Harangszó, 1920
1920-05-02 / 17-18. szám
1920. május 2. HARANCiSZO. 125. a kivételt az új kódex rendelkezései alól. Miniszteri nyilatkozatok. Rubinek Gyula földmivelési miniszter a tervbe vett íoldbirtokreform alapelveiről így nyilatkozott: A kisajátítást időbelileg korlátozni fogják, nehogy a kisajátítás eshetősége állandóan veszélyeztesse a gazdálkodás menetét. A kisajátítási idő öt év lesz, melynek eltelte után a birtok föltétlenül mentesül. Az öt év idő teljesen elegendő a pillanatnyi sürgős föladat ellátására, a később előálló normális igények kielégítését pedig a javaslatnak az az intézkedése szolgálja, mely szerint a földmivelési miniszter az eladó vagy bérbeadó birtokokat birtokpolitikái célokra igénybe veheti. Az örökösödési törvény reformja folytán is sok olyan birtok kerül majd az állam kezére, mely ezelőtt messze oldalági örökösökre szállt, valamint az örökösödési törvénynek az az intézkedése is számba jön, mely megengedi az örökösödési illetéknek természetben való lerovását. — Nem minden birtok kerül fölosztásra. A törvényjavaslat nem birtokminiumot, sem birtokmaximumot nem ismer. Azt, hogy az egyes vidékeken hol kezdődik a nagybirtok és hol végződik a középbirtok, a helyi viszonyok mérlegelésével esetről-esetre fogják megállapítani. Csakis a hadirokkantak, hadiözvegyek és általában a házhelyeket igénylők földigénye korlátlan es az erre irányuló szükséglet kielégítésére minden birtokot igénybe lehet venni, belsőbb beavatkozás csak ott lesz, ahol maguk az. érdekeltek nem tudnak megegyezni, mely esetben a döntés a bíróságra hárul. A föld megváltása folyó áron történik. Akinek nincs készpénze, járadék-birtokot alakíthat és a vételárat évi részletekben is törlesztheti. A felek megegyezése esetén egyszerű bérbeadás is lehetséges, a vételár megállapításának elhalasztásával. A kötött birtoknál a földvásár alapjául kötvények is szolgálhatnak, melyeket nem az állam, hanem egy az államtól független intéz'mény bocsátana ki. A földbirtoktörvény már ősz folyamán életbe is lépne, sőt a miniszter ügy vélekedik, hogy a legsürgősebb földigények még ebben az esztendőben ki lesznek elégíthetők. Az árdrágítók elleni törvényről Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter így nyilatkozott: Az új büntetések a legsúlyosabbak lesznek. Főbüntetésül börtönt és fegyházat, mellékbüntetésül pénzbírságot, vagyonelkobzást, a politikai jogok felfüggesztését, el- toloncoltatást és idegen honosoknál az országból való kiutasítást állapít meg a javaslat. A pénzbüntetés 20 ezer koronától 30 ezer koronáig terjedhet. Az elrejtett cukor. A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Filenz Zsig- mond konzervgyárában (Fogarassy- ut 6 ) nagymennyiségű cukor es egyéb készletek vannak elrejtve. A nyomozás során megtudták azt is, hogy ezek a készletek az udvaron, veremben vannak elrejtve és a verem és a pince fölött hasábfak vannak elhelyezve, Bardócz Lipót detektív Bolyó János és Balázs István rendőrökkel a gyárba ment és megszólította Hajnal Márkus gyárvezetőt. Megkérdezve tőle, hogy mennyi cukor van a gyárban. Hajnal azt állította, hogy csak egy zsák cukorjuk van raktáron. Amikor Bardócz megmondta neki, hogy hiábavaló a tagadás, mert ő tudja, hogy mennyi az elrejtett cukor, sőt azt is, hogy hová rejtették el, Hajnal egyenként százezer koronát igért a kutatóknak, ha a vizsgálattól elállnak, s azonnal