Harangszó, 1920

1920-01-11 / 2. szám

1920. január 11

HARANGSZÓ.

13.

HETI KRÓNIKA.

| -j- Ivánka IstvánT]

Ivánka István, volt honti főispán, agyonlőtte magát. Hazafias lelke, magyar büszkesége nem bírta elviselni a cseh megszállás terhét és szégyenét. Tiltakozott, irt és beszélt ellene s fáradhatatlanul buzgólkodott a magyar érzés ébrentartásán a nyomás alatt és a testvéri együvétarto- zás szent kötelekének megóvásán — túl a demarkációnális vonalon, a meg nem szállott boldogabb, boldogtalan hazában. A csehek ezt kiszimatolták s pribékjeiket rászabadították az öreg urra. El akarták hurcolni Besztercebányára a forró lelkű család egyik büszkeségét. És Ivánka István a cseh lömlöc elől a halálba menekült.

Meghiúsult merénylet Horthy és a kormány ellen. Nagyarányú merényletnek és puccsnak minden részletében kidolgozott aljas terveire jött rá a fővezérség. A terv az utolsó pillanatban pattant ki és igy szerencsére meghiúsult. A kommunisták meg akarták gyilkolni Hothy fővezért, el akarták pusztítani a Gellért-szállót, az egész fővezérségi törzzsel, de ezenfelül el akarták pusztítani a kormányt is és végül levegőbe akarták röpíteni az Operát.

A vérfagyasztó tervekbe kapcsolódott bele az a szándék is, a melyről külön két alakjában már hallottunk, tudniillik meg akarták szöktetni Korvin-Klein Ottót is, a kinek nyilván nagy szerepet szántak a továbbiak során. A merényletek egész sorát lehetőleg egyszerre akarták végrehajtani.

Tudva azt, hogy a nemzeti hadsereg erői egy név: Horthy körül csoportosulnak, azt remélték, hogy ha a fővezért és főbb segítőtársait megölik, gyorsabban szétmállik a hadsereg is és könnyen hajthatják végre a puccsot a kormány ellen és csekély erővel vissza tudják szerezni a hatalmat.

December 15-én jöttek nyomára a szétágazó tervnek, a melynek megvalósítására az összeesküvők már ekkor megtették az előkészületeket.

Eddig megállapítást nyert, hogy a Gellért-szállót oly módon akarták a levegőbe röpíteni, hogy a szálló pincéjébe robbanóanyagot csempésznek és azt villamosáram segítségével fölrobbantják. Ugyanígy akarták elpusztítani az Operaházat, természetesen előadás közben, mikor a színház zsúfolva van burzsujokkal. A minisztertanács termébe viszont valamely alkalmazottnak megvesztegetésével pokolgépet készült csempészni. Arra az eshetőségre pedig, hogy ha ez nem sikerült volna, egy magát rászánt kommunista nyomult ,volna be a minisztertanácsba és két-három kézigránáttal elpusztította volna a kormány tagjait.

Horthy ellen többféle merénylet volt előkészítve. Egyfelől az utcán, menetközben pisztollyal és tőrrel, másfelől gyorsanölő méregbe mártott tűvel. Az utóbbi merényletet már meg is kísérelték és ügy a tű, mint a tettes már a hatóság keze között vannak.

A vizsgálatot a katonai büntetőtörvénykönyv 327. szakasza alapján a katonai hatóságok folytatják és már ma is világos, hogy a Budapesten még mindig nagy számban álnév alatt bujkáló kommunisták között született meg a terv és igen sokan vannak angazsálva közülök az összeesküvésben.

Apponyi a béketárgyalásról. Appo- nyi Albert gróf, a magyar békedelegáció elnöke a többi között a következő nyilatkozatot tette:

— Rendkívül sajnáljuk az Egyesült Államoknak a szövetségesek legfelsőbb tanácsából való visszavonulását, mert az Egyesült Államok elsősorban garantálták azoknak az elveknek az érvenyesitését, a melyeken egyedül épülhet föl Európa békéje. Mi természetesen bizunk abban, hogy a szövetségesek fair módon fognak velünk bánni, de Amerika visszavonulása mindenesetre nagy veszteséget jelent részünkre. Mi elsősorban általános népszavazást fogunk követelni azokon a területeken, a melyeket Magyarországtól elszakították és a szomszéd országokhoz csatoltak. Magyarországot volt területének kétharmadától megfosztották és sok millió magyar szenved a román, szerb és cseh iga alatt oly körülmények között, a melyen rendkívül hasonlítanak Lengyelország első felosztásához. Hadd döntsön az elszakított területek népe saját sorsáról.

— Minthogy nincsen megbízható értesülésünk a magyar békeszerződésről, mi föltesszük, hogy nagyjában olyan lesz, mint az osztrák szerződés és előkészületeinket ennek megfelelően tesszük meg. Minthogy az osztrák szerződős sok olyan rendelkezést

tartalmazott, a melyeknek megvizsgálása szakértelmet követelt, több szakértőt akarunk magunkkal vinni. Közvetlenül újév után szándékozunk utrakelni és reméljük, hogy eddig az időpontig a románok már kiürítették az általuk még megszállva tartott magyar területeket.

A nemzet javára. A kommunizmus őrülete csak ideig-óráig tudta elzsibbasztani a magyar munkásság hazafias érzését, mert ime alig omlott Össze nálunk a proletárdiktatúra kasírozott bálványa, máris ott találjuk a magyar munkásságot a nemzeti regeneráció nagy munkájánál. Egy budapesti malomépitő és felszerelő cég munkásai elhatározták, hogy a napi munkaidőt megtoldják egy órával — a nemzet javára. Kérdezzük. van-e ennél szebb nemzeti ima ? És van-e politizálás, mely felérne ezzel az áldozattal ? Németország munkásai, a mikor a béke súlyos feltételei ismeretesekké váltak, rögtön elhatározták, hogy nyolcórás munkaidejükön kivül még napi egy órát dolgoznak ingyen, a végből, hogy föidresajtott hazájuk a többtermelés révéo letörleszthesse nagy adósságát és uira elfoglalhassa a maga méltó helyét a világversenyben. Á magyar munkásság sem akar elmaradni a német mögött és még a békefeltételek ismertté válása előtt jelentkezik a nagy nemzeti napszámra. A nemzet javára, mint azok az eleink, kik ingyen hordták a téglát a régi Nemzeti Színház építésénél. Most is építenünk kell, föl kell építenünk az új Magyarországot. Üdv azoknak, kik elsőknek sietnek a nemzeti áldozat- készség szent munkahelyére 1

Horthy fővezér a mulatozás ellen. A feltűnő sűrűn, nap-nap után rendezett mulatságok és összejövetelek éppenséggel nem felelnek meg a mai végzetesen komoly időknek. Fővezérünk, Horthy Miklós volt az első vezető férfiaink közül, aki a magyar társadalmat e tekintetben is hazafiasabb magatartásre hívta föl. Majd az Ébredő Magyarok Egyesülete fordult falragaszokon Budapest asszonyaihoz és leányaihoz az ízléstelen mulatozások ellen. A megszállott területek rabságban sinylódé magyarjai megmérhetetlen szenvedések közepette tőlünk várják a felszabadítást, pesti asszonyok és leányok; és Ti mulattok — írták az Ébredő Magyarok . ..

Horthy Miklós fővezér most újból felhívja a figyelmet a komoly napok