Harangszó, 1920

1920-06-20 / 26-27. szám

1920. július 4.

HHETI KRÓNIKA.

Nemzetgyűlés. Az ország szekere még immindig nem a rendes kerékvágáson halad tA honatyák szinte észrevétlenül hol jobbra, IQ' \\í>\ balra billentik a nemzet szekerét. Az nleelmult napokban ismét sok volt a személyes i /kérdésben való felszólalás, interpelláció, lÉvárt ülés. Mindamellett megszavazták az bcindeninitást, elfogadták az árdrágitási visz- ss’szaélésekról és a fényűzésről szoló törvény- '/(.jjavaslatokat. Az árdrágitási visszaélésekről ).v-3zóló törvényjavaslattal kapcsolatban ki- ínTnondolták a botbüntetést is. Egyébként a

0 politikusokat leginkább a Simonyi-kormány imíemondása foglalkoztatta. Olyan murj^a- ■ .kormány jöjjön — hangoztatták, — amely [swégre be tudta váltani azokat az igényeket, »rnmelyckkel a keresztény és nemzeíi restau- ííoráció az ország kormányzásához fogott.

A A helyzet súlypontját ma mindenki a pénz- sritfigyi helyes reformokban látja.

A bojkott. A nemzetközi munkásság cribojkottot rendelt el Magyarország ellen. A A bojkottot elsőnek Ausztria sietett végrehajtani. Ausztria, a régi, kedves, jó testvér, Jínindulatában tehát még mindig nem lévváltozott meg velünk szemben. Hogy miért iqééppen Ausztria, főleg Bécs, hát uram Isten,

l.\c.ezt is könnyű kitalálni. Egyszerűen azért, ymmert Bécsben székel Kun Béla és vezér- < ikara, mely minden bizonnyal ennek a boj- k> kottnak is értelmi szerzője. Háború, forra- 11 dalom, proletárdiktatúra, idegen megszál- ei lások és kirablások, terrorok és béke által i.\’Százszorosán megtépve bár, de törve nem, |\«azt tartjuk, kár lenne ettől a bojkottól is »»megijedni.

Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter, izlfaki a békeszerződésünket aláírta, hazaérik kezése u>án egyik napilap munkatársának

1 ra követi.ezőket mondta:

— Sokkal szívesebben tettem volna íj.liezemet a tűzbe, mint helyeztem az iró- íoltollra, nem is szólva arról, hogy könnyebb loilelt volna újra a csatába, rohamra men- líinnem, mint aláírni a reánk nézve megalázó !:>ribékét. De azt hiszem, a béke aláírásának »»(megtagadása lehetetlen lett volna, mert az »Déletet jelentő buzakeresztek helyett a halált ibiielentő fakeresztekkel lelt volna telítve a »(»magyar föld. Franciaországban szerzett miimpresszióim általában legteljesebben kie- g -ilégitők, főt jóknak mondhatók. A fehér lortcrrorról szóló hirek nem találnak hitelre xáés nem vettem észre, hogy azoknak külö- fottnősen fontosabb jelentőséget tulajdonítottak lo /volna.

Az amerikai segítő-akció Budapesten ifüinüködö gyermekjóléti bizottsága, amely (€11919 október 13-án kezdte meg működé- téasét Budapesten Gardner Richardson ame- /Inrikai kapitány vezetése alatt, most teszi

HARANGSZÓ.

közzé jelentését eddigi munkálkodásáról. Az amerikai bizottság jelentése részletesen foglalkozik Magyarország helyzetével, ki- merúóen ismerteti a gyermekélelmezési akciót, megható szavakkal festi az általános, de különösen a gyermeknyomort, ismerteti az amerikai élelniiszer- és ruha- segítség mennyiséget, szétosztását, valamint a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott élelmiszerek mennyiségét és elosztását is. Különösen figyelemre méltó a jelentésnek az a része, amely Magyarország általános helyzetét ismertetve megállapítja, hogy az ország sokkal többet szenvedett a háború ulán, mint a háború alatt. Az ingadozó Károlyi-kormány után következett a kommunizmus — mint a jelentés mondja — rettenetes következményeivel és a kommunizmus által előidézett anarchikus állapotot követte a román megszállás. Amit a kommunisták részletekben el nem vittek, azt a románok egyszerre elvették. Csakhogy, amit a kommunisták vettek el, az végeredményekben is a' országban maradt, amit azonban a románok vittek el, az örökre elhagyta Magyarországot. Már pedig a románok nem voltjk válogatósak és hosszú tehervonatokon szállították el az élelmiszereket, ruházati cikkeket, gépeket, telefon- és távirdafölszerelé- seket, sót kórházi fölszereléseket, ágyakat és általában mindent, ami elmozdítható volt. Még a román megszállás alatt kezdte meg működését az amerikai bizottság, úgy, amint azt Belgiumban is csinálta a háború alatt. Itt most a magyarok kapták az élelmiszert a belgák helyett, a megszálló csapatok pedig nem németek, hanem románok voltak A bizottság jelentése azt is meg- emliti, hogy a bizottságnak igen nagy munkájába került, hogy az amerikai élelmiszert a román katonák elöl megmentse.

