Harangszó, 1919

1919-10-26 / 42-43. szám

224.

zelebb es közelebb nyomul hozzánk. A már eddig fertőzött keleteurópai országok közös bizottságot alakítottak a járvány leküzdésére és ez a bizottság kiáltványban figyelmezteti egész Európát a nagy bajra és az elhárító intézkedések gyors megtételére. Hogy mekkora veszedelemről van szó, mutatják a következő számok : Oroszországból ez év februárjában több mint százezer hivatalosan megállapított tifuszesetet jelentettek. Besszarábiában a tifusz- betegek napi átlagos létszáma 5000—6000. Az ilyen járványokkal szemben a legrosszabb, de sajnos leggyakoribb politika az, ha lekicsinyeljük jelentőségüket. Soha elég jókor nem lehet intézkedni a járványok elterjedése ellen, a melyek a vizen, a levegőben, látható és láthatatlan utakon nyújtják egyre előbbre ijesztő karmaikat akkor is, ha a tudomány minden hatalma, az államok minden ereje szembeszáll vele. De ebben az esetben megvan mégis az alapos reménység, hogy meg lehet akadályozni a félelmetes vendég látogatását. Éppen Magyarország kitűnő orvosi kara mutatta meg és bizonyította be, hogy el tudta hárítani a háború alatt s a háború után sokfelé fellépett különféle járványoknak való megfészkelését. De szükséges, hogy az állam és a lakosság minden lehető úton-módon támogassa őket, meghallgassa tanácsaikat, teljesítse kívánságaikat, mert csak így tudnak eredményesen szembeszállni a fenyegető bajjal.

Mikor jó tejelő a tehén?

A jó tejelés legelső és legfőbb föltétele a tőgyben levő tej mirigyek fejlettsége. Ezért a nagytőgyü tehenet általában jó tejelőnek tartják.

A tőgy nagysága azonban származhatok annak husosságától és zsírtartalmától is, amely esetben a tőgy kemény tapintású, ellenben a tejmirigyekben gazdag tőgy lágytapintásu és ráncos.

Ezenkívül fontos, hogy a has két oldalán levő tejerek, valamint a tejerek kezdetén levő tejgödrök szintén fejlettek legyenek. A tejgödrök ott találhatók, ahol a tejerek a hasüregbe mennek.

A jó tejelő tehén nem szokott durva, vastag fejű, vastag szarvú és bikás nyagu lenni. Feje, szarva és

HARANGSZÓ.

nyaka többnyire vékony Füle rendesen nagy és vékony bőrű.

A bőr általában fontos ismertető jel a tehén tejelő képessége tekintetében. A jó tejelő tehén bőre finomabb, vékonyabb, mint a rossz tejelő tehén a bőr belső felén zsirt raktároz fel, ellenben a jó tejelő zsir helyett tejet termel. Ezért is szokott a jó fejős tehén soványabb lenni.

Még a szőr is tekintetbe jön. A jó tejelő tehén szőre nem szálkás, hanem gyönge és fényes Fényességét a bőr alatt levő faggyumirigyektől nyeri, amelyeknek alkotása olyan, mint a tejmirigyeké.

A tejelőképességet lehet fokozni jó takarmányozással, gondos tisztogatással, szelíd bánásmóddal és főleg helyes fejéssei. A fejésnél igen fontos, hogy az utolsó csepp tejet is elfejjék, mert különben elrontják a legjobb tehenet is.

Hatással van még a tejelésre az is, hogy a tehén elég vizet kapjon s a viz ne legyen nagyon hideg és kemény. Fejésnél legjobb, há a tehén nem eszik, hanem nyugodtan áll.

EGYHÁZI KÖZÉLET.

Halálozások. Simkó Endre a soproni ev. tanítóképző intézet igazgatója 63 éves korában hosszabb szenvedés után f. é. okt. 12~én Sopronban elhalt. Családján kiviil, a tanítóság köréből nem egy tanítványa gyászolja elmúltát. Legyen emléke áldott.

Nagy csapás érte kiváló munkatársunkat Csite Károlyt. Kedves fia: Sámuel hosszabb betegség után Körmenden elhalt. A mély gyászban összinte részvéttel osztozik a „Harangszó“ olvasóközönsége, szerkesztősége és kiadóhivatala.

