Harangszó, 1919

1919-10-12 / 40-41. szám

1919. október 12.

HARANQSZO.

211.

Sokan tűnődnek, mikor a keresztények és keresztyének egyesüléséről .olvasnak: hogyan van hát ez a név helyesen írva és mondva? Vagy a kérész tény más felekezet, mint a keresztyen ?

Mindakettő helyesen van írva, de csak a maga helyén, mert a keresztény nevet a katholikusok, a keresz- tyén-t a protestánsok használják.

Krisztus követőit legelőször Anti- óchiában nevezték keresztyéneknek, még pedig csúfságból. A görög név ;gy hangzik: Krisztianosz. Ez a szó Krisztus nevéből származott s azt jelenti Krisztusi, vagy Krisztus követője. Latin formája chrisztianus-nak van Írva s krisztiánusz-nak hangzik.

Hasonlóan keletkezett Luther nevéből a lutheránus, Mohamed nevéből a mohamedánus.

A szó végén a két utolsó betű elhagyatván lesz krisztiánuszból krisz- tiún, mint Mohamedánusbdl mohamedán, veteránusból veterán.

A Krisztián-ból a mássalhangzókat halmozni szerető szláv nyelvben lett: Krsztyán. A honfoglalás idején hazánk területén többnyire szláv népek laktak s őseinket főként a prágai püspök, Adalbert és az ő papjai térítették a keresztyénségre, tehát tő- ^lük vették át a szláv nevet.

Í

y ■» Mivel pedig a magyar nem szereti a mássalhangzókat egymásra halmozni, különösen a szó elején, hanem sokszor a krajcárt is karajcárnak mondja, a krsztyánból lett: keresztyén.

Ezt használjuk mi protestánsok, mig a katholikusoknál a kereszt után a keresztény név használatos.

Az olvasókhoz.

Isten jóságos kegyelméből évek során át egy kis vagyonkát gyűjtögettem össze, erre most méltó örökösöket keresek. Annál jobb, mennél több jus kereső jelentkezik, mert

indenkinek jut belőle s bárki egy- rmán osztozhatik belőle. Leginkább a szivemhez legközelebb állókat: szeretett evang. hitsorsosaimat várom jelentkezésre a jusért.

De ne hogy valami félreértés legyen a dologban, kijelentem, hogy

nem olyas jusról van szó, a mely a

test táplálására, élvezetére nyújt

hasznot, jövedelmet, mert őszintén megvallom, hogy olyasféle vagyonon, nincs, szerzéséhez nem is értek. De nem is szándékom anyagi vagyont -gyűjteni. Elég nekem abból annyi,

ha megadja a jó Isten a mindennapi kenyeret. Egy szellemi vagyonkáról

van szó: egy új vaskosabb könyvről, mely a legközelebbi napokban megjelenik Cime: „ Csere leány, csere legény". Tizenegyedik könyvem ez és úgy hiszem, szebb, tán jobb is az összes előzőknél.

A könyv ára ajánlott küldéssel 10 korona. Látszólag, ugy-e, mintha drága volna ? Pedig dehogy drága! Alig pár tojás ára, amivel a régi boldog világban a jószívű gazdaasz- szonyok megajándékozták a vándor- legényeket. A könyvnyomtatás és a papír épen igen megdrágult. S aztán mondják meg, kedves olvasóim, hogy mi érdemes portékát kapni most tiz koronáért? Nemde, semmit sem? Egy jó könyv pedig ér valamit.

Mindenkinek van most olyan pénze, amit nem szeret, nehezen tudja, avagy nem is tudja kiadni, nem kap érte semmit sem, az most kiadhat rajta : póstára adja s kap élte egy szép könyvet, részesül az Isten adta jusban.

Az új könyvből néhány finomabb papíron nyomtatott díszpéldány is készül, ennek ára 20 korona. Ha valaki szeretteinek szép, nemes, a mellett olcsó ajándékot akar adni, rendeljen belőle.

Körmend, 1919 okt. 6-án.

Hitrokoni üdvözlettel:

Csite Károly.

Üdvözlet a szegedi „Fehérekének.