A tanítóság anyagi helyzete. A Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetsége a régi képviselőház üléstermében ülést tartott. Határozati javaslatot fogadtak el, melyben a tanítók és tanárok kijelentik, hogy rettegve gondolnak a magyar tanítóság és általában az egész köztisztviselői karnak ijesztően fenyegető összeomlására, mely az állami rendre is katasztrofális lesz. A legnagyobb nyomatékkal kérik az illetékes tényezőket, hogy nekik legalább a puszta megélhetésüket biztosítsák, s legközelebb a köztisztviselőknek exisztenciáját megmentő pénzösszeget juttassanak. A szövetség ennek érdekében kivánjs, hogy az illetékes tényezők vele tárgyalásokba bocsátkozzanak.

A tótok autonómiája. A cseh nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Juriga nrgy beszédet mondott, amelyet így fejezett be : Kénytelenek vagytok nekünk önkormányzatot adni, mert különben a magyarok és a németek rá fognak benneteket erre kénysze173.

ríteni. Juriga beszéde a tót néppárt, a magyarok és a németek soraiban zajos tetszést váltott ki.

Egy bécsi levél. A május 30-iki soproni népgyűlésró! szóló tudósítások hatása alatt Íródott a következő bécsi levél, melynek ered' tiic a soproni városi levéltárban helyeztetett és ott betekinthető:

Bécs, 1920. jún. 2.

Amint egy újságban olvasom, ott néhány nap előtt tiltakozó népgyűlés volt Nyugatmagyarországnak Ausztriához való átcsatolása ellen.

Dacára annak, hogy az Osztrák-bécsi születésű vagyok, mindenben osztom néze- tét és üdvözlöm találó fejtegetései alkalmából. Megjegyzem, hogy az itteni ben- szülött lakosság nagyon örülne, ha ebből a burkolt bolsevista „államiból kiszabadulhatnak és hogy Nyugatmagyarország minden polgára aki az Ausztriához való csatolás mellett van, vétket követ el magyar hazája és önmaga ellen.

Minket ausztriaiakat saját kormányunk mindenkor hamis tudósításokkal félrevezet a nyugat magyarországi kérdésben, mert alapjában véve, nincs is szükségünk az átcsatolásra, mivel Nyugatmagyarországból a rendezett viszonyok beálltával úgyis megkapjuk a szükséges gazdasági termén\eket és az itteni nagyszerű szociáldemokrácia annak idején elsősorban tiltakozott az átcsatolás ellen, mert t. i. félt az ottani polgári lakosságtól.

Amit Nyugatmagyrrország az átcsatolás esetén elvárhat, az minden egyéb, csak jó nem, és hogy milyen terrort szándékoznak ez ellen az ország ell.n alkalmazni, a kővetkezőkből veheti ki:

1 a csendőrség máris készenlétben van, mellyel el akarják árasztani Nyugat- magyarországot,

2. a bírósági szolgálatra már zsidószociáldemokrata bírák és hivatalnokok állnak kiszemelve rendelkezésre,

3. az iskolaügy részére már szociáldemokrata-bolsevista tanerők és tanfelügyelők várják a további parancsokat,

4. már megalakult egy „munkástanács“ Nyugatmagyarország számára, amely segédkezni fog a termés igénybevételénél stb. (Hogy milyen rablókompánia lehet az, azt remélhetőleg tudni fogják odaát.)

Hogy mily módon lesznek „küldöttségek“ a nyugatmagvarországi kérdésben államkancellárunkhoz, megrendelve, arra szolgáljon a következő felvilágo itás: Itt létezik egy egyesület, a magyarországi németség fenntartása céljából, melynek elnöke egy bizonyos Wallhein. aki tanár a wicn- mariahilfi gimnáziumon, és aki epyáltalán nem is nyugat magyarországi német, azonkívül van még itten a VII kerületben a „Nyugatmagyarországiak Egyesülete“ amely azonban bécsi szociáldemokratákból áll,

A ■ t I I azonnalT szállításra míg a készlet tart elsőrangú balatonmelléki BOROKAT; étkeAlíinlUnK z^sre a^a^mas KŐSÓT; prima, rafinált fehér galíciai PETRÓLEUMOT;

njUlllUII különféle ÜVEGÁRUKAT u. m. lámpacilindert, befőttes üvegeket, sörös, boros poharakat stb.; továbbá elsőrendű KOCSIKENÖCSÖT 200 kgr.-os hordókban ; TOVOTE G É P- ZSIRT 150 kgr.-os hordókban, vagy 25 kgr.-os kannákban; úgyszintén a raktárunkban megtekinthető

különféle GAZDASÁGI SZEKEREKET.

LIPP és LACKNER

kereskedelmi üzlete, Szentgotthárd.

Távirati cím: Lackner.