Harangszó, 1919
1919-10-26 / 42-43. szám
1919. október 26. HAKANGSZO 219. Wartburg várában Azért a választó fejedelem akarata ellenére, március I-ének reggelén elhagyta rejtekhelyét, Wartburg várát. Nem törődött többé a birodalmi átokkal, *em a fejedelemnek neheztelésével. Hogy azonban önkényes lépését némileg is igazolja, útközben egy levelet irt a fejedelemhez, melyben a többek között ez van irva : »Fejedelmi kegyelmessége tudja, vagy nem tudja, úgy vegye ezennel tudomásul, hogy én az evangéliomot nem az emberektől, hanem egyedül az égtől, Jézus Krisztus Urunktól nyertem.« »Fejedelmi kegyelmességteknekeleget tettem, amikor félre álltam ke- gyelmességtel: szolgálatára. És az ördög igen jól tudja, hogy nem gyávaságból teLem. Jól látta szívemet, mikor Wormsba bevonultam. . . Witten- bergbe sokkal hathatósabb oltalom alatt megyek, mint a fejedelemé. Nincs is eszemben fejedelmi kegvel- mességedtől oltalmat kérni. Ezen ügynek kard ne is a carjon és tudjon tanácsolni vagy segíteni, istennek kell itt egyedül munkálkodni minden emberi gond és segítség nélkül.« így távozott György lovag Wartburg várának csendjéből és újabb harcok rohamának ment elébe egy lovag félelme nélkül. c. G. Múlt, jelen és jövő. Múlt. Arany csillog, ezüst fénylik, Mellette egymást szégyenük Sürgő-forgó emberek. Könnyű szellem ... könnyű jelLm .. Az U'zik a felületen, A kit hord a vak sereg! Palotákban van víg lárma — Van, ki még vigabbat várna — Ezt szolgálja művészet, Tudomány ... és a nagy gyárak — Nehéz munka, magas arak Emelik a merészet. Ravaszság és finom csalás A mit nem vesz őszre más: Szabadalmazott erény! Terhes járom és szerény b. r, Kevés jog és száraz kenyér.. . így telik a bö erszény! Van, ki nevet; van, ki sóhajt. . . Másoknál nem látni bajt, Mégis közös rut szokás! Jótékony célokra adni, Árvát, szegényt pártolhatni: Divatos képmutatás! Kell a szertartásos egyház — Földieknek szép égi máz —, De nem újjászületés; Szolgáljon csak, de ne hasson, Fényt, pompát ott is mutasson, Hol az érdem szép kevés! Tudod, hogy ez mit jelent. . ? „Elmellőzték az Istent!" Jelen. Jön a jelen nagy robajjal, Hogy segítsen jobbal-ballal Egészséges szép rendhez: Minek száznak a ,.agy birtok Mig ezernek kevés is sok. S munka mellett is éhez ?! Minek egynek a sok szoba, Mikor másiknak otthona Csak egy büdés szűk kuckó ? Levegő az egészségnek, Meleg kell a csemetéknek . . .: Legyen közös a sok jó! Ragyog egyen selyem, bársony, Piszkos rongy az emoertárson ... Ez már csak r.em tűrhető! Add ide a nagy birtokot, A pompás nagy urilakot. . Legyen minden egyenlő! Nem lesz gazdag, nem lesz szegény, Nem lesz függés, nem lesz fölény. .. Minden ember egyforma! A munkás is hadd tanuljon, A tanult is hadd dolgozzon! Ember szabadulj fel nta! Minden rossznak melegágya A vallás! — ne tűrd a házba: Rontja az energiát, Álszégyent lop a szivekbe, Hályogot von a szemekre, Mindenütt csak vizfénvt lát! Újat, jobbat hát erővel, A mely nincsen tekintettel Régi korhadt rendszerre! Jobb sors vár a prole árra, Koldusbot a burzsoára, S ez leszen majd gyógyszere! Tudod hogy ez mit jelent? „Elkergették az Istent!“ Jövő. Mostig gazdag senyved, pusztul, Munkás ember meg ellustul — Mert szerezni nem lehet; Szabadság és egyenlőség, Rokonság és testvériség, Lassanként csak képzelet. Honfibú és honszerelem, Ősi erény.. . mar nem terem, Hétköznapi az élet; Nincs tavasza, nincs virága S az emberek társasága: Eszes állatsereglet! Rideg közöny homályában A szív merev, boldogtalan . . . Örök vágya : imádat! Nincsen néki tápláléka, Dobbanásának nincs célja, Éhségben elszárad ... Hova lett. kit elmellőztek, Hova lett, kit elkergettek ?... Ott a boldog magasban! Nézi a Jákóbfiakat, Fölforgatott tudásukat — Hol bábeli zavar van. Csak egy fénysugárba kerül, Melyet lövell onnan felül És eloszlik a sötét S újra felhangzik a régi, Újra hallatszik az égi: „Békesség... és dicsőség“...! KRING MIKLÓS. Keresztyén Magyarország. Irta: Németh Károly. II. Hazánk szomorú állapota nagy követelésekkel lép fel. A nagy követelések teljesítése nagy erőket igényel. Azonban mihelyt a közállapotok sivárságát felismerjük és a feladatokat elismerjük, mindjárt nyílnak meg források is, amelyekből erőt meríthetünk. A legelső teendő volna tehát a közvélemény meggyőzése arról, hogy e helyzet mindenki számára kötelezettségeket jelent; végül a közvélemény irányítása arra az útra, melyen a cél, a zavaros helyzetből való kiszabadulás, és szilárd alapon való elhelyezkedés elérhető. A háború és a nyomában járt két forradalom nagy pusztítást végzett a nemzet javaiban. Ezek a javak nemcsak anyagi javak, mint például pénz, gazdasági és gyári felszerelések, kereskedelmi és ipari cikkek, nyersanyagkészlet stb.; az e téren szenvedett károkhoz hozzájárul az emberveszteség úgy halottakban, mint munkaképtelenekben. Határozott szá-. madatok még nem állanak rendelkezésre, de nagyjában véve tudunk annyit, hogy a világháború emberélet tekintetében az emberiség történelmében páratlanul álló veszteséget jelent. Körülbelül húsz millió azoknak a száma, akik a háborúban elpusztultak, vagy munkaképtelenné váltak. Ennyi volt a háború előtti Magyar- ország lakosainak száma. S ebből az óriási veszteségből a magyarság bőven kivette a részét. Gyülekezetem veszteségei alapján úgy számítom, hogy a nyolc milliós magyarság kerekszámban kétszázezer (200.000) embert vesztett halottakban. Tekintetbe kell vennünk, hogy ezek katonák voltak, tehát fiatalok, vagy férfikorban levők. Éhez hozzáveendók a munkaképtelen rokkantak. A születések száma a háborús években