telefonozott a gyártulajdonos fiának, Fillenz Bélának, hogy hozzon gyorsan háromszázezer koronát. Bardócz erre értesítette a főkapitányságot, ahonnan bizottság ment ki a gyárba. Ezalatt hajnal újabb ajánlatot tett: egymillió koronát igért a három kutatónak, ha a vizsgálatot elhalasztják másnapig. A bizottság megérkezett és a gyári munkásokkal félredobatta a fát. A pincében három vagon, kémény mellett betonveremben pedig hét vagon cukrot találtak, azonkívül volt két vagon füge, hatvan hektoliter málnaszörp, 1500 láda gyümölcsíz és két vagon szén. A készleteket lefoglalták, a raktárakat lepecsételték és eléjük rendőröket állítottak. Fillenz Zsigmond és Béla, továbbá Hajnal Márkus ellen az eljárás megindult. Kiváncsiak vagyunk, mi történik velük? Nők köszöneté az olasz miniszterelnöknek. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége köszönő-levelet küldött Nitti miniszterelnöknek azért a Magyarország iránti jóindulatú föllépéséért, amellyel az egész világ sajtója foglalkozott. A levél a többi közt ezt mondja: Most, amikor a kék olasz ég alatt nyílik számunkra az olasz szívek a magyar tragédián, a két nemzet históriai összetartozásának minden mozzanata fölujul lelkűnkben. Érezzük, hogy a múltak dicsőségének fényé lobban föl újra és világit be az engesztelhetetlen, minden reményt elborító árnyak közé. És emlékezünk. Első királyunknak, Szent Istvánnak mesterét, Szan-Szeverinó grófját olasz föld küldte nekünk. Itália küldte az Anzsu királyokat, akik a magyar dicsőségnek, hatalomnak szárnyat adtak. Olasz asszonnyal vonult be a reneszánsz a magyar földre, Korvin Mátyás udvarába, hol nagy fejedelmünk oltalma alatt olasz kezek építették bele a legszebb művészetet a magyar kultúrába Az Itália Unita szabadságáért olasz vérrel folyt egybe a magyar legionisták vére Garibaldi harcos, dicsőséges utain Tüköry az életét, Türr István a lelket, Kossuth a szívét adta Itáliának: És most a közönyösök táborából a múlt közös emlékeivel és a jövő közös útjainak a gondolatával felénk nyújtja jobbját Itália. Mi megragadjuk ezt a kezet, hogy idegen érdekek többé az olaszmagyar testvériséget meg ne bont hassák és minden eljövendő vészé delem népeinket egymás oldalán ta lálja. Csalogató levelek a kaszárnyákba. Egy idő óta furcsa és csüggedt leiekre valló levelek járnak a kaszárnyákba a magyar katonafiukhoz. Az a lelketlen csalogatás kap szavakat a levelekben, hogy a békeszerződés hamarosan elkészül, az nem engedi meg Magyarországnak a katonatartást, tehát a magyar fiuknak nem kell kokáig szolgálni, készülődjenek, mert hiszen hamarosan hazajöhetnek. Aki visszagondol arra, mitől mentett meg bennünket a nemzeti hadsereg, hogy jóformán az eleiünket köszönhetjük a nemzet katonainak, annak keserű szomorúsággal kell elítélni ezeket a leveleket. A magyar hadseregre még hatalmas és dicsőséges feladatok várnak. Aki szereti a hazáját s valami hozzátartozója most ezért a hazáért, ennek a jövendőjéért katonáskodik, az nem írhat szíve mélyéből mást, csak buzdító levelet, csak lelkesítő szót a messze lévő katonának, hogy azok szeretteik szaván is lelkesülve teljes szívvel teljesítsék honmentő hivatásukat. Hiszen a rendet, az élet- és vagyonbiztonságot, otthonaink békéjét őrzik a magyar katonák fegyvere s aki e szent kötelességükben lankasztia kedvüket, az önmaga körül bomlasztja az otthonát, életét oltalmazó bástyákat.
