Harangszó, 1919
1919-11-09 / 44-45. szám
1919. november 9. HARANGSZÓ. 233 Tisza István gyászünnepe. Október 31-én, a Herniina-uti szörnyű gyilkosság j^*elsó évfordulóján elemi erővel megnyilvánult a Tisza István elvesztése miatti gyász. A református egyház tartott e napon délután 4 órakor gyászünnepet többek között a Kálvin-téri templomban. Németh István dunántúli püspök gyászbeszédet mondott, Petri Elek dunamelléki püspök az áldást, öt órakor a Nemzeti Társaskör tartotta emlékünnepét, melyen Beöthy Zsolt mondott emlékbeszédet, Kozma Andor pedig Tiszáról szóló költeményét szavalta el. Nyugdíjaztatását kérte. Bancsó Antal soproni theol. akadémia kiváló igazgaH ytja nyugdíjaztatása iránti kérvényét beadta. A kiváló és érdemekben gazdag igazgatónak tervbe vett távozását a soproni főiskola éléről sajnálattal vesszük tudomásul. Főiskolai nagybizottsági ülés. A dunántúli egyházkerület főiskolai nagybizottsága legutóbb Sopronban Kapi Béla püspök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a soproni főgimn. igazgatójává újabb 6 évre Hollós János eddigi igazgatót választották meg. A tanítóképző intézet igazgatója Hamar Gyula tanár lett. Gyűjtés a munkanélküliek javára. A szombathelyi prot. templomban a munka- nélküliek segélyezésére több vasárnapon keresztül gyűjtést rendeztek. Előadás a magyar protestantizmus feladatairól. Október 30-án délután fél 5 órakor, a Ráday-utca 28. sz. a. a ref. teol. akadémia dísztermében a ref. papnövendékek által rendezett reformációi emlék- ünnepély keretében előadást tartott Szabó Dezső a magyar protestantizmus feladatairól. Az előadás keretében szólt: 1. A protestantizmusról, mint hitbeli ellenzékről. •nint politikai ellenzékről. 3. A modern ^itbeli megismerésről. 4. A protestantizmus viszonyáról a katolicizmushoz a jövőben. 5. A protestantizmusról mint szervező erőről. 6. Az egységes modern magyar pszihé kialakításáról. Cseh nyelv a cseh templomok miséin. A cseh papság felhívással fordult a néphez és felszólítja, hogy október 28-án teljesen szakítson a római egyházzal. Ettől a naptól fogva valamennyi templomban cseh nyelven mondják a misét. A lendvai missiói egyházat válságos helyzetbe hozta a jugoszlávok általi megszállás. Elszakítva egyházmegyétől s kerülettől, elszakítva hívei egy részétől, különösen a lelkészre nehezült reá az anyagi gond. A megszállás folytán anyagiakban is nagyon sokat szenvedtek híveink — maga az egyház is. Segélyért fordultam egyházmegyénk egyházközségeihez s eddig a következő összegek folytak be : Boba 72 K Khőgvész A 3 K. Gércze 163 40 K. Magasi 200 K. Ph-Aiömölk 500 K Oasszonyfa 831 K Vönock I^*!3’60 K A püspöki hivataltól Szombat- F*Hielyrő! 1000 K Összesen 3053 K. Isten áldása legyen a buzgó adakozókon. A segélyt személyesen akarom levinni s elosztani három felé. Varga Gyula esperes. HETI KRÓNIKA. A tótok Magyarország mellett. A 1 tötök nap-nap után jobban vonzódottak Magyarországhoz. Szinte tűntesőt, amint a tót katonák mondják, a közelmúlt napok egyikén egy tót zászlóalj legénysége Prága utcáin végigvonulva a magyar Himnuszt énekelte. A tót vezető körök torkig vannak a csehek uralmával. Egyébként a csehek is nagyon érzik már, hogy eljátszották a tótság körében a szerepüket. Különösen Horthy nemzeti hadseregétől félnek. A csehek félnek, a tótok pedig örülnek, hogy a magyaroknak sikerült fegyelmezett hadsereget felállítani, mert tőlük várják a megszabadításukat. A magyar békeszerződés. A Chicagó Tribune arról értesül, hogy a magyar békeszerződés teljesen készen van és legkésőbb decemberben kerül aláírásra. A békeszerződést azonnal át fogják adni a magyar delegátusoknak, amint