Harangszó, 1919

1919-09-28 / 38-39. szám

1919. szeptember 28

HARANOSZÓ.

201

akkor lett, mikor Isten lelke megvi- j

lágosította, az igazságra elvezette s j az azért való küzdelemre megerősí- j tette. Olyasmi történik vele, mint a ! félénk tanítványokkal, mikor a pün- ! kösdi lélek megszállta óbet. Luther esete is világos példa arra: mivé tudja az evangélium, vagyis az evangélium által működő isteni erő az i embert alakítani, ha hatása alól nem vonja ki magát.

Mikor a wormsi birodalmi gyűlésre hívják és kérdezik elinegy-e, azonnal kész a határozott válasszal: »Nem szabad abban kételkednem, hogy Isten hív oda, ha a császár hív. Amennyire rajtam áll tehát el fogok menni, még ha betegen vinnének is oda Ha aztán erőszakhoz folyamodnak, amint valószínű, akkor az IJr kezébe kell ajánlani az ügyet. Ha Ö nem akarja megőrizni fejemet, nos, akkor ez csekély dolog ahhoz képest, amit Krisztus szenvedett el. itt nem szabad veszedelemmel és megmenekedéssel gondolnunk. Csak arról az egyről van szó, hogy a hitetlenek ne dicsekedjenek ellenünk, hogy nem mertük vallani is azt, amit tanítottunk, hogy féltünk a vérünket ontani érette Semmi esetre sem a mi dolgunk eldönteni, vájjon életünkből, vagy halálunkból származik-e több, vagy kevesebb veszedelem az evangéliom és * a közjó számára. Mindent föltehetsz rólam, csak azt ne, hogy megfutamodom, vagy visszavonom tanítá- somof.«

Mikor pedig a birodalmi gyűlésen már ott levő barátjának, Spaíatinnak leveléből megtudja, hogy csak tanításainak visszavonása mentheti meg, ezt írja neki: »Ne kételkedjél felőle: semmit sem fogok visszavonni. Azt felelem tehát Károly császárnak, hogy el sem megyek, ha csak azért hívnak oda, hogy visszavonjam tanításaimat. Mert azokat itt is visszavonhatnám. De ha azért akar odahivatni, hogy megöljön, akkor kész leszek az elmenetelre, mert Krisztus segítségével nem fogok elmenekülni, sem az igét fc- nem fogom cserben hagyni a harcban. De teljesen meg vagyok győződve róla, hogy azok a vérebek nem nyu- gosznak addig, míg engem meg nem ölnek. Legyen meg — az Úr akarata.«

Míg Wormsba megy, útközben többször is kérik barátai, ne menjen a biztos veszedelembe, gondoljon Húsz János sorsára, de ő azt feleli: »Ha annyi ördög volna Wormsban, ahány cserép a háztetőkön, akkor is elmennék.« Ha »Huszt elégettek is,

' az igazságot mégsem égették el.«

Ismeretes az a bátor vallomás, amit ott a birodalmi gyűlésen tett, amellyel kijelentette, hogy semmit sem von vissza, mert nem cseleked- hetik lelkiismerete ellen.

Egy régi tudósítás azt mondja róla: »Megállóit, mint kemény kőszikla.«

Később is sokszor kimutatta hősi bátorságát, különösen az úgynevezett ‘parasztlázadás« idején, mikor bátor igazmondásáért az urak is, a jobbágyok is átkozták és fenyegették. De ő mindenkitől félreértve és elhagyatva is szilárd maradt. »Nekem elég, — Írja — bogy lelkiismeretem biztos Isten előtt, ó majd megítéli, amit beszélek és irok.« »Ha az emberek eltántorodnak mellőlem, — mondja ekkor egyik prédikációjában — ha mindenki leköp és megvet engem, én Istenl»en reménykedem, akár dicsérnek, akár ócsárolnak, akár ide, akár odaállnak.«

Minthogy Luthernek bátorsága és önállósága keresztyén öntudatán és Istenben való bizodalmán alapult, csak az emberekkel szemben volt ilyen bátor, ellenben Istennek teljesen alárendelte magát. Azt vallotta: »Jó munkát csak biztos isteni elhívásból lehet végezni, nem pedig saját hajlamból.« Zsinórmértékéül tanításában, küzdelmében, s az új egyház szervezésében csakis az evangéliomban berakott isteni parancsokat tekintette.

De épen ezért lett bátorsága a világgal szemben lassanként harcra kész dacossággá.

Minthogy bizonyos volt arról, hogy a világ nem bűnei miatt gyűlöli, hanem Isten ügye miatt, a legtüzesebb gyűlölet és támadás sem tudta meghátrálásra bírni és elcsüggeszteni.

Másrészt bizonyos volt, hogy Isten ügyén a világ minden hatalma sem tud diadalmaskodni, hanem ő győz az igazsággal minden akadályon és minden ellenségen. > Ez a mi dacosságunk : Az Úr Isten nem kerül bajba. Nem sokat törődik ö fejedelmekkel, királyokkal és püspökökkel; egy angyal többet tehet, mint tíz császár és pápa. Az angyalokhoz képest olyanok ezek, mint bogarak, tetvek és bolhák.« »Ebben az ügvben nekem kell győznöm, mert ügyem az Isten ügye. Ezért hát keményen dacolok. És ebben senki sem tesz tűi rajtam, amíg élek. ha Isten úgy akarja. Az életemet is föltettem reá és kész vagyok meghalni érette. Aki tehát ellenem támad, annak darabokra kell ! zúzódnia, ha egyáltalán van Isten.«

Az emberekben: vezetőkben, nép- i ben, ellenségben, jó barátban sokszor

csalódott, de mindez nem tudta elcsüggeszteni és megfélemlíteni, csak arra tanította meg. hogy semmit se várjon az emberektől, hanem egész bizalmát és bátorságát Istenbe s az ő hatalmába és bölcsességébe vesse.

(Folytatjuk.)

Magyar Nemzeti Föld- müvesszövetség.

Az egész országban hatalmas lendülettel indult meg a szervezés munkája. Lassan egy táborba tömörül a magyarság, hogy vállvetve, a szervezett erő felfokozott intenzitásával kezdjen hozzá az újjáépítés, a termelés nagy feladatához. E mozgalom kapcsán alakult meg most a Magyar Nemzeti Földmüvesszövetség, melynek célja, hogy a Nemzeti Szövetség keretében egy táborba szólítsa az ország keresztény földművelőit.

A szövetség elsősorban a földművesek érdekeinek intézményé megvédésére és biztosítására törekszik.

Módját keresi annak, hogy a háborúban megrokkant földművelőket tisztességes keresethez juttassa s úgy őket, mint általában véve a gazdasági kisembereket megvédje és az intenzív gazdálkodásba beienevelje, gazdasági szaktudásuknak növeléséről gondoskodjék. Ezért minta kisgazdaságok létesítéséről gondoskodik. Termelési versenyeket rendez. Az állat- tenyésztést minden módon elősegíti Gyorsan fejlődő állatok tenyésztéséről gondoskodik. A nemesitett vetőmagok elterjesztését elősegíti. A szövetség keretében a védőoltásokat kötelezővé teszi. A felnőttek szakoktatásáról téli előadások keretében vetített képekkel vándortanái ok által gondoskodik stb. Ezenkívül a gazdasági tudás fejlesztésére a Barázda cimü lapot a szövetség tagjai között terjeszti.

A szövetség célja, hogy fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezeteket létesítsen és a közvetítő kereskedelmet kizárja. E szövetkezeteket egy budapesti szövetkezeti központba bekapcsolja, e központ a szövetkezeteket gazdaságilag irányítja, ügyvitelüket és számadásaikat ellenőrzi, gondoskodik a szövetkezetek számára kellő gazdasági szakismeretekkel biró vezetőkről és a vezetőket szakellen- őrzi.

A különböző alakítandó szövetkezetek faja :

1. Hangya és más keresztény fo-