Harangszó, 1918
1918-03-03 / 10. szám
1918. március 3. HARANGSZO. meglátta, arcát tenyerébe temette, fuldokló sírásban tört ki és alig tudott szóhoz jutni; majd meg szivet- tépő hangon kiáltotta: »Jaj fiam, mit tettél? Hát ezért dolgoztam keservesen egy hosszú élelen keresztül? Ezért dolgoztam éjszakákon át, hogy nektek jó ruhát adhassak, hogy titeket egészségben lássalak és most mit tettél öreg napjaimra! Hiszen élve temetsz el bennünket!« Mikor a fia összetett kézzel künyörgött, hogy bocsásson meg neki, eleget megszenved a bűnéért, az apja csak tovább kesergett: »Jaj fiam, hiába az, szegény édes anyád mégis elpusztul bele!« Ugy-e még nekünk is faj annak a szegény apának és szegény anyának fájdalma, hát ők maguk hogyan érezhették azt' a nagy szomorúságot, azt a nagy szégyent, amit az a bolond, az a gonosz gyermek hozott fejükre. Ti legyetek bölcsek, legyetek jók, hogy ne szomorúságára, hanem örömére és büszkeségére lehessetek szüléiteknek. •*+ HÍREK. 4+ Az egyház köréből. Felügyelöválasztás. A nyíregyházai gyülekezet Meskó László Szabolcs vármegye főispánját felügyelőjévé választotta. Működését kisérje az Úr áldása ! Alapítványok. Paulusz Márton, a nyíregyházai gyülekezet pénztarosa és reje; Antal !\\ár\a, egyházi adójuk örökös bi to- sitására 1000 kor. alapítványt tettek. Ugyancsak a nyíregyházai gyülekezetnél tett két alapítványt Höhe Vilmos és neje; Jelnovits Erzsébet. 2000 kor-t egyházi adójuk örökös biztosítására, 3000 kor-t pedig templomi magyar énekeskönyvek beszerzésére. Á tábori lelkészek köréből. Hajdú Árpád, eperjesi esperességi sfegédlelkészt tábori lelkészi szolgalatra hívta be a hadvezetőség — Kund Vilmos, zsablyai lelkészt két évi tábori lelkészi szolgálat után fölmentették — Bázlik Elemért Grácból Klagenfurtba helyeztek át. Szavazatok. Az aradi, ágfalvi és békéscsabai egyház báró Solymossy Lajosra; a nagybecskereki egyház Zsilinszky Mihályra szavazott hódoló elismeréssel az ő páratlan nagy érdemei iránt. A nagybörzsönyi egyház Molnár Viktor nyug. államtitkár mellett foglalt állást. A csánki egyház Sztehlo Kornél egyetemes ügyészre, az ujverbászi egyház Osztroluczky Miklósra adta le szavazatát Halálozás Bohács Üdön, a csanki ev. gzülekezet tanítója, életének 61 tanítói működésének 43 évében elhunyt Legyen emléke áldott! Alapítvány, Özv. báró Solymossy Ödönné Nagylozsról elhalt férje emlékére 10,600 K-ás alapítványt tett az egyházkerületi gyámintézet javára, úgyhogy ennek kamatai tiz évig a nemeskéri uj templomalapot illetik. A jótékonyságáról ismert főúri nő nemes cselekedetét Istennek és közegyhá- í zunknak áldása kiséri. Lelkészválasztás. A téti (Györmegye) gyülekezet nyugalomba vonult lelkésze, Horváth Sámuel esperes helyébe Kovácsics Géza győri hitoktató-segedlelkészt választotta lelkészéül. Az Ur aldása kisérje az uj lelkészt munkájában ! A sárvári egvház febr. hó 17-én tartotta számadási közgyűlését. Bevétel volt 14,396 36 K. kiadás Í5.510 73 K, pénztári hiány- 1,10537 K, melynek fedezésére az egyházi adó fölemeltetett. A jubileumi évben adományoztak az egyes hivek külömböző alapokra és alapítványokra 5048-43 K. Az egyház pedig gyülekezeti fentartási alapítványt létesített 1000 kor. értékkén, melynek kamata 100 éven keresztül a tőkéhez csatoltatnak és csak a reformáció 500 éves jubileuma után használhatók fel. A gyülekezeti alapítványok és alapok összege 16103M7 K. Az evang nyomdára a hivek 41 részvényt jegyeztek, 2050 korona értékben Vallásos estély Rábaszenttamáson. A rábaszenttamási leány gyülekezet böjt első vasárnapját vallásos estély keretében ünnepelte. Eegyházi beszédet mondott Kovács István szombathelyi s. lelkész. Balikó Lajos kőszegi lelkész fölolvasott: „Az istenitisztelet prot felfogás szerint ‘ címen A fent nevezett két lelkészen kívül szép sikerrel szavaztak : Lórántfi Esztike (Rába- bogyoszló) Ormosi Irénke és Balikó Józsefné (Liszó.) Közben az iskolásgyermekek énekeltek. A szépen sikerült estély emlékezetes lesz nemcsak a gyülekezet tagjai hanem a nagy számban jelen volt más vallásuak között is. Jubileumi ünnepélyek és alkotások : A vönöcki egyházközség a soproni deák othonra 6710 K gyűjtött. V Gy. lelkész rendes tagdiját 10 k-t ez évre is be- küldötte. A ref 400-os jub. alapra újabban adakoztak : Molnár József és neje 10 K, Mo- kány Pálné hősi halait halt fia emlékére 20 K, László Pál 10 K, Koba