Harangszó, 1918
1918-01-07 / 2. szám
1918. január. 7. HARANQSZÓ 13 égést tesle égni kezdett. Azután a hengeren a máglya tüze fölött fö1 és lehúzták, hogy szenvedését ezáltal Is fokozzák. A mártír ezeket a kínokat türelmesen végigszenvedte. A, tíizből hallani lehetett, amint az lJr nevét segítségül hívta, miután a túz a kötelet, mely a szájában lévő pecket tartotta, elemésztette és így szája szabaddá vált. Ily kínos szenvedések között lehelte ki Nail Miklós lelkét s költözött a mennyei birodalomba, hol nincs szenvedés, jajkiáltás és halál . . . IIK 1554 janliár 7-én történt. Hamis emberek A If n com Vilmost a római klérus kezére juttatták. Lelke vágyott Utána hogy a Krisztusról való örömhírt másoknak megvihesse. iratokat osztogatott, hirdette az Ur Jézus nevét Midőn egy alkalommal rajtakapták éppen szent cselekvénye közben. hamarosan elbántak Vele és máglyaha'álra ítélték Az ítéletet azonnal végre akarták hajtani De a gond- \lselés úgy hozta magával, hogy kivégzése nem történt meg azonnal, csak pár nap múlva fiz által lett Alenconi Vilmos egy mártír társának, ki a borzasztó kínok és szenvedések között megtagadta hitét, vezetője, segítője, figy börtönbe voltak csukva, és Alenconi Vilmos hitehagyó társának lelkére beszélt, komolyan és barátságosan, hitének leljes hatalmával, hogy bátorod ék fel újra és ne tagadja meg hitét a kínokban sem. A kivégzés órái közeledtek. Mindkettőt kivittek a vesztőhelyre, hogy az egyiket elpusztítsák, a másikat megfélemlítsek vele. De íme. midőn a lángok összecsaptak Alenconi Vilmos fölött, hitehagyott társát megszállja valami titokzatos hatalom, úgy hogy hangosan odakiáltott biráinak, hogy nem kívánja a szabadságot, hanem vigyék vissza vagy a börtönbe, vagy pedig ) égessék meg azonnal Vilmossal Bün- bánatot akar tartani, hogy bebizo- i nyitsa, mennyire fáj neki, hogy az Űr Jézust megtagadta — és most már erősen eltökélte, hogy Isten kegyelmével szabadon fogja vallani az evangéliomi tant, es mint Alenconi Vilmos halálával fogja azt megpecsé- t telni. így is történt. Nemsokára rá 1554 január 10-én ugyanazon a helyen n megégették. folytatjuk. Adakozzunk i Harangszó terjesztésért j A világháború eseményei. A breszt-litovszki béketárgyalás legutóbbi teljes ülésén a központi hatalmak és Oroszország képviselői megállapodtak az általánös béke alapelvei felett. A megállapodásokhoz Való Csatlakozásra a felek tiz napos haladékot adtak a nyugati hatalmaknak, de azé t folytatták egymás között a különös kérdések felleti tanácskozást. Ezeket a pontokat, mint hivatalosan jelentik, már szabályozták. A tanácskozások az engesztelékenység és a kölcsönös itlegértés szellemében folytak. Számos fontos pont tekintetében megteremtették a megegyezés alapját Politikai, jogi és gazdasági természetű kérdéseket tárgyaltak és kielégítő módon szabályozták. Megegyeztek a háború által megszakított szerződéses állapot helyreállítása felől, valamint hogy jogi és gazdasági tekintetben az egyik államot sem lehet rosszabb bánásmódban részesíteni, mint egy harmadik országot* a haditörvények rhegszüntetése és azoknak, akiket ezek a törvények sújtottak, jogaikba való visszahelyezése felett. A háboríts költségekre és a háborús károkra nézve is megállapodásra jutottak, valamint a hadifoglyok és polgári internáltak kölcsönös szabadonbocsátására és hazaszállítására, a kereskedelmi hajók visszaadására, a diplomáciai konzu- láris Viszonyok hamaros tijrafelvételét-e, a gazdasági háború haladéktalan megszüntetésére, a kereskedelmi forgalom újból való megkezdésére és az árucserére vonatkozólag. A breszt-litovszki béketárgyaláson a központi hatalmak és Oroszország megbízottai a béke főbb pontjaira nézve megállapodásra jutottak. Amidőn a táviró ennek az örvendetes eseménynek hírét a világba röpíti, ugyanakkor érkezik a hire annak, hogy Franciaországban Pichon ur, a Clémenceau kormány külügyminisztere az oroszoknak az antántot béketárgyalásra való meghívásáról tett nyilatkozatot, amelyben kifejti, hogy a békeajánlatot még csak tárgyalásra sem tartja érdemesnek. Az első hivatalos válasz az antánt részéről Pichon nyilatkozata a béketárgyalásra való meghívásra, és ez a nyilatkozat teljesen visszautasító A franciák külügyminisztere ugv tartja, hogy az antánt rettenetes veszteségei és csapatainak küzdelme után nem lehet szó a békéről feltételek nélkül, nem lehet szó status quoról, a háború előtti állapot, sem területi, sem gazdasági téren. A közvetett utón tett békeajánlat figyelemre sem érdemes. Franciaországnak hadicélja a győzelem. Csak filzász-Lotharingia helyre-* állával és az elkövetett jogtalanságok jóvátételével lehet tartós békét teremteni; A nyilatkozat azt mutatja* hogy Franciaország még most sem hajlandó hadicéljait revízió alá fogni és még mindig azok a jelszavak után nyargal* amelyekkel egész közvéle- mértyét elámítottá. Most, amidőn a központi hatalmak a demokratikus elvek alapján hajlandók bekét kötni Oroszországgal, de a többi ellenséges államai Is, akkor az antánt első nyilatkozatában olyan választ ad, amely egyaránt követi az annexiót, a gazdasági háborüt és a hadisarcot A népek szabadsága és békés élete ellen irányuló merénylet az, amidőn a francia külügyminiszter kétértelmű szavak mögé bujtatja ezeket a követeléseket és még mindig nem engedi, hogy az évek tartó vérengzésnek véget vessenek. A francia kamara a külügyminiszter válaszát tudomásul vette, ám a szavazás azt mulatja, hogy csak elenyésző része a képviselőknek szavazott a kormány mellett. A francia kamarának hats/ázkét tagja van, eze közül háromszáznvolcvan- négyen szavaztak le, kétszáznyolcvan- négyen a kormány mellett, százhármán pedig a kormány ellen. A szavazástól kétszáztizennyolcan tartózkodtak, úgy hogy Clémenceau kormánya nem igen büszkélkedhetik a francia nép bizalmával A harctereken különösebb újság nem történt. A bibliaolvasas. Irta: Krón Ferenc. Itt a tél. Itt vannak a hosszú sötét esték, melyek csendessége jótékony hatással van az amúgy is tűI- hangos szívre. Ez a külső csend meghozhatná a belső: a szívbeli csendet is. Már a negyedik telet töltjük el távol azoktól, kik elvitték életünk vidámságának jó részét. Az apa helyett ma az anya veszi kezébe az öreg bibliát, gyenge szavából kirez- dül az Isten akaratában való megnyugvás, vágy és aggódó félelem. A gyermeksereg megilletődve hallgatja az isteni szót s így a néma csendbe csak Isten szava csendül. Anyák ma okosabbat sohasem tehettek, mintha önmagatok és gyermekeitek kérését Isten szavába burkoljátok. A biblia a mi keresztyén vallásunkon átcsör- tető forrás, amely úgy a rohanó, mint
