Harangszó, 1919

1919-01-26 / 04. szám

1*19. január 26. HARANQSíO 29 ólője a szabadságnak, gyilkosa a szociálizmusnak. “ ■*■** * Az egész világ most a szervezkedés jegyében áll, mintha csak most jöttek volna rá az emberek: az egyesülés­ben rejlik az erő. A társadalomnak összes rétegei, amelyek élethivatást és életképességet éreznek magukban a szervezett erőre támaszkodva kérnek szöt s követelik érdekeiknek számba­vételét. Értsük meg azért az idők . —Jntését mi evangélikusok is már s tömörüljünk össze minél előbb a kibontott zászló alatt, a Dunántúli Luther Szövetségben. * Erdélyben a románok úgy látszik végérvényesen berendezkednek. Ra­gyogó arccal járnak-kelnek és a buzgó tevékenység lázával sürögnek, forog­nak : mialatt a magyarok csüggedten nézik a fejleményeket és kétségbe­esetten várják a magyar Alföld felől a megváltót. Szomorú, nagyon szo­morú emberek ma a szegény erdélyi magyarok. * A szász központi választmány Medgyesen tartott gyűlésén kimon­dotta a szász népnek a nagy-román birodalomhoz való csatlakozását. A »szászok és a románok tehát meg­egyeztek Erdélynek hovátartozandósá- gára vonatkozólag. Hiszem azonban, hogy a magyar nemzet Erdélynek Romániához való csatolását s a szász patkányoknak ezt a gyors megugrását semmi esetre sem tartja még befeje­zettnek. * Január 15. A párisi Le Journal a béketárgya­lások egyik részvevőjétől a területi kérdésekre vonatkozóan úgy értesül, hogy a balkáni és a magyar kérdést a tárgyalásoknak csak a második felében fogják szóba hozni. A románok Erdélynek egy részét kapják, a magyar Bánátból pedig semmit sem, mert ennek egy része az anyaországnál marad, a másik részét pedig Szerbia kapja. * Január 16. A csehek átlépték már az Ipolyi i s bevonultak Balassagyarmatra; a románok Királyhágónál megszállották Bánffyhunyadot. az ukránok Mára- marossziget előtt vannak, hát a ma­gyar nemzet mit csinál ? Tiltakozik [ s óvást evei s el van foglalva a kor- * mányválsággal. Egy amerikai bizottság érkezett Budapestre. E bizottság célja, hogy közvetlen tapasztalatszerzés révén tanulmányozza politikai, kulturális és gazdasági helyzetünket s a nyert ta­pasztalatokat azután a béketárgyalá­son felhasználja. Míg egyfelől csak örvendenünk kell az amerikaiak mos­tani látogatásának, mert szerencsétlen hazánk sorsára ebből némi jót vár­hatunk, addig másfelől meg félünk, hogy tisztán Budapesten nyert tapasz­talatokból nem-e mégis a rövidebbet huzzuk. Mert az a legnagyobb bajunk úgy is, hogy mindig Budapest szerint ítélik meg a magyar nemzetet. * Írország a népek természetes ön­rendelkezési joga gyakorlásának alap­ján elhatározta, hogy Nagy-Britániával minden politikai összeköttetést meg­szakít. Az ír nemzet ennél fogva ö brit felségét nem ismeri el Írország királyául. * Január 17. Apáthy István dr.-t, Erdély főkor­mánybiztosát a románok váratlanul letartóztatták s kemény katonai fede­zettel Nagyszebenbe szállították. Ezen­felül 900.000 korona hadisarcot ve­tettek ki a főkormánybiztosságra. Mikor Apáthy elhurcolásának hire a kormányhoz eljutott, Berinkey mi­niszterelnök tiltakozó jegyzéket küldött Vyx alezredeshez és a többi francia tábornokokhoz. * Január 20. Az uj kormány. Megalakult az uj kormány. Azzal, hogy a közokta­tásügyi tárcát odaígérték és adták a szociálistáknak, szükségessé vált, hogy a tárca keretéből kivegyék a vallási ügyeket és ezek intézésére külön vallásügyi minisztériumot szer­vezzenek. Az uj közoktatásügyi mi­niszter Kunfi Zsigmond lett, a vallás­ügyi miniszter Vass János. Uj ember a kormányban a népjóléti miniszter, Peidl Qyula, a ki a nyomdászok szakszervezetének volt eddig az el­nöke, továbbá Szabó István, a volt nagyatádi képviselő, a kisgazdapárt elnöke. Az igazságügyi és a külügyi tárcát ma még nem töltötték be. Az uj kormány névsora a következő: miniszterelnök : Berinkey Dénes, bel- ügy: Nagy Vince, földmivelésügy: Búza Barna, kereskedelemügy: Ga­rami Ernő. hadügy: Böhm Vilmos, vallásügy: Vass János, közoktatásügy: Kunfi Zsigmond, közélelmezésügy: Baloghy Ernő, népjóléti miniszter; Peidl Gyula, pénzügyi: Szende Pál, tárca nélküli miniszter: Szabó István, ruszka-krajnai miniszter: Szabó Oreazt dr. A külügyminisztérium, igazságügy­minisztérium és a nemzetiségi minisz­térium ideiglenes vezetésével a köz­társaság elnöke Berinkey Dénes mi­niszterelnököt bízta meg. Az este. Szeretem az estét, Mikor az életnek süketítő zaja, Színes káprázata, ádáz, vad tu sója Elvési sötét csendben. Amikor nem látszik semmi rút kötöttem, Apró napi gondok elülnek mind bennem S megpihenek szépen. Amikor a lelkem nem gátolja semmi, Rajzó gondolatok során repül messzi Tehozzád óh Isten! * * * Gyűlölöm az estét, Mikor a homályból sötét árnyak jon- Ereimbe erős pezsdülések törnek [nek, Kísérteni engem. Mikor a sötétség teljesen vakká lesz, Az est csábja minden józanságot elvesz S erőm oly erőtlen. Amikor a lelkem nem gátolja semmi, Bűn síkos lejtőjén csúszik, esik messzi Tetőled óh Isten! Turóczy Zoltán. Csöndes percek. Az Úrnak félelme: a gonosznak gyülölése. Péld. 8. 13. Sokan istenfélőknek mondják ma­gukat, mert naponként imádkoznak, hetenként templomba mennek, éven­ként adakoznak valami jótékony célra. E mellett azonban helyet engednek szívükben az irigységnek, gyülölség- nek, haragtartásnak. Rágalmaznak, károsítanak másokat. Tisztátalan életet élnek, vagy másként szolgálnak a gonosznak. Két úr közül tehát mégis csak Istent becsülik kevesebbre és neki inkább csak a szó és külsőleges hűség jár, ellenben a gonosznak a tényleges, szivbeli ragaszkodás és szolgálat. Isten és a bűn akkora ellentétben vannak, hogy köztük a szívet meg­osztani nem lehet. Aki megalkuszik a bűnnel, elalkudja és eladja Istenét s imádsága, kegyeskedése csak áru­lásának takargatására és szépítgeté- sére szolgál. Istenfélő csak az, aki

Next

/
Thumbnails
Contents