Szegedi „fehéreit" daliás leoeniék, ßecskay, RiRéczy mellé unokái, Rétietekben égnek a nemzeli eszmék,

A hen ébresztéséi telelek kell oárni, Ti nagyfok a jeoö reménye, záloga, fklkes fáberelek el nem csügged soha.

Mikor bűn cell a szent b)imnuszt elzengeni, Mikor legjobbjaink senyredtek, bujdostak, Mikor kezdettük már a reményt neszteni, Mikor a bitangok fejünkön tapostak, Szegednek tájirél reményszózat hangzik, Nem halt meg a magyar, élni fog, csak alszik.

Nagy idők fiai, darutellas hősek,

Rezetek a jene kerekét fergatja,

Aldoa néznek égből reáiek az esek, Mert a hon színetek minden gendelatja, Nektek kell megtörni a ni karok ezrét, tlny^íteni milliók búját és keserűit 1

Asszenyck, leányok, szedjetek riráget, Szórjátok szegedi „fehérek“ útjára, ívesek, csak szítsátok a legszentebb lángot, S te keresd a példát £azánk ifjúsága, Történet múzsája, feledékeny ne légy, Yésd fel a szegedi „fehérek“ nagy neoet!

szcntantalfai Nagy Lajos.

EGYHÁZI közélet.

Halálozás, özv. Mészáros Istvánná szül. Döbrentey Lilla, néhai Mészáros István bezi esperes özvegye, nyolcvanöt éves korában Celldömölkön elhunyt. Benne Rózsa Sándorné beledi, Nagy Sándorné celldömölki és Nagy Györgyné nemeskoltai lelkésznek édes anyjukat, Nagy István zalaistvándi lelkész és Zsiray Lajosné nagyvázsonyi lelkészné pedig nagyanyjukat gyászolják. Emléke áldott. I

A dunántúli ev. egyházker. könyv- nyonida-részvénytársaság-ot a kommunizmus alatt semmi kár nem érte. A takarékpénztári betétkönyveket a takarékbetétek igazolásakor a pénztáros igazolta. A betétkönyveket letétbe helyezni nem kellett, azokat senki sem kutatta. A részvénytársaság vagyoni helyzete jelenleg a következő : bevétel 258.00961 K, amelyből 10.140 drb részvény után a befizetés 253.500 K, a nyomdára befolyt adomány 40870 K, a kibocsátási költségekből befolyt 133 K. A bevétel többi része időközi takarékpénztári kamat. A kiadás ez idő szerint: 2210*84 K, a kezeléssel összefüggő költségekre. Akiadásnak a bevételből való levonása után az egyenleg 255-798-77 K. Ezen összeg a Körmendi Takarékpénztár 4 darab betétkönyvén kamatozik. A betétkönyveket a pénztáros őrzi.

A vallásoktatás érdekében. Huszár Károly közoktatásügyi miniszter az összes tanügyi hatóságokhoz a következő rendeletet küldte : A tanácskormány közegei erkölcstelen és romboló rendszerüknek Icg- főképen az oktató személyzetet és ennek útján a tanuló-ifjuságot igyekeztek megnyerni. E munkájuk, sajnos, igen nagy pusztítást vitt végbe az ifjúság és tanítóság lelkében. E szomorú tény ellensúlyozásának legcélravezetőbb módjaifjuságunk- nak biztos alapokon nyugvó erkölcsökben való felnevelése, ami viszont biztos záloga szerencsétlen nemzetünk jobb jövőjének és a magyar társadalom rendjének. Ennek mélységes igazságától álhatva, az összes érdekelt tényezők figyelmét felhívom arra, hogy iskoláinkban a törvény által elrendelt vallásoktatásra, mint a jellemfejlesztés leg- hathatósabb eszközére, különös súlyt helyezzenek. Felkérem egyúttal a tanárokat és tanítókat, hogy felhasználva a nevelés leghatékonyabb eszközét: a példaadást, saját vallásukbeli tanítványaikkal együtt vegyenek részt az előírt istentiszteleteken, hogy a hitoktatóknak ezzel is támogatásukra legyenek.

Vend evangélikus gyülekezeteink

sorsa. Vasvármegye déli részét, a magyar érzelmű vend vidéket aug. 12. óta a jugo- szlávok tartják megszállva. Oly szláv nép erőlködik a vend népet magával egyesíteni, magába felszívni, mely műveltség tekinte-