Harangszó, 1918
1918-03-10 / 11. szám
1918. március 10. HARANGSZÖ. 85. i férfi és nő közötti viszonyt: »Ha I Isten a nőt a férfi urává akarta volna i teremteni: akkor fejéből alkotja vala. Ha rabszolgává szánta volna, ez esetben hihttő'eg lábából állítja elő, de mivel oldalából vette ki: bizonyos, hogy társául rendelte«. A magyar nép is szép nevet adott a nőnek, midőn őt a férj feleségének nevezte. Ebben azon vallomás van kimondva hogy hű nő nélkül a férfi minden törekvésével a boldogulás után csak valami fél rész, s hogy az elismerés minden kivívott sikerért fele részben — mint szövetségesét — nejét illeti. A férfinak hivatott segítőtársa az asszony, akinek mint házi boldogsága őrzőjének s az erkölcsi nernesb érzés ápolójának tisztelettel tartozik. Azt sem tagadja senki, hogy a törvény csak az erköcsi érzés támogatása mellett felelhet meg feladatának. A ragaszkodást pedig az erényhez a zsenge növendékekben először a nő ébreszti, az erkölcsi törvények első alapköveit ő rakja le a gyermekek szívében’ Az élet mezején a munka megvisel, a tapasztalt sikertelenség lever, a csalódás elkeserít ; de van egy hely, mely mint a habokkal küzdésben kifáradt hajósnak a kikötő, a csüggedő férfinak biztató menedéket mutat. Ez a hely a családi hajlék, melyet a női szeretet a megelégedés, béke kedves otthonává avat Asszony nélkül lehet a férfinak gunyhója, I háza, palotája, de számára igaz, j edes otthont csak egy jó feleség • alkothat. A nyilvános téren sokszor sebet vág a féfi szivén a hálátlanság, rosszakarat, s ha magárahagyottan áll, végül csalódottan mindinkább visszavonul * azon meggyőződéssel, hogy nem érdemes jót tenni, a közügy érdekében fáradozásnak hálátlanság ' a jutalma. A nő, a hű szövetséges, ki szeretetéve! elsimítja a férj homlokán az aggodalom redőit, felderít, j megtanít újra reményleni, örülni. A férfinak a családi élet ölén szilárdul azon hite, hogy még sem olyan haszontalan az élet, nem oly gonosz a világ, mint azt az elkeseredés szemüvegén át nézve gondolja az ember. Van a munka után pihenés, megédesíti a küzdelmet ennek jutalma: a hozzátartozók öröme, van nemes cél, amely méltó arra hogy érette áldozatra készen lobogjon a szív. A férfira nézve megbecsülhetlen kincs az oly feleség, ki előtt bizalommal feltárhatja keblét, ki vele együtt érez, együtt örül és sir. Ennek köréből az élet harcterére minig bizalmat, meg- ' üjult erőt visz magával s ezért a i társadalom is méltán mond áldást a női hűségre Mindazon nagyjainknál — kik boldog családi körben éltek — feltaláljuk azon vallomást, hogy ha győzték a munkát, ha lelkesedésük tüze nem hamvadt el: mindezért a köszönet a hű feleséget is megilleti Thököly Imre, a magyar szabadsághős, nyíltan vallotta, hogy az életviharok között mindig legtöbbet építhetett nejének: a szép emlékű Zrínyi Ilonának támogatására. Mikor a hadiszerencse végképen elfordult tőle s honából mint bujdosó távozott, az utolsó győztes csatájában — Zer- nyestnél — elfogott jeles császári tábornokért a bécsi udvar nagy váltságdíjat ajánlott feli: ő egyedül a Murány vára védelmében fogságba jutott nejét kívánta vissza. Zrínyi Ilona szabadságát visszanyervén, szent hüsséggel követte bujdosóvá lett férjet az idegen földre, hol számukra csak nyomorúság termett Sok csapás érte őt magát is. Ö is hazát vesztett; atyja, Zrínyi Péter, mint a szabadságszeretet áldozata, vérpadon halt el, anyja fájdalmában megőrült, két kedves gyermeke, kebléről kitépve, fogságban