Harangszó, 1919
1919-03-23 / 12. szám
X. évfolyam. Id 19. március 23. 12. szám. Felélő» azerkeaztó é» kiadó: SZALAY MIHÁLY. TAraazerkeaztö: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok LovAazpatonAra (Vaazprómmegya), alőfl- i«Uil dijak, rakiamAcIók a MAHAN08ZÓ klndóhlva- lalAnak BzantgotthArdra (VaavArmagya) küldandók. Elóflzatóat elfogad minden avarig. lalkAaa éa tanító. HARANGSZO EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1010 ben. Szerkaeztó a a kiadóhivatal vezetója: C ZIP OTT GÉZA 8ZENTGOTTHÁRD (Va »vármegye.) A „Harangszó“ alőflzetéal Ara : agóaz évre közvetlen küldéssel 10 kor., caopor- toa küldéaael (legkevesebb 10 póldAny) 8 korona. A „Harangazó" terjeaz- tóaéra befolyt adomAnyok- ból azórvAnyban lakó híveinknek IngyanpóldAnyo- kát küldünk. Megjelenik minden vaair- nap. Tépelődés. Viharos felhőkkel fellegzik bús egünk. Oyőző ellen tépdes,—jaj mostan minekünk! Győzelmi koszorúnk sárba van taposva, Hősi vitézségünk vergődik a porba : Irgalmas Istenünk tekints bús sorsunkra I Háromszinü zászlónk véres ronggyá mállott Testvérviszály öli, gyilkolja hazánkat. Nagy keserűségünk tehetetlensége tantestünkbe vágott, hogy véresre tépje : Isten, gyújts világot a nagy sötétségbe I Hadakat vezető hős turul madarunk Eltűnt szeműnk elől s olyan árvák vagyunk! Keselyük vijjognak gyászos préda felett, Vad karmok tépik a hazát és nemzetet; .gw Magyarok Istene deríts ránk szebb eget l Sokan keményeknek találták Jézusnak igaz bitre és kegyes életre buzdító beszédeit. Nehéznek tartották annak követését, aki bűnt nem tett vala és álnokság nem találtatott az ö szájában. Azért elmaradtak tóle. Ezt látva az Úr, felveti tanítványai előtt a kérdést: »Nemde, el akartok-e ti is menni?« Ján. 6, 67. És erre a kérdésre Péter apostol tanítványtársai nevében meggyőződéssel feleli: »Uram, kihez mennénk? Örök életnek beszéde vagyon nálad 1« Akkor már világos volt előttük, hogy senkinél sem találhatták volna fel azt, amit Jézus nekik nyújtott. Sem a farizeusoknál. sem az írástudóknál, sem egyebeknél nem lettek volna olyan boldogok és gazdagok, mint Jézusnál, kinek nem volt fejét hová lehajtania, de akinél mégis mindennel birtak. Érezték, hogy az Úr a kérdés feltevésével nem elküldeni, hanem inkább marasztani akarta őket. Látták, hogy Jézusnál az örök életnek beszédei vannak, melyek megvilágítják e földi étetnek útját, a halálnak éjszakáját és elvezérelnek a mennyországnak dicsőségébe. Azért nem választanak mást, nem mennek máshoz, hanem ragaszkodnak a Krisztushoz, az élő Istennek fiához. Sajnos ma is találkoznak, kik elmaradnak az Úrtól, meghidegültek keresztyénségükben és csak a világ kívánságainak élnek. Az Úr ma is felveti a kérdést: »Nemde el akartok-e ti is menni ? Váljon mit válaszolunk mi e kérdésre? Nem mást, mint a tanítványok: »Uram kihez mennénk ? örök életnek beszéde vagyon nálad.« Hiszen az Urat nem pótolja nekünk senki, ö benne van a mi gazdaságunk, boldogságunk és üdvösségünk. Az ó tudománya vezet minket az igazságnak útján és ó általa lesz gazdag jutalmunk a földön és az égben. Hitünkhöz, vallásunkhoz, egyházunkhoz ragaszkodunk. Hűtlenségre sem ígéret, sem fenyegetés által magunkat elragadtatni nem engedjük. Ha csábítanának titeket e világfiai és ti válaszút elé lennétek állítva, meglássátok jól válasszatok 1 Az Úrhoz mindvégig hívek maradjatok! Mesterházy Sándor. Lelki sivárság1. Vezető népnevelők gyűlésén hangzott el a következő programszerű kijelentés: >Az iskola olyan Üzem, melynek célkezdete és végcélja egy magasabb rendű emberiség kitenyésztése.« Micsoda rémes lelki sivárság mered felénk ebből a felfogásból! Hát ezután az életnek, a kultúrának, a Bágyadt, szemeinkkel a sötétbe kőmlünk, Merre van, honnan jön megmentő vezérünk? Ha lesz hős ki vezet s mutatja utunkat, Bilincsünkkel verjük szét elnyomóinkat: [gazság Istene erősítsd karunkat 1 BALOGH ISTVÁN. Jól válasszatok! szülők verejtékezésének, a tanítók fáradozásának, az ifjúság törődésének nincsen és nem lehet más ideálja, mint az embertenyésztés I ? A szívek szeretete, a lélek szárnyalása, az élet küzdelme, az önmegtagadás teher- hordozása, a nevelés szent munkája mind ebbe a közönséges, ebbe az emberméltóságot megalázó gazdasági fogalomba fut össze: embertenyésztés ! Mintha csakugyan nem volna más az ember, mint aminek a mindent kigúnyoló, lélekben sivár görög bölcs mondott: kétlábú tollatlan állat. Ma a modern sivárlelküek szerint még hozzátehetjük, hogy nemcsak tollatlan, hanem lelketlen és ideáljajvesz- tett állat is az ember, már tudniillik az olyan ember, aki az iskola és a nevelés céljául az embertenyésztést tűzte ki s ebben megnyugvást talál. Tiltakozunk a lelki sivárság e rettenetes tűltengése ellen. Tiltakozunk az emberi élet céljának és hivatásának ilyen alacsony felfogása ellen. Mi emberek vagyunk és emberek akarunk maradni, akik érzik magukon az Isten képét s végső céljukat úgy e földi életben, mint e földi élet után is az Istennel való együttélésben látják és találják. Mi nem az embertenyésztést, hanem az ember lélekben való megnemesítését tartjuk az iskola céljainak. E cél elérésére pedig az istenes élet megismertetése a legelső lépés. R. Háborús bajok. Irta: Kovácsics Sándor járásorvos. A katonák otthagyták a harctereket. Letették, elszedték fegyvereiket. Azt hitték ók is, a nemzet is — vége a háborúnak. S azt látjuk, hogy Magyarország akkor lett csak igazán a háború, a szenvedés, a nyomorúság fészke, mikor a hős, a becsülettel