Egyházlátogatás. Kapi Béla püspök okt. 26. és nov. 7. között egyházlátogatást végez a következő gyülekezetekben: okt. 26-án Nemescsó, Kőszegdoroszló; okt 27. Meszlen, Acsád ; okt. 28. Bükk, Felsőpaty; okt. 29. Uraiujfalu, Hegyfalu; okt. 30. Ivánegerszeg, Zsédeny, Terestyénfa; okt. 31. Répcelak, Csánig; nov. 1. Beled, Vásárosfalu, Edve; nov. 2. Vadosfa, Zsebeháza; nov. 3. Magyarkeresztur, Pottyond, Mihályi; nov. 4. Kisfalud, Gvóró, Rábabogyoszló; nov. 5. Sárvár: nov. 6. Csempeszkopácsi; nov. 7. Nemeskolta.

A püspök által meglátogatandó gyülekezetekre a jó Istennek gazdag áldását kérjük.

Tömeges áttérés. Budapesten a zsidók ezrével térnek a keresztyénségre. Az „Új nemzedék" munkatársának arra a kérdésére, hogy milyen vallásra térnek át legtöbben, Groszmann rabbi azt felelte:

— Vegyesen. Ki katolikus, ki kálvinista, á többség azonban lutheránus hithez köti magát

Raffay Sándor püspök az áttérésekre vonatkozólag a következőkben foglalta össze véleményét:

1919. október 26.

— Mi evangélikusok nagyon megrostáljuk a jelentkezőket s eddig egész Budapesten legfeljebb ha ötszázat vettünk föl. A megválogatásra igen nagy súlyt helyezünk. Elsősorban csak intelligens embereket igyekezünk fölvenni s csakis azokat, akiket személyesen ismerünk, akik tekintélyes evangélikus családok ajánlóleveleivel jönnek hozzánk, vagy akiknek családjában már evangélikusok, esetleg más felekezetű keresztények vannak és így a vallási egyöntetűség társadalmi szempontból is kívánatos.

— Az az állítás hogy legnagyobb részük a terror hatása alatt hagyja el eddigi hitét nem felel meg a valóságnak. — Állítom és bizonyítani tudom, hogy a kitérések nem terror és nem pogrom hatása alatt történnek. A nálam jelentkezett összes intelligens zsidók azt mondják, hogy a zsidó faj köz- veszélyes a társadalmi békességre nézve, eddigi vallásukat tehát azért hagytak oda, mert nem hajlandók osztozkodni nem a vallást, hanem a fajt érő nagy felelősségben. Az áttért intelligens zsidók nem felekezetűket, hanem fajukat utálták meg véglegesen. Sőt a legtöbben, akik hozzám jönnek, kijelentik, hogy azért keresztesednek ki csak most és nem keresztelkedtek ki már előbb, amikor csakugyan volt terror, mert ezzel is dokumentálni akarják, hogy terror és pánik nélkül akarnak keresztények lenni. Ezek az intelligens zsidók belátják, hogy társadalmi helyzetük ma már tarthatatlan, mert teljesen kompromittálva vannak.

— Én most is igyekszem megakadályozni a tömeges átvándorlást s csak azokat engedem be anyaszentegyházunkba, akik bizonyos etikai igazolást hoznak magukkal. De ilyen igazolás nélkül lehetőleg nem akarunk uj híveket.

A vadosfai evang. összgyülekczet

„gyülekezeti fentartási alapjáéra özv. Bakó Jánosné, szül. Papp Lidia mihályi lakos 1919 aug. 18-án elhalt férje emlékére, aki hosszú időn át a gyülekezetnek főgondnoka volt, 5000 koronás alapítványt tett.

Lelkészválasztás. A kemeneshőgyészi gyülekezet lelkészévé Weisz Frigyes Vilmost, a dörgicsei gyülekezet Jónás Lajost választotta meg

Elkommunizált egyházi értékek. A

kommun alatt összesen 204 millió koronát vettek el az egyháztól, mely összegeket illetve értékpapírokat az egyházak nagy részben már visszakapták.

Lelkészbeiktatás. Pálmai Lajos, a győri egyházmegye esperese szeptember

28-ikáu iktatta be hivatalába Dubovay Gézát, a bezii gyülekezet újonnan megválasztott lelkészét. Dubovay Géza korábban mint a győri egyházközség hitoktatója működött. Munkálkodására Isten áldását kérjük.

II I BE K.

Tisza István emléke. 1918 október 31-én — tehát egy esztendeje már — hogy a Károlyi-féle forradalomnak áldozatul esett gróf Tisza István. Mikor életben volt, sokan, nagyon sokan gyűlölték. Ma azok is, kik akkor gyűlölték, mind a tiz körmükkel kikaparnák a föld alól, ha lehetne. Óh, mert nagyon is érzik, hogy jellemére, bátorságára, erős kezére, magyarságára nagy szükség volna. Halálának évfordulója alkal-