Harangszó, 1919

1919-06-22 / 24-25. szám

144.

HARANQSZÖ.

1919. június 22.

A háztartásban előforduló mérgezések.

Nagyon sokfélék azok a mérgezések, amelyeket a lakás, a háztartás közvetíthet. Az ecetben eltett szép, zöld uborka, paprika, paradicsom, a friss, zöld színét gyakran rézmérgezéssel fizetteti meg, ha zöld színét az ecetbe e célra beletett rézpénzek tartották meg.

A bab- és borsó konzerveket, hogy színük szép maradjon, kékkőoldattal (kénsavas rézoldattal) szokták kezelni; az így keletkezett rézvegyület (phyl- loncyansavas réz) szintén mérgező.

Az meg már manapság igazán mindenki által ismert körülmény, hogy ecetes, savanyu ételeket, például savanyu káposztát, ecetes babfőzeléket rosszul vagy nem cinezett rézedényben főzni nem szabad.

De a peronospóra ellen bepermetezett szőlő is okozhat mérgezést, ezért is jó a szőlőt megmosni, mielőtt elfogyasztjuk.

Az edények, az ételek, élvezeti cikkek ólommérgezést is okozhatnak. Az ólomcsöveken át vezetett, nem elegendő mésztartalmú viz, rosszul mázolt kőedényben vagy ólomedényben sokáig tartott bor, sör, ólom- tartalmú szifonfejen át bocsátott szódavíz, ólomcukorral hamisított bor, ólomtartalmú staniolba csomagolt sajt, pástétom stb., mind lehet mérgezés kutforrása.

A természetadta szépséggel meg

nem elégedők nem egyszer bűnhődnek nagy hiúságukért; arckendőző szerek, púderek, hintőporok, festékek, szépítő mosdóvizek, különösen az olcsóbb fajuak, ártalmas mérgeket is tartalmazhatnak : ólmot higanyvegyülete- ket stb.

A lakás fala, a festés, a tapéta, különösen a szép zöld szinti, ártalmas, a levegőbe is átmenő mérgeket, legkivált arzént tartalmazhat. A Schele-féle zöld, a schweinfurti zöld arzén is réztartalmu méreg; nagyon sok lakásban használják ez utóbbit poloska, svábbogár irtására.

Féregirtásra egyébként nagyon sokféle mérget használnak: sósavat, tömör ecetsavat, fekete karbólt, szubli- mátot, formaiint és sok más egyebet; ezekkel véletlen mérgezések, bár ritkábban fordulnak elő, de nem egyszer okoznak égési pörköket, amelyek csúnya hegedéssel gyógyulnak. Maró savaknál jó keztyüt a kézre húzni és nagyon vigyázni, hogy az arcra, kézre ne cseppenjen. A fárad- hatlan, pontos takarítás a legjobb rovarirtó.

A szóda, mely nem mérges és maró, minden tekintetben helyettesíti a lugkövet. Nem kell tehát lugkövet használni, vagy legalább csak nagy ritkán, mert általában a lugkő használata okozza a háztartásokban a legtöbb mérgezést.

Még nagyon sokféle méreg van, ami az embert a háztartásban lépten- nyomon fenyegeti, ha kissé gondatlan ; ilyen és talán a leggyakrabban

okoz mérgezést a széngáz, a szénsav > és a világitó gáz is.

A mérgezéseket legjobban a vigyázat, óvatosság és gondosság hárítja 1 el. A legajánlatosabb óvszer pedig a tisztaság.

Tenger a levegőben.

Mennyi viz esik le a föld felszí- j nére eső alakjában ? Ez a kérdés közönségesnek látszik, de a felelet , meglehetősen meglephet mindenkit. l| Másodpercenként átlag 1.5 millitj tonna esővíz jut a földre, ami óránkint

35.000 millió, naponként 1,270.000 millió tonna vizet jelent s évenként az egész föld felszínére eső viz 464 billió tonnát tesz ki. Egyenletesen elárasztva azt a mennyiséget, a csapadék 91 centiméter magasságban lepné el a földet. Természetesen a csapadék nem egyforma minden vidéken s eloszlásában rendkívül nagy eltérések vannak. Akad olyan hely, ahol egész évben nincsen eső, míg másutt az évi csapadék több méternyi magasságot is elér. Az esőben legszegényebb hely a Lüderitz-öböl, ahol évenként átlag 4 cm.-nyit tesz ki a csapadék, míg a Kamerun vidékén a legtöbb eső esik. Debundjában 10*45 méter az évi csapadék. Sőt Ázsiában 4| még nagyobb esőkben bővelkedő hely ^ is van, mint például Cserrapundsi, a Khasia-hegy tövében, ahol évenként 11.63 méter magas eső esik s » harminc évvel ezelőtt egyszer 23 • métert is kitett az évi csapadék.

— No, hallod Péter! megérdemelnéd, hogy ezt a dézsát a fejedhez koppantsam, amiért engem ilyen ostoba hazugságokkal traktálsz.

— Isten ments, hogy hazudjam 1 Én nem vagyok olyan, mint Bokor Sándor.

— Milyen nem vagy ? I — hangzott kívülről valakinek a hatalmas kiáltása s azt követte egy még hangosabb csattanás.

Naca ijedten felsikoltott s felugrott a tehén mellől. De arra már sem Péter, sem a másik nem állt az ajtóban. Csak szapora lábdobogásuk hallatszott. Elől vágtatott Péter, utána pedig az a bizonyos Bokor Sándor. A deszkakerítéshez érve, átdobta rajta magát Péter, mintha csak úgy repült volna keresztül. A következő pillanatban hasonlókép ott követte az üldözője.

Naca sietve a pitvarba tette le a tejes dézsát s rohant az utcaajtón ki

az utcára. De arra már hirük-nyomuk veszett a vetélytársaknak. Mintha csak elnyelte volna őket a föld.

— Istenem segíts I Csak valami bajt ne csináljon a Sándor I — sóhajtotta aggódva a leány s mégegyszer végig tekintett a homályba borult utcán, úgy a föl-, mint az alszeg irányában. Bement aztán a konyhába s elszürte a tejet. Különben azt hitte, hogy az egyik (de nem a Pété»-) majd visszajön hírt mondani.

Dolga végeztével a tűzhely mellé telepedve kilesett a csillagos éjszakába. De hasztalan várt, azon estén nem jött vissza Bokor Sándor, de még Péter sem.

Nem is rajtuk mullott a dolog, hanem más valami körülményen.

Péter nem tudta elgondolni, hogy miért nem akar a lába földet érni, amint átugrott a kerítésen. És mikor végre elért valamit, akkor is hideg viz csapódott össze a feje fölött. A

következő percben pedig hasonlókép a másik vetélytárs csudálkozott s merült el a vízben, jól megütve testével Péter balkarját. Szerencséjük, hogy nem volt túlságos mély a viz a kutban, mely szorosan az átugrott kerítés mellett húzódott meg.

Péternek kiállott az egész feje a vízből, amint állt benne. Ellenben a kurtább Sándornak ágaskodni kellett, hogy meg ne fulladjon. Mégis ő kapott bírókra vetélytársával.

— Jaj, jaj, pajtás! mind a ketten megfulladunk, ha még itt is verekszünk ! — mondta Péter megrémülve.

— Nem bánom énl Miért jársz az után a lány után, akit nekem rendelt az Isten.

— Ha neked rendelte, úgy sem lehet a másé! Aztán úgyis téged szeret a Naca.

— Igazat mondasz, Péter?. . . Mondta ő is ? 1 — eresztette el Sándor a társát.