maradt vissza. És mindé veszteségek kinzó emlékeit el tudta szivében rejteni, arca derült volt, mosolygott, a remény hangján beszélt férje előtt a jövőről, azért, hogy a vidámság sugarával megóvja annak lelkét a kétségbeeséstől. Mint hű feleség ő volt a földre sújtott hősnek őrangyala Hálás tisztelettel nyilatkozik gróf Szécsenyi István is nejéről. Elismeri, hegy a családi tűzhely melegénél s neje szerelmében talált erőt, lelkesedést a közügyért vívott harcaiban. »0 volt az — így ír végrendeletében —, kinek szép leikéből mindig erőt és szilárdságot merítettem, mikor félreismerve, kiáltott ellenem a vak hév, sőt nem egy nemes kedély is elfordult tőlem kételkedve, s ilyen vajmi erősen rágódik az életen.« Lelke más felét, boldogító élettársát ismerte nejeben gróf Bathyhány Lajos, az első magyar alkotmányos miniszterelnök s a szabadság vértanúja is. Midőn 1849-ben a függetlenségi harc elvesztése után a hadi törvényszék halálra Ítélte: így búcsúzott utolsó levelében hű élettársától: »Ismétlem tehat e sorokban mélyen érzett kijelentését legforróbb hálámnak is csodálatomnak a te tiszta szerelmed mindazon kincsei iránt, melyeket megé-demelni soha sem tudtam s oly igaz, amint a halál küszöbén állok, az bennem a hibának egyetlen tudata, amit magammal a sirba viszek«. Lorántffy Zsuzsánnát, I. Rákóczy György nejét, így jellemzi Szilágyi Sándor: »Soha nő több hűséggel neui viszonozta férje szerelmét, több gyöngédséggel nem használta fel befolyását s több buzgalommal nem igyekezett azon, hogy haragját csillapítsa. szigorát enyhítse s szivét a szerencsétlenek ir.int részvétre, az elesettek iránt könyörületre indítsa, mint ezt Rákóczyné tette.« Toquille, hires angol író többször nyilvánította azon meggyőződését, hogy egy nemes lelkű nőnél biztosabb támaszt nem választhat magának az ember. Ugyanő írja egy barátjának : »Istennek reárn árasztott legnagyobb áldása meggyőződésem szerint az, hogy számomra Mártámat mutatta ki Ö tudtomon kívül őrködik felettem, csillapít, nyugtat, biztat oly aggodalmak között is, melyek enge- met felzaklatnak, de az ő derültségét nem zavarhatják meg.« De nemcsak palotákban, hanem az egyszerű hajlékokban is a legnagyobb áldás a hű, értelmes asszony, ki jó szivével képes a szerény hajlékot is a megelégedés, boldogság templomává tenni. Templommá, ismételjük, mert egy tiszta keblű nő mindig nemesítő hatást gyakorol környezetére. A becsületes férj épen azért ragaszkodik feltétlen bizalommal jó nejéhez, mert annak erkölcsi érzésében saját életének nemesebb részét ismeri fel s úgy érzi, hogy annak imája őt is közelebb hozza Istenhez. Hogy azonban a nő mint élettárs szép feladatát betölthesse, szükséges, hogy őszinte vonzalom vezesse a házasságkötésre s becsülni tudja férjének gondolkozását, jellemét Ha csak külsőség, a sima arc, ügyes udvarlás, anyagi előny volt az irányadó az eljegyzésnél: akkar hamai beállhat a csalódás, keserűség váltja fel az első elragadtatást. Maga a külszín tiszteletet érdemlő lelki tulajdonok nélkül rövid idő alatt unottá lehet, a vagyon a könnyelműség révén eltűnhet s következik a kiábrándulás, s napról-napra kínosabb teher lesz a családi kötelék. A műveltséggel kapcsolatban a hűség, őszinteség, munkaszeretet, a kitartó gondoskodás a hozzátartozók jövőjének biztosításáról, nagylelkűség, a jó ügy védelmében megnyilatkozó férfias bátorság azon jellemvonások amelyek nemcsak fenntartják, hanem folyton növelik a nő ragaszkodását
