Harangszó, 1920

1920-05-13 / 19-20. szám

1920. május 13. a máktermesztést, akkor úgy az egyik, mint a másik, a fajtajellegét elveszíti, mert a termesztett magvakból szár­mazó utodok, a két fajta kevereke lesznek. Az ilyen korcs egyedek azon­ban nem kívánatosak a zöldségter­mesztőre, mert jóság dolgában az anyanövényekkel egyáltalán nem ve­tekedhetnek. Még az egymással csak rokonságban levő növényekből sem szabad a magtermesztést nagyobb közelségben végezni. A káposztafélék mind, tehát a fejeskáposzta, a kala- rab, kel stb. egymást keresztezni ké­pesek. így vannak az egyéb növények is. Például a dinnye nemcsak egymás fajtájára hathat keresztezőén, de ro­kon növényeivel is kereszteződik. A sárgadinnye az ugorkával, a görög­dinnye pedig a tökkel van közelebbi atyafiságban és alkalmilag kereszte­zik is egymást. Az o'lyan növény, amely pld. egyszerre káposzta és ka- laráb, vagy pedig dinnye, ugorka és tök akar lenni, egyáltalán nem felel meg a célnak. A különböző fajta és egymással rokon magtermő növénye­inket tehát egymástól jó távol helyez­zük el, hogy fajta jellegüket megőriz­hessük. Különösen mostanában a konyhakerti zöldségmagvaknak igen magas ára van. Azonban a felesleget most is csak ügy lehet eladni jó áron, ha megvan a fajta jellege és korcso- sodás, vagy a már meglévő tiszta fajtájú magnak más fajtával való ke­veredése nem állott be. A termesztett magvakat teljesen beerett korukban kell megszedni. Ügyelni kell ilyenkor arra, hogy a magvak szedésközben el ne potyog­janak. Szedés után a tisztogatás és a végleges, gondos, gyors megszáro- gatás következik. Arra különösen ügyeljünk, hogy elraktározott magja­ink teljesen szárazak legyenek, mert különben könnyen megdohosodnak es ilyenkor részben, vagy egészben csirázó-képességüket is elveszítik. Mint fentebb említettem, a konyha­kerti magvak mindig, de különösen mostanában igen drágák. Tanácsos tehát, hogy jónak inzonyiilt zöldség- fajtáinkból mi magunk termesszük a magot, mert akkor nem kell drágán kereskedőtől vásárolnunk. Konyhakerti növényeink magvai általában 3—4 évig tartják meg csi­raképességüket. Vannak azonban ki­vételek is. A bab például csak átlag két évig, az úgynevezett lurbolya- répa pedig egy évig csira képes* Arány­lag legtovább a kabakfélek, ugorka, tök, dinnye magvai csiraképesek. A HARANCiSZÓ dinnye magja 10 —13 évig is meg­tartja csírázó képességét. Már csak a magnak korának nyiivántartbatása végett is fontos tehát, hogy szükség­letünket magunk termesszük. Buzdító szó. Egykori tanítványaim, mint „A büki ev. Ifjúsági Egyesület“ tagjai szántára. — Kedves ifjak, kedves honleányok! Örvendezve tekintek reátok. Megjelenteni közöltetek újra, Ősz fürtökkel hozzátok simulva, lile vonzott lelkem vágyódása. Hogy e szép kört elindulni lássa. Ho áldásom kísérjen bennetek, Egyházunknak díszébe legyetek. Édes hazánk szívből szeresselek, Itt lesz egykor örök pihenésiek. Szebb jövőjét titöletek várja, Hallgassatok mindenkor szavára. Becsületes munkakészség legyen Kisérőlök az egész életen. Mint a kis méh, zümmögve magába, Mézet keres virágokra szállva : Munkára fel! mert rövid az élet, Jutalmat csak a küzdő remélhet. A talentom el ne legyen ásva : Szaporodjék a nagy számadásra. Szent vallásunk, mint hűséges dajka, Veletek száll a nagy életharcra S ha kísértés romlástokra törne : A hit legyen Idketekuek örve. Az ifjúság keble rejtekeben Tiszta szívet őrizzen és védjen. Hit. remény és résztvevő szeretet, Boldogítsák érző sziveteket. így, ha e kört majdan elhagyjátok S az életnek rögös utján jártok: Az Úr leend vezérlő atyátok ! Hajas Kálmán uyug. cv. iHilíto. Gyermek-Világ. | Tavasszal. Cink-cink, csicsitér, Vígan ugrál, ide tér, oda tér A cinke madár. Csitt — csati, rezes csat, Nyári bocskort zsíroznak, foltoznak, Zöldéi a határ. Sitty — sutty, csattogás, Vígan perdül, erre mász, aira masz: Csigáz a gyerek. Kutykurutty, vabak, Parti rögök izegnek — mozognak : Békák brekegnek. Piccs — paces, kispatak, Kisleányok dagasztják a sarat: De jó mezítláb! Kopog a harkály. Mindenfelé zöld túszai, virágszál, De szép a világ! Balogh István. ~ Hogyan = lábolunk ki? A nagy világégés üszke lepte el a magyar földet. Ezer­éves hazánkat romjaiból kell újjáépíteni Az elkövetkező nehéz idők mindenkitől vilá­gos kötelességtudatot, a fele­lősség átérzését és lui köte­lességteljesítést kívánnak. Krisztusnak lelke nélkül el­pusztulunk. Egyedül az evangélium isteni hatalma menthet meg bennün­ket. Méltán számíthatunk tehát a jóakarata emberek támoga­tására azok az intézmények, I amelyek az evaugéliomi szel-1 lem megerősítését, Krisztus ügyének diadalra juttatását tűzték ki célul. A Dunántúli Luther-Szö- vetség az evangeliom védel­mére alakult. Legyen Ön az e’sö tízezer között, akik a Szövetség tag­jaivá lesznek. Senki sem re­mélheti, hogy csak a maga erejére hagyatva elérhet any- nyit, mint abban az esetben, ha összefog a vele egy aka­raton levőkkel, egy cél felé törekvőkkel. Egymásra va­gyunk utalva. A Dunántúli Luther-Szövet- ségnek szüksége van Őrre; Önnek szüksége van a Dunán­túli Luther-Szövetségre. Jelentkezzék belépésre lel­készénél, tanítójánál, vagy Szombathelyen az evangélikus püspöki hivatalnál! Tagsági díjak: I. alapító tagsag 200 K. 2. rendes tag ság egyesnek 6 K, családnak 9 K. 3. segítő tagság 2 kor. _________________________133

Next

/
Thumbnails
Contents