azok Párisba érkeznek. Magyarországnak két heti időt fognak adni arra, hogy ellenjavaslatokat tegyen. Horthy és a munkásság. Horthy Miklós fővezér kétségtelenül a magyar nemzeti eszme egyik legmarkánsabb képviselője. Izig-vérig magyar. Magában egyesíti ennek a mi népünknek minden büszkeségét, egyenességét, férfiasságát, lelkében hordozza a mi áldott fajtánknak minden jóságát. Amilyen pompás katona és hadseregszervező, talán olyan jó politikus is. A napokban egy háromtagú budapesti munkásküldöttséget fogadott és módfölött megörült annak, hogy »kibeszélheti« magát velük amúgy magyarosan, de szép csöndesen, hogy mindegyik fél elmondhassa azt, ami neki fáj. Ki is kérdezgették a munkások és a fővezér elmondta a nézeteit. Elmondta nekik, hogy a magyar munkást egy testnek, egy léleknek érzi az övével és testvéri szeretettel öleli magához. De ezért vigyáz is rájuk. Nem engedi, hogy idegen elemek elcsavarják újból a fejüket. Munkások vagyunk valamennyien, akik dolgozunk. Munkás ő is, még pedig sokszor napjában nem is nyolc órát dolgozik, hanem huszonnégyet. Telve van ő is szociális érzéssel, de a hazáját visszadobni a sir fenekére nem hagyja. A hadsereg fegyelme ellen bujtogatókkal kegyetlenül fog elbánni. Hazafiasnak kell lenni a munkásságnak és ha így lelkünk összerezdül, mint hatalmas zenekar, csodálatosan fog zengeni a magyar Hymnusz a világ fülébe. A sajtóban a nemzetietlen, fajrontásra törő lapoknál csinál rendet, de ezek kutmérgezését aztán tovább nem tűri. A tisztességes munkások pedig legyenek egészen nyugodtak: nincs azoknak mit tartani a magyar nemzeti hadseregtől Svájci lapok az uj Magyarországról. A Neuer Züricher Nachrichten írja: A cárizmus legvadabb hagyományait megszégyenítő rémuralom tartotta az önérzetes büszke magyar népet szolgai függésben. A zsidóság a másutt rárakott bántalmazásokért és korlátozásokért itt vett magának rémes boszut, főleg mert Galíciából és Lengyelországból tódult be egy keleti zsidó elem, akik nemcsak a Kun Béla által búcsúbeszédjében annyira kárhoztatott korrupciót és önzést hozták magukkal, hanem a megtorlás kegyetlenségének minden keleti fantáziát megszégyenitó módszerét is. A nép most, hogy felszabadult, mindent elkövet, hogy a ha- mat kezéből ki ne engedje és a rémület szörnyű napjai után a Jelenések Könyvében megjövendölt krisztusi ország van a magyarok között készülőben. A magyar zsidóság kiáltványa. A Budapest területén levő zsidó hitközségek elüljáróságaiból alakult Magyar Zsidók Általános Segítő Bizottsága »A magyar nemzethez« címmel kiáltványt tesz közzé, amelyből kivesszük a következő részeket: Mi, alulírott bizottság, amely a Budapest területén lévő összes zsidó hitközségek elöljáróságaiból alakult és így a zsidó vallásu magyar polgárság igen jelentékeny részét képviseli, Isten és emberek előtt is kijelentjük, hogy a magyar zsidóság minden tekintetben és minden irányban lelkileg és anyagilag teljesen távol állott és távol áll a kommunizmustól és hogy a zsidó vallás, a zsidó nevelés, a zsidó családi élet nevében kizárják azt, hogy a zsidóság bármiképen is azonosítsa magát a kommunizmus bűntől fertőzött tanaival. Ünnepiesen jelentjük ki és kérjük keresztény testvéreinket, higyjék el ünnepies kijelentésünket: mi fájlaljuk legjobban, hogy a bolsevisták közül sokan voltak, akik a zsidó fajból származtak. Mi ezeket zsidóknak nem ismerjük el, velük semmi közösséget nem vállalunk és kétszeres jogon átkozzuk őket, mert nagy kárt követtek el a nemzet ellen és nagy bűnt követtek el a zsidóság ellen is. Keresztény testvéreink ! A bolsevista szörnyetegek gaztettein mi is olyan szent haraggal há
