Harangszó, 1919
1919-12-07 / 49. szám
1919. december 7. HARANGSZÓ. 257. kája lesz mindenkor az a Pittaval a mely ezeknek a haramiáknak gaztette teit meg fogja örökíteni. Návay Lajos, a két Hollán Sándor, Perry Osz- kár csendőraltábornagy, Borhy és Menkina csendőralezredesek, Berend Miklós orvosprofesszor. Dobsa László zászlós, Madarász Béla orvosnövea- dék és Szigeti Gusztáv kereskedő véres árnyéka lebeg a Cserni-külö- nitmény által elkövetett rémségök fölött. k Tisza István gyilkosai. Ma végre beszámolhatunk arról, hogy a gyilko- { sok majdnem valamennyien, az értelmi szerzők közSl többen, kézre- kertiitek. Fordulatot jelentett a bűnügyi nyomozás folyamán Schmideg József földbirtokos, tartalékos huszár- hadnagy vallomása. Hüttner Sáador százados és Sztanykoviszky Tibor hadnagynak beismerő vallomása alapján a nyomozás, mint kétségtelen valóságot megállapította, hogy Tisza Istváu grófot Pogány József dr., volt népbiztos, ifjú Dobó István joghallgató, Horvát-Sanovics József közkatona és Sztanykovszky Tibor főhadnagy gyilkolták meg s a gyilkosságban segédkeztek nekik Csernyák Imre százados, HlUtner Sáador ssa- - zados, egy Müller nevű tengerész- « zászlós, Gaertner Marcel Mór köz- •^Tcatona, a Roheim-villa délelőtti látogatója és Kéri-Kramer Pál Rajtuk kívül az eddigi vallomások alapján súlyosan van kompromittálva Fényes László is, a ki állítólag tudott a gyilkosságról, a melyet az ő jelenlétében tartott katonatanácsi-ülésen határoztak el. A felsorolt gonosztevőket Pogány József és Horvát-Sanovics József kivételével már valamennyit letartóztatták. Pogány és Csernyák tadva lévőén Becsben van, Horvát-Sanovics pedig vagy Horvátorseágban, vagy valahol a Dunántúl rejtőzködik. Í A bolgárok aláírták a békeszerződést. A bolgár békeszerződést e neu- iiiyi polgármesteri hivatalban Sztam- boliszky teljeshatalmu bolgár megbízott aláírta. Az ünnepség, mint a párisi táviratok jelentik, gyönyörű keretekben folyt le, bár a cerimcnia maga hideg és kevéssé impozáns volt. Pichon betegsége miatt maga C!é- menceau jelent meg, aki néhány száraz szóval felhívta a bolgár megbízottakat a szerződés aláírására. Ciémenceeu láthatólag unatkozott és Polk amerikai megbízottal beszélgetőiéit. Clétnenceau felhívására Sztam- boliszky felkelt a helyéről, ahol egészen izolálva ült, sző nélkül odament az asztalhoz, amelyen a szerződés és a jegyzőkönyvek feküdtek és valamennyit aláírta. Az aláírásnál kilenc ember segített neki, akik a lapokat forgatták és ráillesztették a pecséteket a lapokra. A többi megbízott gyors tempóban kővette. Alig írták alá a békeszerződést a megbízottak, CUmenceau néhány szóval véget vetett az ünnepi aktusnak, mely alig tartott tovább harmizc percnél és a megbízottak visszatértek Párisba. A szerződés leglényegesebb rendelkezése, hogy Bulgária lemond Tráciáról, ezenkívül elveszíti a Stru- mica völgyét, nemkülönben a sterb határ északnyugati részén egy területsávon a bolgár hadsereg létszámát húszezer emberre kell csökkentenie és kártérítés cimén két és egy negy-d mllliárdot fizet. Az orosz bolsevikiek terrorizálni akarják a magyar bíróságot. Az orosz bolsevisták, akik tudvalévőén kétségbeesett harcot vlvsak most kint és bent az ellenforradalommal, s akik egyik koppenhágai távirat szerint éppen a minap tartóztattak le újabb 35.000 polgárt Pétervárott, fühöz- fához kapkodnak, hogy a bőrükre tüzesedő