Sámuel és neje 10 K, Takács Antal és neje 20 K. Orgonára: Kóbor Sámuel és neje 20 K, Aratási István és neje 10 K. Templomra befolyt néhai Pap Mihály hagyatékából 587 korona. A nemeskéri evang. egyház az októberi vasárnapok istentiszteletein, főleg pedig nov 4-en ünnepelte a jubileumot, amikor az istentisztelet és az egyháztanács urva- csoravétele után tartott ünnepi közgyűlésen Simon Géza felügyelő mondott lelkesedéssel és meggyőződéssel teljes megnyitó beszédet. Majd a helybeli lelkész olvasott fel egy javaslatot a jubileumnak jegyzőkönyvileg leendő megörökítését illetőleg. A jubileumi alkotásra nézve is javaslatot tett, melynél fogva a közgyűlés kimondotta, hogy a reformációi egyházfenntartási alapítványra gyűjtött 4.864 K-t, 50.000 K-ig tőkésíteni fogja. Ez alapítványhoz nagyobb összegek- gel járultak: özv. báró Solymossy Ödönné es fiai Nagylozs 1200 K, özv. Németh Jenöné és gyermekei Alszopor 1000 K, Schoeller és Társa Dasztifalu 1000 K, gróf Khuen Héderváry Károlyné 100 K, báró Solymossy Lajos 100 K, báró Berg Miksa Röjtök 200 K, Nagy Ferenc es neje Felszoporról a háborúban elhalt Miklós fiuk emlékére 200 K, Varga József és neje Ságról elhalt fiuk emlékere 200 K, Rácz Sándorné Csikvánd 50 K, Zábrák Viktor Nagylozs 20 K, Simon 79. Géza felügyelő 40 K, Németh Béla 20 K, Kövesy Lajos 30 K. A gyülekezet jóltevőiról való hálás megemlékezés után a közgyűlés véget ért. Az iskolai ünnepély október 31-én volt, melyen Hajas Gyula tanító szívhez szóló beszéde s a gyermekek szép szavalatai és énekei a közönséget könnyekig meghatották Az országból. A képviselöház. A képviselöház egyik- utóbbi ülésén a pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitási javaslatot, amelyben a kormány a legutóbb megszavazott pénzügyi fölhatalmazásnak két hónapra: 1918. márciusra és áprilisra való kiterjesztését kéri. Az indeninitás tárgyalását február 20-án kezdte meg a képviselőház. Megelőzőleg a pénzügyi bizottság is tárgyalt az indemnitás dolgában Ejj alkalommal a pénzügyminiszter megjegyezte, hogy ezidö- szerint átlag 740—760 millió koronába kerül nekünk havonta*a háború. A választójogi bizottság is több ülést tartott már. A 48 as alkotmánypárt egyik utóbbi értekezletén szóba került Oroszországban levő hadifoglyaink helyzete. Wekerle miniszterelnök már egy előbbi ülésen megjegyezte, hogy az oroszországi helyzet pénzügyi tekintetben súlyos ugyan hadifoglyainkra nézve, de a dán követség igen nagy előzékenységgel és odaadással törekszik foglyainknak a segítségére sietni. A miniszterelnök most kijelentette, hogy a posta- és távirda közlekedés teljesen szünetel Oroszországban s pénzküldemények tekintetében is tökéletesen szünetel az orosz posta. Vonat csak nagyon kevés á 1 az utasok rendelkezésére. Ezért Szibériában tartózkodó hadifoglyaink hazajövetelét nem is siettetjük, mert Oroszország korábbi állapotában változás .alig történt s félünk attól, hogy foglyaink a veszélyes zónába kerülnének. A gazdák a választójogi javaslat ellen. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület föliratban fejezi ki aggodalmát az ország- gyűlés mindkét háza előtt a választójogi javaslat mai formája ellen, mert abban sok olyan rendelkezést lát. amely veszedelmet hozhat hazánkra A felirat azt kívánja, hogy csak 24 éven felül levők szavazhassanak, a négy elemi iskolai végzettség helyett a hat osztály elvégzését követeli. Követeli azt is, hogy a választó tudjon magyarul írni és olvasni Nem tartja helyesnek, hogy a katonai szolgálat egymagában jogot adjon bárkinek a választójog elnyerésére. Ellene van a nők választójogának és a titkos választásnak. Kívánja, hogy a választó kerületek beosztásában a falusi lakosság számarányának inegfeielöleg érvényesüljön. A gazdák állásfoglalása a kormányt is gondolkodóba ejtette, mert nálunk a gazdák képezik a magyar lakosság többségét Az oroszok kivonultak Erdélyből. Az ukrán békeszerződés és az orosz leszerelési nyilatkozat értelmében az oroszok kivonultak C-ikvármegye tölgyesi járásából. Ezzel az utolsó talpalattnyi magyar föld is megszabadult az ellenségtől és fölszabadult Erdélynek az a része, amely legtöbbet szenvedett a háború alatt. Nem lehet fölszólalni a takarmány rekvirálás után. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely azt mondja, hogy ne vegyék figyelembe a hatóságok az olyan készlettulajdonosok panaszait, akik
