnepet Apponyi Albert grófnak, a kör elnökének megnyitó szavai vezették be. Rövid vissza­pillantást vetett a bolsevizmust előidéző okokra. Majd megállapította, hogy a bolse- vizmus nem új jelenség a társadalmak éle­tében. A nagy társadalmi rázkódtatások után mindig jelentkezett, csak megnyilat­kozási formája volt más és más. Egyetlen célul — mondotta befejezésül — azt tűzöm ki magam elé, hogy a sokat szenvedett magyar társadalom földult békéjét helyre­állítsam. Gyóni relikviák. Lassan-lassan egyen­ként vagy rajokban hazatérnek azok a sze­rencsétlen magyarok, akiket a világháború hullámai Szibériába vetettek. Hazatérésük olyan gyászos, olyan szomorú, mint aminö volt rabságuk. Megható dolog, hogy ezek a szegény mártírjai a háborúnak nemcsak magukat hozzák meg hazájuknak, hanem mindazokat az apróságokat, emléktárgyakat, amelyeket szibériai fogságukban használtak és őriztek s melyek a nagy idegenségben hozzátapadtak testükhöz, lelkükhöz. Sokan vannak, akik hazatértükben is mélységes kegyeletet rónak le a szibériai földben vég­képen ottmaradt bajtársaik iránt, hazahozva, ha nem is porladó testüket, de legalább az élettel jobban dacolni tudó relikviáikat. Balogh László tanárjelölt a tragikus véget ért Gyóni Géza utolsó hagyatékát mentette meg így a nemzetnek. Közte van a költő­nek néhány utolsó kézirata, a gyászszalag, amelyet a család nevében helyeztek a jel­telen sírra, amelyben csak egy egyszerű korhadt kereszt van beleszurva; egy ma­rék föld a sirhalomból; góbi kecskesap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents