Harangszó, 1919

1919-09-31 / 34-35. szám

X. évfolyam.

1919. augusztus 31.

34—35. szám.

Felelet szerkesztő

és kiadó:

SZALAY MIHÁLY.

T Arsszerkesztő:

NÉMETH KÁROLV.

Kéziratok LovAszpatonA'a (Veszprémm-rgye), előfl- zetési dijak, reklamációk a HARANQSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármagye) küldendók.

Előfizetést elfogad minden avang. lelkész és tanító.

f

EVANGÉLIKUS NÉPLAP.

Alapította: Kapi Béla 1910 ben.

Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője:

CZIPOTT GÉZA

SZENTGOTTHÁRD

(Vasvármegye.)

A „Harangszó“ előfizetés ára: egész évre közvetlen küldéssel 10 kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona.

A „Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk.

Megjelenik minden vasárnap.

Túlhaladtuk-e a keresztyénséget ?

Irta: Szalay Mihály.

Váltig hirdette s a templomi szószékről is hirdettette a proletárdiktatúra, hogy a vallást nem bántja, de senki sem hitt szavának. Mindenki érezte, hogy ezzel a megnyugtatással csak port akar a nép szemébe hinteni, hogy annál jobban megszilárdíthassa hatalmát és halálos csapást mérhessen a vallásra. Nem is tudta szándékát teljesen elleplezni. Időnként önkéntelenül elszólta magát és feltárta igazi célját, amely nem arra irányult, hogy a vallás mindenkinek gánügye legyen, hanem hogy végül senkinek az ügye se legyen, vagyis ne legyen senkinek vallása. Ezt lehetett kiolvasni intézkedéseiből is.

»A kommunisták programmja«, amelyet Marx tanai nyomán Bucha- rin Nikoláj fejtett ki részletesen s amelyre Marx, Engels és Lenin mellett a mi kommunistáink is leggyakrabban hivatkoztak, így ítéli meg a vallást: »A nép tudatát elhomályosító eszközök egyike az istenben és ördögben, rossz és jó szellemekben való hit, a vallás. Az emberek nagy tömege megszokta, hogy higyjen mindebben, azonban ha jól meggondolja és megérti, hogy honnan ered a vallás és miért pártfogolták a val- oly erőteljesen a burzsoá urak, or tisztán áll előttük a vallás tény- eges jelentősége, mint pokolé, amely- lyel megmcrgezték és megmérgezik a népet. Akkor érthetővé válik az is, hogy miért határozott ellensége a vallásnak a kommunisták pártja"... >Az istenhit gyűlöletes földi körülmények kisugárzása; ez a valóság hite, a rabságé, amely megvan nemcsak a földön, hanem az egész min- denségben Érthető, hogy valóságban mi eféle nincsen. És az is érthető,

hogy ezek a mesék az emberiség fejlődésének útjában állanak“... „A vallással harcolni kell, azonban nem erőszakkal, hanem meggyőzéssel«... »Maradjanak meg a papok, de lássa el őket az, aki el akarja fogadni az általuk hirdetett mérget, vagy akinek érdeke a megmaradásuk. Az ópium is ilyen méreg Amikor valaki ópiumot szív, édes álomképeket lát, egyenesen a paradicsomban heverész. Azonban a méreg hatása az egészség szétrombolása: az ilyen ember lassanként csendes hülyévé változik. Ugyanígy van a vallással is* . . . „A vallás magánügy. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell teljes meggyőződéssel harcolni a vallás ellen. Éz csak azt jelenti, hogy az államnak nem szabad támogatni semmiféle egyházi szervezetet.«

Ha valaki a vallást ilyen kárho- zatos méregnek tartja, természetes, hogy minden erejével kiirtására törekszik. Ezért akarták az egyházakat olyan vagyonuktól is megfosztani, amelyekhez az állam semmivel sem járult s amely alapítványoknak letevői ma is élnek és továbbra is az egyház tagjai kívánnak maradni. Ezért akarták a lelkészek megélhetését s a lelkészképzést lehetetlenné tenni, hogy lelkészek nélkül magától vallástalanná váljék a nép. Ezért gyalázták a vallást és a papokat uton-utfélen, különösen a keresztyén vallást és ennek papjait, hogy így győzzék meg a népet a vallás helytelenségéről és haszontalanságáról.

Hogy épen a keresztyénség ellen intézték legfőbb támadásaikat, annak okát nemcsak a legtöbb kommunista vezér zsidó származásában, hanem abban is kell keresni, hogy a nép legnagyobb része keresztyén s a vallások között épen a keresztyén vallás áll a legmagasabb fokon. Ennek megsemmisítésével a többi úgyszólván magától megszűnnék, mint ala- i csonyabb fokú és kevés lelket szám- : láló vallás.

A kommunisták felfogása szerint í minden vallás, tehát a keresztyén j vallás is alacsonyabb fejlődési fokot I jelent az emberiség életében. Ezt a fokot ók már túl haladták s a népnek is túl kell haladnia. A hit helyébe a tudásnak, a valláserkölcs helyébe pedig a szociálista erkölcsnek, vagyis ! a társadalmi szolidaritás-nak kell j lépnie.

Ez azt jelenti, hogy nincs Isten, I nincs lélek, hanem csak anyag és erő: tehát ne legyen hit, hanem csak ! az anyagot és erőt kutató és kihasz- I náló tudomány; ne legyen isteni aka- I raton nyugvó krisztusi erkölcs, hanem vezessen bennünket mindenben a társadalom közös érdeke. Ezen az utón elérjük a fejlődésnek, a jólétnek, a boldogságnak legmagasabb fokát.

Hogy a keresztyénség az evangé- liotnmal nem tudta a világot arra a fokra emelni, amelyen állnia kellene: nem tagadjuk. De nem aaért, mintha alapelvei nem volnának ehhez elég magasak, vagy talán azoknak megvalósítása ellenkeznék az emberiség kívánatos fejlődésével és testi-lelki boldogságával.

Nem az a baj, hogy az evangélio- mot már túlhaladtuk s elavult egyszerű tanításai nem szolgálhatnak többé kalauzul, hanem épen ellenkezőleg még meg sem tudtuk közelíteni, ábécéjéből még az első betűt sem tudtuk igazán megtanulni és az életbe belevinni.

Olyan magas és tartalmas prog- rammot írt elénk Krisztus a maga evangéliomában, hogy annak megvalósítása örökkétartó feladata lesz az emberiségnek, amelyet soha túlhaladni nem tud és nem fog, hanem afelé őrökké csak mehet.

Azt, hogy van-e Isten, Jézus nem