Harangszó, 1920

1920-01-11 / 2. szám

1920. január 11 HARANGSZÓ. 13. HETI KRÓNIKA. | -j- Ivánka IstvánT] Ivánka István, volt honti főispán, agyonlőtte magát. Hazafias lelke, magyar büszkesége nem bírta elvi­selni a cseh megszállás terhét és szégyenét. Tiltakozott, irt és beszélt ellene s fáradhatatlanul buzgólkodott a magyar érzés ébrentartásán a nyo­más alatt és a testvéri együvétarto- zás szent kötelekének megóvásán — túl a demarkációnális vonalon, a meg nem szállott boldogabb, boldog­talan hazában. A csehek ezt kiszi­matolták s pribékjeiket rászabadítot­ták az öreg urra. El akarták hur­colni Besztercebányára a forró lelkű család egyik büszkeségét. És Ivánka István a cseh lömlöc elől a halálba menekült. Meghiúsult merénylet Horthy és a kormány ellen. Nagyarányú merény­letnek és puccsnak minden részleté­ben kidolgozott aljas terveire jött rá a fővezérség. A terv az utolsó pilla­natban pattant ki és igy szerencsére meghiúsult. A kommunisták meg akarták gyilkolni Hothy fővezért, el akarták pusztítani a Gellért-szállót, az egész fővezérségi törzzsel, de ezenfelül el akarták pusztítani a kormányt is és végül levegőbe akarták röpíteni az Operát. A vérfagyasztó tervekbe kapcso­lódott bele az a szándék is, a mely­ről külön két alakjában már hallot­tunk, tudniillik meg akarták szöktetni Korvin-Klein Ottót is, a kinek nyilván nagy szerepet szántak a továbbiak során. A merényletek egész sorát lehetőleg egyszerre akarták végre­hajtani. Tudva azt, hogy a nemzeti had­sereg erői egy név: Horthy körül csoportosulnak, azt remélték, hogy ha a fővezért és főbb segítőtársait megölik, gyorsabban szétmállik a had­sereg is és könnyen hajthatják végre a puccsot a kormány ellen és cse­kély erővel vissza tudják szerezni a hatalmat. December 15-én jöttek nyomára a szétágazó tervnek, a melynek meg­valósítására az összeesküvők már ekkor megtették az előkészületeket. Eddig megállapítást nyert, hogy a Gellért-szállót oly módon akarták a levegőbe röpíteni, hogy a szálló pin­céjébe robbanóanyagot csempésznek és azt villamosáram segítségével fölrobbantják. Ugyanígy akarták el­pusztítani az Operaházat, természe­tesen előadás közben, mikor a színház zsúfolva van burzsujokkal. A minisz­tertanács termébe viszont valamely alkalmazottnak megvesztegetésével pokolgépet készült csempészni. Arra az eshetőségre pedig, hogy ha ez nem sikerült volna, egy magát rá­szánt kommunista nyomult ,volna be a minisztertanácsba és két-három kézigránáttal elpusztította volna a kormány tagjait. Horthy ellen többféle merénylet volt előkészítve. Egyfelől az utcán, menetközben pisztollyal és tőrrel, másfelől gyorsanölő méregbe mártott tűvel. Az utóbbi merényletet már meg is kísérelték és ügy a tű, mint a tettes már a hatóság keze között vannak. A vizsgálatot a katonai büntető­törvénykönyv 327. szakasza alapján a katonai hatóságok folytatják és már ma is világos, hogy a Buda­pesten még mindig nagy számban álnév alatt bujkáló kommunisták kö­zött született meg a terv és igen sokan vannak angazsálva közülök az összeesküvésben. Apponyi a béketárgyalásról. Appo- nyi Albert gróf, a magyar békedele­gáció elnöke a többi között a követ­kező nyilatkozatot tette: — Rendkívül sajnáljuk az Egye­sült Államoknak a szövetségesek legfelsőbb tanácsából való visszavo­nulását, mert az Egyesült Államok elsősorban garantálták azoknak az elveknek az érvenyesitését, a melyeken egyedül épülhet föl Európa békéje. Mi természetesen bizunk abban, hogy a szövetségesek fair módon fognak velünk bánni, de Amerika visszavo­nulása mindenesetre nagy veszteséget jelent részünkre. Mi elsősorban álta­lános népszavazást fogunk követelni azokon a területeken, a melyeket Magyarországtól elszakították és a szomszéd országokhoz csatoltak. Ma­gyarországot volt területének kéthar­madától megfosztották és sok millió magyar szenved a román, szerb és cseh iga alatt oly körülmények között, a melyen rendkívül hasonlítanak Lengyelország első felosztásához. Hadd döntsön az elszakított területek népe saját sorsáról. — Minthogy nincsen megbízható értesülésünk a magyar békeszerződés­ről, mi föltesszük, hogy nagyjában olyan lesz, mint az osztrák szerződés és előkészületeinket ennek megfelelően tesszük meg. Minthogy az osztrák szerződős sok olyan rendelkezést tartalmazott, a melyeknek megvizs­gálása szakértelmet követelt, több szakértőt akarunk magunkkal vinni. Közvetlenül újév után szándékozunk utrakelni és reméljük, hogy eddig az időpontig a románok már kiürítették az általuk még megszállva tartott magyar területeket. A nemzet javára. A kommunizmus őrülete csak ideig-óráig tudta elzsib­basztani a magyar munkásság haza­fias érzését, mert ime alig omlott Össze nálunk a proletárdiktatúra kasírozott bálványa, máris ott talál­juk a magyar munkásságot a nem­zeti regeneráció nagy munkájánál. Egy budapesti malomépitő és felsze­relő cég munkásai elhatározták, hogy a napi munkaidőt megtoldják egy órával — a nemzet javára. Kér­dezzük. van-e ennél szebb nemzeti ima ? És van-e politizálás, mely fel­érne ezzel az áldozattal ? Németor­szág munkásai, a mikor a béke sú­lyos feltételei ismeretesekké váltak, rögtön elhatározták, hogy nyolcórás munkaidejükön kivül még napi egy órát dolgoznak ingyen, a végből, hogy föidresajtott hazájuk a többtermelés révéo letörleszthesse nagy adósságát és uira elfoglalhassa a maga méltó helyét a világversenyben. Á magyar munkásság sem akar elmaradni a német mögött és még a békefeltételek ismertté válása előtt jelentkezik a nagy nemzeti napszámra. A nemzet javára, mint azok az eleink, kik in­gyen hordták a téglát a régi Nemzeti Színház építésénél. Most is építenünk kell, föl kell építenünk az új Ma­gyarországot. Üdv azoknak, kik el­sőknek sietnek a nemzeti áldozat- készség szent munkahelyére 1 Horthy fővezér a mulatozás ellen. A feltűnő sűrűn, nap-nap után ren­dezett mulatságok és összejövetelek éppenséggel nem felelnek meg a mai végzetesen komoly időknek. Fővezé­rünk, Horthy Miklós volt az első vezető férfiaink közül, aki a magyar társadalmat e tekintetben is hazafia­sabb magatartásre hívta föl. Majd az Ébredő Magyarok Egyesülete for­dult falragaszokon Budapest asszo­nyaihoz és leányaihoz az ízléstelen mulatozások ellen. A megszállott területek rabságban sinylódé magyar­jai megmérhetetlen szenvedések köze­pette tőlünk várják a felszabadítást, pesti asszonyok és leányok; és Ti mulattok — írták az Ébredő Ma­gyarok . .. Horthy Miklós fővezér most újból felhívja a figyelmet a komoly napok­

Next

/
Thumbnails
Contents