egérfogóból épségben mentsék ki magukat. Mint rémuralmuk elején, most is a szikratáviróhos folyamodnak, s a világ minden tájéka felé nyújtják ki véres karjukat, hogy segítséget kapjanak. De most nem a csábítás és a nagyhangú világboldogító ígéretek frázisait fuvolázzák, amelyekben semmiféle józan munkás nem hisz többé, hanem a fenyegetés. Egyik bécsi távirat szerint Ausztriában állítólag elfogták Csicserin külügyi népbiztos egyik csonka szikra- táviratát, amelyben azzal rémíti az osztrákokat, hogy bolseviki módra elteszi láb alól az Oroszországban élő hadifoglyokat, ha Ausztria kiadja Kun Bélát és társait a magyar bíróságnak Nem tudni, milyen rejtelmes szálakból szövődött így egybe az összefüggés Kun Béla személye és az osztrák hadifoglyok életének biztossága között, de nem leszünk meglepve, ha Bnuerék most erre a fenyegetőzésre támaszkodva fogják újra biztatni az osztrák kormányt, hogy tagadja meg Csicserin véres kezű magyar bűntársainak kiszolgáltatását. A francia választások. Franciaország egé«z területén lezajlottak a képviselőválasztások. Eredményük Clemenceaunak, politikájának győzelmét jelenti. A három szoclálista párt 129 mandátumot veszített. Mit vittek el a románok. Avanti olasz újság Bécsből keltezett hosz- szabb jelentésben, a melyből a cenzúra több helyütt törölt, a románok magyarországi viselt dolgaival foglalkozik és a többi közt ezt Írja: A románok Budapesten Gnnepiesen kijelentették, hogy többé nem rekvirál- nak sem ingó, sem ingatlan javakat, ügy látszik, hogy Magyarországból nincs többé mit elvinniők. A románok a szovjet bukásakor hatalmukba kerítettek 32 592 teherszállító kocsit, 1344 személyszállító kocsit, 64 luxuskocsit, 26 hálókocsit, 711 elsőrendű és 193 másodrendű lokomoti- vot, továbbá 11.098 árukkal és rekvirált tárgyakkal megrakott kocsit. Mindezt elszállították. Azonkívül a raktárakból rengeteg gyapjút és élelmiszert szállították el. Tokaj vidékéről pedig mintegy ötszáz millió korona értékű bort. Az ipari üzemekből elhurcolták a gépberendezéseket. Az egyik antant misszió számítása szerint a leszerelt géprésztk értéke több milliárd koronára rúg. A románok mindenre rátették a kezüket, kivéve a hajókat. Ha angol gőzösök nem őrizték volna a kikötőt, akkor a magyar hajók és monitorok is elvándoroltak volna a Dunán. A román kisajátítás nem kímélte a kastélyokat sem. A románok pedig ezzel szemben még mindig jelentik hivatalosan, hogy ők Magyarországgal szemben humá- nosan jártak el. Az erdélyiek szenvedése. Erdély magyarsága immár másodszor jaidul Tói, télben, fagyban kiverve otthonából másodszor él immár a menekültek keserű kenyerén tengődve. Szomorú, könnyeket fakasztó vonatok érkeznek s benne nem személyszállításra szánt vagonokban szorongnak heteken keresztül Erdély kiflldözött magyarjai. Panaszszavukat még alig hallotta a társadalom, mert Erdély büszke magyarsága nem akarta tetőzni a nemzetnek amúgy is nagy fájdalmát. De most a tél, a fagy, a nincitelenség fölszabadította kebléből az első kérő szót. A magyar tisztviselők ezrei hetek óta teherkocsikban laknak a vasúti pályák pusztaságán, gvermekeikkel, otthonukból elhozott bútordarabjaikkal, a kulturember méltóságát megalázó viszonyok között Van-e szükség arra, hogy az erdélyi magyarság értékét vázoljuk? Van-e szükség arra, hogy a meg nem szállott területek magyarságának bemutassuk az erdélyi magyarságot? Van-e
