Harangszó, 1919

1919-03-16 / 11. szám

1919. március 16. HARANGSZÓ. 83. a kezét, hogy rásújtson arra a kis imádkozó szájra. Mikor elköltötték az ebédet, senki sem merte már mondani: Aki ételt, italt adott. — Féltek, hogy rájuk kiált az apa: Ki adott ételt? Én adtam. Én kerestem. Pedig nem is az arca verejtévef kereste, nagyon könnyen jutott hozzá. A napokban volt egy temetés, ahol sok embert láttam, de nem volt velük lelkész, aki csak egy imádságot mond­hatott volna. Nem volt ott kereszt, amelyről olvashattuk volna: Itt nyug­szik az Urban. Harang sem kongott. Csend volt. Csak egy halk sóhaj hallatszott: Uram bocsásd meg nekik, nem tudják, mit cselekesznek. Idáig jutottak a vallástalanság fanatikusai. És ilyenek követelik az iskolában a vallástanítás eltörlését. Magyar asszonyok, keresztyén édes anyák! Ha ezt ti is megengeditek, könnyen megtörténhetik, hogy egyszer majd csak titeket is »ilyen szépen« elföldelnek. De ez csak a kisebbik baj. Hanem ha majd az Úr elé kell állni, hogyan mondjátok: Uram, aki­ket nekem adtál, mind megtartottam. Nem mondhatjátok ezt. Mert azok elvesztek mind. Hogy ez meg ne történjék, álljatok síkra, követeljétek, hogy a kis gyer- 4^ mek az iskolában megismerje az \f Urat. Ne akkor, mikor felsóhajt: Jaj Istenem! A válaszutnál azért most, amidőn legszentebb kötelességteket gyakorol­játok, bátran tegyetek vallást az Úr Jézus Krisztusról. Nem felejtvén el intő szavait: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtti Mesterházy Lászlóné. Gyöngysorok. Frank Thomas genfi tanár irataiból. A béke csak azon a napon tud győzedelmeskedni, uralkodni a földön, amelyen az igazság eljön. Az igazság pedig csak akkor jön el, amikor az emberek az evangéliom elveit, a sze­retet és igazság elveit elfogadják és gyakorolják. * A mai nagy szó, nemde, a cél- hozjuiás ? Célhozjutás, siker, meg­gazdagodás, munka nélkül, vagy csak a legcsekélyebb munka árán való élvezés, ezt a célt szolgálják sokan mind a nagyoknál, mind a kicsinyek­nél, mert fájdalom, a társadalmi lét­rán felülről lefelé az önzés uralkodik. * A szabadgondolkodók, szociálisták, vagy a korlátlan szabadság hívei ért­sék meg, hogy az evangéliomnak igaza van, mikor azt mondja, hogy az ember szíve alapjában rossz. Ha meg akarnak takarítani kegyetlen és keserű csalódásokat, határozottan az egyén megváltoztatásával kell. kezde­niük. Az, akit az első szocialistának szeretnek nevezni, az akit a legjobb ember s a szegények és elnyomottak védője gyanánt csodálnak kijelentette, hogyha meg akarjuk látni Isten or­szágát, meg kell térnünk és újjá kell születnünk. Egy gondnok feljegyzéseiből. Március -3. Károlyi Mihály elnök Szatmár­németiben járt, ahol is a székely ka­tonákhoz beszédet intézett. A beszéd­jét azzal fejezte be: »Hallja meg a világ azt is, hogy ha a párisi béke- konferencia a megegyezéses béke el­len döntene, akkor mi végső szük­ségünkben fegyverrel is föl fogjuk szabadítani ezt az országot. " * Március 4. Winston Churchiel Londonban a katonai költségvetés előterjesztése alkalmával az alsóházban beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy mielőbbi békekötésre van szükség. A békekötés rendkívüli késedelmezése — mondotta — azzal a kockázattal, jár, hogy végül nem lesz kivel békét- kötni. * Március 5. A hivatalos lap közli az 1919. évi XXV. néptörvényt, mely az alkotmá- nyozó nemzetgyűlési választásokról intézkedik. Összesen 48 kerület lesz. Valamennyi kerületben annyi lajstrom szerint választanak képviselőt, ahány párt az illető kerületben jelentkezik. * Március 6. Hágából jelentik, hogy a magyar kérdésnek a békekonferencián való tárgyalása Angliában is élénk vissz­hangot vált ki. A területi integritást emlegetik, az erősen protestáns érzü­letű Anglia azonban a felekezeti egyensúly felbomlásától is tart. Hetek óta nagyszabású népgyüléseket tar­tanak s fejtegetik azt a veszedelmet, mely a protestánsokat fenyegeti arra az esetre, ha Erdélyt Romániához csatolnák. Eddig több mint 30 memo­randumot juttattak e tárgyban a kü­lönböző küldöttségek Lloyd-Oeorge- hoz. « Március 7. Németország közvetlenül a béke megkötése előtt újabb nagy váltságon megy keresztül. A fölidézett vesze­delmet különösen súlyossá teszi poli­tikai jellege. A munkásság nagy része a kormány magatartásával elégedet­len s távozását követeli. Berlinben a kormánycsapatok és a spartakuszok között rettenetes utcai harcok folynak. * Március 8. Franchet d’Esperey francia tábor­nok Debrecenben járt, ahol a székely nemzeti tanács küldöttségét fogadta, amely a románok elkövetett kegyet­lenkedéseiről terjedelmes memoran­dumot adott át neki. Az ezredes megütközéssel vette tudomásul a hosszú bünlajstromot, majd a követ­kező nagyjelentőségű kijelentést tette: „ Úgy látom, a románok félrevezettek bennünket. Debrecenről is azt állí­tották, hogy román; csak most lát­juk, hogy Debrecen tiszta magyar város.“ * Március 10. Végre az első, igazán örvendetes hír Párisból. A nagyhatalmak tizes tanácsa elhatározta, hogy Ausztriá­val és Magyarországgal szemben megszünteti a blokádot és azonnal gondoskodni fog Ausztria és Magyar- ország népeinek közvetlen élelmezé­séről. EGYHÁZI KÖZÉLET. A HARANGSZÓ a mai számtól kezdve új köntösben jelenik meg. Ámbár fájó szívvel válunk meg a régi, megszokott formájától, a régi címlaptól, hisszük, hogy ez az új forma a maga egyszerű­ségében is mindenkinek a tetszésével fog találkozni. A címlapváltoztatást egyéb mellékkörülmények mellett külö­nösen a h e 1 yt ö b b I e t szempontjá­ból tartottuk elengedhetetlenül szük­ségesnek. Halálozások. Adamis Gusztávné szül. Törköly Irén, Adamis Gusztáv rozsnyói fögimn. tanár felesége február hó 7-én hosszú kínos szenvedés után 39 éves korában Rozsnyón meghalt. Férje é3 3 gyermeke siratják. Révész Sándor, a bezii gyülekezet lel­késze f. hó 5-én 48 éves korában váratla­nul elhunyt. Vadosfai, téti és győri káplán­kodása után került Bezire, ahol tizenkilenc

Next

/
Thumbnails
Contents