Harangszó, 1919
1919-11-30 / 48. szám
252. HARANOSZÓ. 1919. november 30. dogságot-e, avagy örök fájdalmat! Bárdosi: (Az utcai kis kapun jön be.) Csakhogy egyedül találom végre, Lidiké. Lidi: Isten hozta, Kálmán. Üljön le a padra. Bárdosi: Köszönöm Lidiké, de nem sokáig maradhatok. Nagy út vár reám. Itt hagyom ma este szülő falumat, hazámat, Amerikába megyek. Lidiké: (Megrémülve.) Amerikába ?!.. . Oh, Kálmán, mire határozta el magát! Csak nem hagy el. .. nem hagyja el édes hazánkat. Bardosi: De igen, Lidikém, elmegyek pár évre, habár nehéz, vérző szívvel is. Isten a tanúm, hogy nem maga elöl szököm. Sőt azért megyek ki, hogy egy pár ezer forintot szerezzek s aztán feleségül vehesse m magát. Lidi: Ne menjen el, Kálmán. Nem kívánok én sem vagyont, sem pénzt, anélkül is igaz szívvel felesége leszek. Szegények, de boldogok leszünk . Nem félek én a szegénységtől. Dolgozok teljes erőmből. Meglássa, megsegít bennünk az Isten. Bárdosi: Nem ismeri Lidiké még az életet. Ahol szegénység van, ott a szükség ütött tanyát, ott pedig nincs boldogság, hanem elégedetlenség és veszekedés. Lidi: Soha nem leszek elégedetlen. Bárdosi: Szép, igen szép. Lidiké, a fogadása, de vájjon engedi-e a sors azt megtartani... Aztán más ok is van, ami az idegenbe hajt engem. Testvér nénémet ki kell fizetnem a közös jusból. Négy ezer koronát követel Ágnes tőlem. S ha nem fizetek, eladatja árverés utján kis házunkat és földbirtokunkat. Lássa, azért is ki kell mennem Amerikába, hogy legalább ha többet nem is, azt a négyezer koronát okvetlen megkereshessem. Mert én semmi körülmények közt nem akarok megválni édes apám örökétől. Lidi: Felvehetné a négyezer koronát kölcsön a takarékpénztárban, betáblázás mellett. Majd kigazdálkodnánk azt nagy szorgalommal és takarékossággal. Bárdosi: Ej, rengeteg tartozás volna az az én kis gazdaságomhoz. Még a kamatját sem igen tudnánk előteremteni. S a vége az lenne, hogy a takarék adatná el mindenünket. Lássa, azt is megvallom, számítottam eddig arra, hogy a szülői tudnak majd magával annyi pénzt adni, amennyivel segíthettünk volna a bajon. (Kezével legyint.) Dehogy tudnak. Tudom, hogy úgy eladósodtak, hogy inkább nekik kelne el méginkább a segítség. Lidi: Mi lesz velem akkor, ha itt hagy ?! Bárdos!: Ne búsuljon, Lidikém. ígérem, fogadom igaz becsületemre, hogy soha senki másra még csak nem is gondolok. S ha pénzhez jutva, a jó Isten haza segít, azonnal feleségül veszem. Lidi: (Feiét búsan lehorgasztva hallgat.) Bírdosi: Avagy ha nem akarna reám várni, én nem fogom átkozni érte, ha netán valaki mást választ... De ha megvár, fogadom, akár es- küvéssel, hogy feleségül veszem. (Zsebóráját megtekinti.) Sietnem kell. Dörgösön várnak reám az úti társak. Lidi: Ne-ne menjen. . várjon még egy kicsit. Hadd mondjam meg, hogy most is van egy kérőm. Imént volt itt nálunk kérőbe a gazdag Szigeti András . . S ha most maga elhagy, édesanyám erővel hozzá kényszerít.. Ne hagyjon elvesznem, édes Kálmánom. Bárdosi: (Pár másodpercig küz- ködik önönmagával.) Lidikém, mást nem mondhatok, cselekedjék legjobb belátása szerint .. Sietnem kell. (Hosszasan nézi Lidit majd hirtelen megcsókolja.) Isten legyen magával... ne feledjen s ha lehet várjon reám. (Elsiet.) Lidi: (Lassú léptekkel a ház falához támolyog, mialatt alkony borul a színpadra s szomorú nóta hangzik a szomszéd korcsmából.) Elhagyott. . . mégis elhagyott! Nincs... nincs elég szíve hozzám... Elragadta, viszi őt is az átkos pénzvágy . . . Oh, teremtő Atyám! mi lesz velem! (Folyt, kőv.) Mtért támogatom és terjesztem a Harangszót ? Mert a mai válságos időben ez az egyetlen néplap, amely az evangélikus közönséget tájékoztatja, erősíti és a távollevő hitro- konckaí közel hozza egymáshoz 1 Mert ennek támogatása és terjesztése minden egyházát szerető embernek érdeke és kötelessége! Mert ez a mi lapunk s támogatását mástól nem várhatjuk! Hirdetések, Karácsonyi* ajándékul szerzésre az alanti szép könyveket. Ára darabonként egyszerű kötésben 6 korona, j díszkötésben 8 korona. 1. Pósa Lajos: Arany liget. (Versek.) 2. Dr. Dingha Béla: Hol volt, hol nem volt... (Mesék.) 3. Albert József: Túl az óperencián. (Mesék.) 4. Hamvas József: Mesés történetek. (Ifjúsági elbeszélések.) 5. Borsos István: A gályarabok története. (Egyháztörténeti munka.) 6. Dr. Masznyik Endre: Képek az ókori keresztyén egyház történetéből. 7. Gyurátz Ferenc: Hősök kora. 8. Gagyhy Dénes: Mária nővér. (Kisregény.) 9. Babay Kálmán: Nádfödeles házak alatt. (Falusi történetek.) 10. Stráner Vilmos: A biblia az élet könyve, (ismeretterjesztő.) 11. Farkas Mihályné: Történetek az éiet- íj bői. (Elbeszélések az érettebb ifjúságnak és felnőtteknek.) 12. Kapl Béla: A boldogság könyve. (Jeliemképzö munka.) Mindezen könyvek egyenként is megrendelhetők WELLISCH BÉLA könyvkerssksriésébsn\ jj. Szentgoithárdon. Intelligens leány, ki a varráshoz is ért, elmenne falura úri családhoz, a háztartás minden ágában segédkezne. — Cím a kiadóhivatalban. Egy négy polgárit és egy tanítónő képző tanfolyamot végzett művelt leányka vállalkozna uriházhoz gyermekek mellé nevelőnek szerény feltételek mellett. — Címe megtudható a kiadóhivatalban. Rendelje meg Csite Károly Csere leány, Csere legény című könyvét. Ára fűzve 10 K Díszpéldány fűzve 20 K. Jézus a szívekben Ára 2 kor. 60 fillér. Megrendelhetők a szerzőnél Körmenden. Nyomatott Wellisch Béla villamüzemü könyvnyomdájában Szentgoithárdon.
