Harangszó, 1918

1918-02-17 / 8. szám

IX. évfolyam. 1918. február 17. 8. szám. % h «ml „Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram kicsoda maradhat meg?!“ 130 Zsoltár 3. TARTALOM: Br. Podmaniczky Pál: Egv a szükséges dolog. (Vers.) — Akik meg nem térhetnek. — Zongor Belei: A válasz­tótanok. — A világháború eseményei. — Hasznos tudnivalók. — Mód Jolán: Ima (Vers) — Gyermekvilág. — Tárca. Gyárik György: Örömtüzek felé. Vágyódások (Versek) Csite Károly: A hála virága (Elbeszélés.) Egy a szükséges dolog. Luk 10, 42. Jézus Krisztus mondja néked : Egy a szükséges dolog! Az időnek gyors kereke, i Gondold meg, gyorsan forog: ! Lelked üdve biztos-e már, , Jó lesz, ha megfontolod! I Egy szükséges néked ember: I Bűneid bocsánata! 1 Lásd, e kinccsel készen vár már I Fenn a mennyei Atya: I Lelkedért ő egyszülöttje 1 Drága váltságot ada. : Egy szükséges néked ember, i Hittel ezt megnyerheted; [ Rajtad áll csak és tied lesz. i Higyj és hozd a szivedet t S megnyugodva hallhatod majd: 1 Bűnöd eltöröltetett; Br. Podmaniczky Pál. Akik meg nem térhetnek. A böjt Jézus szenvedésére emlé­keztetve megtérésre int bennünket. Bűneid miatt szenvedett az ártatlan : gyűlöld hát meg és szakítsd el ma­gadat azoktól! A mostani bojt a magunk szenvedésével is megtérésre ösztönöz. Bűneiddel te is hozzájárultál, hogy ide jutott a világ: gyűlöld hát meg és hagyd el végre azokat! De megtérést ritkán látunk. Sokan megátalkodott könnyelműséggel, vagy dacos keserűséggel csak azért is a bűnt követik. Ránk illik a szemre­hányás: »Mi az oka, hogy mennél jobban ostorozlak, annál inkább növelitek a bűnt!?« (És. 1. 5.) Ez mutatja, milyen messze estünk a jótól. Hogy már a megtérésre intő alkalom és fenyíték sem éri el célját, hanem meglágyulás helyett még megátalko- dottabbá teszi szivünket. Mintha csak maga Isten zárná már be szemünket, hogy ne ismerhessük fel a javunkra és békességünkre szolgáló időket, utakat, eszközöket, alkalmakat, Mintha 1 csak maga Isten keményítené meg a hadakozók szivét, hogy ne érthessék meg egymást, ne tudjanak kiengesz- telődve békét kötni, hanem legyenek továbbra is büntető ostorai egymás­nak. Ide haza is mintha csak maga Isten zárta volna be sokaknak szivét, liogv abban jóság, részvét, megbánás, megjobbulás szállást ne verhessen, hanem csak a másokat kizsákmányoló, telhetetlen önzés, kapzsiság számára legyen benne hely. És növekszik a bűn és növekszik nyomában a szen­vedés. Mintha csak Ésaiás kora újult volna meg és ilyen üzenetet küldene ma is az Ur: »Menj és mondd ezt e népnek : Hallván halljatok és ne ért­setek ; látván lássatok és ne ismerjetek. Kövéritsd meg e nép szivét es füleit dugd be és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szivével, hogy meg ne térjen cs meg ne gyógyuljon. És en mondek: Meddig lészen ez Uram ? És monda: Mig a városok pusztán állanak lakos nélkül és a házak emberek nélkül s a föld is puszta lészen. És az Úr az embert messze VALLÁSOS NÉPLAP. Felelős szerkesztő és kiadó: Szalay Mihály Gyékényes. Társszerkesztök: Czipott Géza, Németh Károly és Zongor Béla. Előfizetési ára 86 számra közvetlen küldéssel 4K 00 r, csoportos küldéssel 4 K. Kéziratok GYÉKÉNYE8-re (8omogy megye), előfizetési dijak a HARANG8ZÓ kiadóhivatalának KÖRMENO-re. reklamációk 8ZENTGOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.

Next

/
Thumbnails
Contents