Harangszó, 1919
1919-11-23 / 46-47. szám
X. évfolyam. 1919. november 23. 46—47. szám. Feleli* szerkesztő is kiadó: SZALAY MIHÁLY. Társszerkeszti: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Loviszpatonára (Veszprémmecye), előfizetési dijak, reklamációk a HARANOSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvárroegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910 ben. Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője: CZIPOTT OÉZA 8ZENTOOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangszó" előfizetési ára: egész évre közvetlen küldéssel 10 kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona. A „Harangszó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó hívóinknak Ingyenpéldányokat küldünk. Megjelenik minden vasárnap. Próféták ébredjetek! Mohos sírotokból próféták keljetek. Bajban van a világ, bajban az emberek. Elfoszlott az erkölcs, porba esett a hit, Nem látjuk az égnek vezérlő csillagit. Meginog az oltár, elhal az imádság, Istennek, vallásnak a sírjait ássák. Bálványok támadtak, — zord ha mi» istenek, Elszllajult lelkek vértáncot lejtenek. Próféták mentsetek, — próféták szóljatok, Lelkeket égessen harsogó szavatok. Bajban van a világ, bajban az emberek, Mohos sírotokból próféták keljetek! Bedőlt sírotokból költőink keljetek. Gyászban van a világ, búban az emberek, Miről ti zengtetek, miről ti szóltatok: Az ige, az eszme kiterített halott. Ami szép, igaz vplt s eszményien nemes, ^i^íkmiért e földön élni volt érdemes, Mint a letört virág, — út porába dobva, Nyers, önző seregek gázolnak át rajta. — Új dalj zengjetek most a régi lantokon, Ne legyen a világ egy szennyes, puszta rom. Virágtalan az út, — búban az emberek. Bedőlt sírotokból költőink keljetek I Felejtett sírokból ti bölcsek keljetek. Sötét ez a világ, vakok az emberek. Igazság, életcél, kötelességtudat: Lomtári állomány, mit senki se kutat. Világrend, történet, élettapasztalás: Úgy van kikiáltva, mint egy világcsalás. Pislogó mécsesek füstje marja szemünk: Napot fel az égre, — mert verembe esünk 1 Világot gyújtsatok, — ti bölcsek szóljatok, Velők oszlásáig zendüljön szavatok. Sötét ez a világ, vakok az emberek, Felejtett sírokból ti bölcsek keljetek! Véres sírotokból vértanuk keljetek. Szegény lett a világ, gyávák az emberek, Hitért, igazságért ki akar ma halni ? 'Megváltó eszmékért ki mer éltet adni ? Tülekedés, lárma verdes most az égre, Elhalt az emberek tisztító reménye. Nyomorultan veszuek mostan az emberek, Lángban pörkölődve, mint a buta legyek. Koncon marakodva, egymást legázolva, Mint a tépett kutyák fetrengnek a porba. Szegény lett a világ, gyávák az emberek Véres sírotokból vértanúk keljetek 1 Dicsőséged trónján Jézus Krisztus kelj fel, Nyúlj le miközibénk gyengéd, áldó kézzel. Gonosz lett a világ, bűnben az emberek, Az eget felettünk csak te derítheted. -Szólj szerető sióval, szólj szelíden, lágyan : Testvérim az égben most nagy búsúlás van, Tékozolt örökség átka van rajtatok, Testvórvér szennyezi kezetek utatok. Nem megy le rólatok ez a sötét átok, Míg az utat hozzám meg nem találjátok. Én nyúlok közétek gyengéd, áldó kézzel, Bűnös emberiség bűneidből kelj fel! BALOGH ISTVÁN. Amerikai segítség a magyar evangélikusoknak. Az egyesült amerikai evangélikus egyházak nemrég bizottságot küldtek Európába, hogy tanulmányozza az itt levő egyházak helyzetét és állapítsa meg, milyen kár érte a testvéregyházakat a háború s a forradalmak pusztításával. A bizottság tagjai, — lelkészek és teológiai tanárok — Német-, Francia-, Svéd- és Lengyelországban járnak, az egyik: J. Alfred Morehead teológiai tanár pedig hozzánk is ellátogatott, hogy a magyarországi evangélikus egyház jelenlegi helyzetéről tájékozódást szerezzen. Tapasztalata alapján az a benyomása, hogy a háború, valamint a kommun rémaralma anyagilag is, erkölcsileg is erősen megviselte a magyarhoni luteránus egyházat. Az ország földrajzi átalakulása következtében a luteránusok elvesztették — legalább egyelőre így fest a helyzet — mind a három teológiai főiskolájukat: az eperjesit, a pozsonyit és a sopronit. Az eperjesi s a pozsonyi főiskola visszaszerzésére egyelőre csekély a remény és Morehead megdöbbenéssel értesült arról a panaszról is, hogy az illetékes tényezők még e két intézet igazgatóinak magánkönyvtárát sem engedték Budapestre szállítani. Minthogy Sopron sorsa is bizonytalan, as evangélikus egyháznak ma egyetlenegy lelkészképző iskolája sine«. A budapesti egyház ezért már lépést tett a kormánynál, hogy a fővárosban evangélikus teológiai főiskolát szervezhessen. Amerika, mint Morehead tanár elmondta, el volt rá készülve, hogy a háború az egyházi intézményekben is nehezen kiheverhető nyomokat hagy. Ezért gondoskodott az anyagi segítségről, amennyiben egy bizonyos napon az egyesült amerikai evangélikus egyházak gyfijtézt rendeztek, részint az ő egyházaik belső kiépítésére, részint az európai egyházak megsegítésére. Erre az utóbbi célra 800.000 dollár gyűlt össze. Morehead tanár kijelentette, hogy ebből az alapból az amerikai egyházak külön alapítványt fognak tenni a megszervezendő budapesti főiskola fentartására. Ez az alapítvány részben fedezni fogja a tanárok fizetését és a benlakó növendékek konviktusi költségét. Rögtönös segítségül pedig nagyobb összeget adtak át az állásukat vesztett felvidéki lelkészek, tanárok és tanítók támogatására. Svédország kezdésére egyébként figyelemreméltó mozgalom indult meg a világ luteránus egyházai között: szoros kapcsolatot teremteni az egyes államok egyházaival és az egyházi közösséget állandó érintkezéssel társadalmi téren is kimélyiteni. A mozgalom Amerikában és Angliában nagyon komoly visszhangot keltett, államférfiak, tudósok és más irányadó közéleti személyek, más felekezetflek is belátták, hogy az erkölcsi megújhodást n*m törvényhozási vagy jóléti intézkedésekkel, hanem csak a lelki kultúra művelésével lehet előmozdítani. Erre a munkára pedig elsőbben is az egyházak hivatottak. Raffay Sándor evangélikus püspök, aki a hazai evangélikus egyházak nevében tárgyalt Morehead tanárral, a magyar luteránusoknak a külfölddel való érintkezésére nagyon megbecsülendő gondolatot vetett fel: diákcserét a magyar és amerikai lel-