Harangszó, 1919
1919-07-13 / 28-29. szám
162. HARANQSZÖ. 1919. július 13. ( meg ne inogjon. íme hallottátok, hogy • minket a gályákra visznek. Ámde ' akár száz legyen is az a gálya, Isten j kegyelmének segedelmével még sem tesszük meg soha, hogy az egyszer , megismert igazságot elhagyjuk és ' megtagadjuk. Nem szenved, higyétek , el, semmi kárt az Istennek dicsősége mi általunk.« A fürdés és úszás. A fürdő tisztítja az emberi testet, nyitva tartja a bőr pórusait, üdítőleg hat a szervezetre, sőt azonfelül a viznek gyógyító hatása is van. Azok a hatások és eredmények, melyeket egyes híres gyógyfürdők gyakorolnak bizonyos betegségekre, feltételeztetnek légnemű és sós alkotórészek által, melyek a vízben elnyelve, vagy oldva találtatnak. A szénsav, a só, a kénsav bizonyára kifejtik a maguk jellegzetes gyógyító hatását, de a fő gyógytényező maga a viz, hőmérsé- kével és tömegével, és pedig mechanikai vagy vegyi úton. Nem kell tehát csodálni, ha a víznek gyógyító hatása, melyet már a legrégibb népek is felismertek, ma t.ülön tudományág, sőt mint ilyent aemcsak elismerik, hanem tanítják tudományegyetemeken és a viznek vógyító hatását újabb egyetemi intézeteink is igénybe veszik, v Különösen az úszás van igen nagy amtossággal a szervezetre. Ha az élettani hatását vesszük, kiviláglik, logy az úszófürdő mechanikailag és íőbelileg hat, és pedig hőfoka és a s viznyomás által. Nincs testgyakorlat, ^mit az úszással össze lehetne ha- 1 pnlitani. Az úszáshoz tartozik persze j itornázás a vizben. Ez talán a leg- j kéletesebb torna-gyakorlat, mert a • ~st összes izmait igénybeveszi és iszta, pormentes levegőben történik. Nemcsak a bakteriológia, de főleg . sebészet vívmányai megtanították z embereket, hogy a legjobb óvszer betegségek és azok kórokozói ellen * feltétlen tisztaság. A közönséges életben az embereknek erről a tisztaságról sokszor nincs kellő fogalmuk. Az emberi test a egtermészetesebb módon a viz, a ürdés által tartható tisztán. Hány ember van, aki csak nyáron a nap heve miatt és télen egy-egy sátoros ! innep alkalmával vesz fürdőt. Az J emberi test pedig csak látszólag tiszta j és a gyakori fürdés nemcsak kellemes, ! hanem egészségi szempontból is szűk- ! séges. A por ugyan egymagában ártatlan természetű, de belehelve tüdöhurutot okoz, mely hajlamot teremt a tüdővészre. De sok belehelt anyag már magában véve is mérges. A betűszedők, festők idült ólom mérgezésbe esnek, a dohánygyári munkások nikotint nyelnek a dohányporral; gyufagyárban a foszfor, arzén-készitésnél az arzén válhatik kellő óvatosság nélkül életveszélyessé. Milyen szükséges volna minden munka után a fürdő. A túlerőltetésnek, túlkövetelésnek, kétségbeesésnek, kedvetlenségnek és idegességnek mostani századában megbecsülhetetlen tényező a fürdő. Uj tíz- és huszkoronások. A kékpénzeknek a forgalomból való kivonásával egyidőben gondoskodás történt arról, hogy uj tiz- és huszkoronás pénzjegyek kerülnek forgalomba. Az uj tizkoronás pénzjegy valamivel kisebb, mint az Osztrák Magyar Bank huszkoronás bankjegye volt; tónusa kék, elsőrangú bankjegy- papírra van nyomva, elkészítése művészies. A pénzjegy baloldalán idealizált proletárnő feje van buzakalászok- ból alkotott körben. A női fej alatt a következő fölirás: E pénzjegy utánzása törvény szerint büntettetik. A jobboldalon helyezték el a szöveget. A huszkoronás pénzjegy tónusa szintén kék. E pénzjegy valamivel nagyobb az előbbinél. A kettő között a különbség az, hogy e pénzjegy szövege a magyaron kívül német, szlovák és ruszin nyelven is közölve van. A pénzjegyek hátsó oldalán szép díszítések között az érték feltüntetése látható. A közönségnek ezen bankjegyek forgaiombahozatalával módjában van a még birtokában levő bankjegyeket apróbb pénzjegyekre beváltani és megóvni magát a régi bankjegyek elértéktelenédésével járó veszteségtől. A tiz- és huszkoronás pénzjegyek kibocsátását a 100 és 1000 koronás pénzjegyek kibocsátása fogja követni. A legnagyobb gyümölcsös kertek. A gyümölcstermelés klasszikus hazája Amerika. Ott vannak a világ legnagyobb gyümölcstermelő uradalmai, ahol több ezer hektárnyi területet foglalnak el a gyümölcsfákkal beültetett területek. Sok ideig California vezetett a gyümölcstermelés terén, de ma már megszűnt domináló szerepe e téren, mert beérték Missouri, hol a sárga- és őszi baracktermelés terjedt el — és Kanada, ahol főleg az almatermelós virágzott fel és foglal el sok ezer akernyi területet, — nagyarányú termésével. Az amerikai szárazulatot különben ma már megelőzte a nyugatindiai szigetvilág és különösen Jamaika szigete, ahol a kedvező kiima és a talajviszonyok a gyümölcstermelést felette jutalmazóvá teszik. Jamaikában egy amerikai társulatnak 18.000 hektárt kitevő és egy tagban levő gyümölcsös kertje, jobban mondva gyümölcs- termő uradalma van, ahol évi átlagban csak a bannából 3 millió métermázsát aratnak, kókuszdiót pedig átlag 5 milliót termelnek. Rengeteg a termés almából, körtéből, barackból és szilvából s újabban kiváló sikerrel óriási mennyiségben termelik az ananászt is. Ennek a gyümölcs- termelő és kereskedő társulatnak 12 külön és speciálisan a gyümölcsszál- Iitásra berendezett s hütőkamarákkal is felszerelt nagy hajója van, amelyek hetenként indulnak Jamaika kikötőjéből és térnek vissza s szállítják a gyümölcsöket az európai és amerikai kikötőkbe. Nagy gyümölcsöse van az Olden cégnek a mexikói határon fekvő Nussováriban. Ennek a kiterjedése circa négyezer hektár és 7000 körtefa, 10.000 almafa, mintegy 100 000 darab barackfa és megszámlálhatatlan mennyiségű mandulafa van rajta a szintén nagy mennyiségben található egyéb gyümölcsfák mellett. Barbora gyümölcsösében mintegy 4000 hektárnyi területen az olajbogyótermelést űzik nagyban, amiből kandirozott gyümölcsöt és olajat készítenek. E gyümölcstermelő birtokon a 150.000 olajfán kivül mintegy 20.000 darab mandula, 25.000 diófa is van s emellett nagyban termelik az óriási kaliforniai szilvát, a barackot, s málnát, loganberryit és mindenfele gyümölcsöt. Amerikában az ilyen nagy gyümölcstermelő helyeken természetesen mindenütt helyet foglal a gyümölcskonzervgyár is, hogy a frissen el nem adható termést feldologozhassák s igy értékesíthessék. Keréken járó templom. Az európai hosszujáratu vonatokon az utasok minden kényelméről gondoskodnak. Amerika már ezen a téren is túlszár
