Harangszó, 1918
1918-02-17 / 8. szám
IX. évfolyam. 1918. február 17. 8. szám. % h «ml „Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram kicsoda maradhat meg?!“ 130 Zsoltár 3. TARTALOM: Br. Podmaniczky Pál: Egv a szükséges dolog. (Vers.) — Akik meg nem térhetnek. — Zongor Belei: A választótanok. — A világháború eseményei. — Hasznos tudnivalók. — Mód Jolán: Ima (Vers) — Gyermekvilág. — Tárca. Gyárik György: Örömtüzek felé. Vágyódások (Versek) Csite Károly: A hála virága (Elbeszélés.) Egy a szükséges dolog. Luk 10, 42. Jézus Krisztus mondja néked : Egy a szükséges dolog! Az időnek gyors kereke, i Gondold meg, gyorsan forog: ! Lelked üdve biztos-e már, , Jó lesz, ha megfontolod! I Egy szükséges néked ember: I Bűneid bocsánata! 1 Lásd, e kinccsel készen vár már I Fenn a mennyei Atya: I Lelkedért ő egyszülöttje 1 Drága váltságot ada. : Egy szükséges néked ember, i Hittel ezt megnyerheted; [ Rajtad áll csak és tied lesz. i Higyj és hozd a szivedet t S megnyugodva hallhatod majd: 1 Bűnöd eltöröltetett; Br. Podmaniczky Pál. Akik meg nem térhetnek. A böjt Jézus szenvedésére emlékeztetve megtérésre int bennünket. Bűneid miatt szenvedett az ártatlan : gyűlöld hát meg és szakítsd el magadat azoktól! A mostani bojt a magunk szenvedésével is megtérésre ösztönöz. Bűneiddel te is hozzájárultál, hogy ide jutott a világ: gyűlöld hát meg és hagyd el végre azokat! De megtérést ritkán látunk. Sokan megátalkodott könnyelműséggel, vagy dacos keserűséggel csak azért is a bűnt követik. Ránk illik a szemrehányás: »Mi az oka, hogy mennél jobban ostorozlak, annál inkább növelitek a bűnt!?« (És. 1. 5.) Ez mutatja, milyen messze estünk a jótól. Hogy már a megtérésre intő alkalom és fenyíték sem éri el célját, hanem meglágyulás helyett még megátalko- dottabbá teszi szivünket. Mintha csak maga Isten zárná már be szemünket, hogy ne ismerhessük fel a javunkra és békességünkre szolgáló időket, utakat, eszközöket, alkalmakat, Mintha 1 csak maga Isten keményítené meg a hadakozók szivét, hogy ne érthessék meg egymást, ne tudjanak kiengesz- telődve békét kötni, hanem legyenek továbbra is büntető ostorai egymásnak. Ide haza is mintha csak maga Isten zárta volna be sokaknak szivét, liogv abban jóság, részvét, megbánás, megjobbulás szállást ne verhessen, hanem csak a másokat kizsákmányoló, telhetetlen önzés, kapzsiság számára legyen benne hely. És növekszik a bűn és növekszik nyomában a szenvedés. Mintha csak Ésaiás kora újult volna meg és ilyen üzenetet küldene ma is az Ur: »Menj és mondd ezt e népnek : Hallván halljatok és ne értsetek ; látván lássatok és ne ismerjetek. Kövéritsd meg e nép szivét es füleit dugd be és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szivével, hogy meg ne térjen cs meg ne gyógyuljon. És en mondek: Meddig lészen ez Uram ? És monda: Mig a városok pusztán állanak lakos nélkül és a házak emberek nélkül s a föld is puszta lészen. És az Úr az embert messze VALLÁSOS NÉPLAP. Felelős szerkesztő és kiadó: Szalay Mihály Gyékényes. Társszerkesztök: Czipott Géza, Németh Károly és Zongor Béla. Előfizetési ára 86 számra közvetlen küldéssel 4K 00 r, csoportos küldéssel 4 K. Kéziratok GYÉKÉNYE8-re (8omogy megye), előfizetési dijak a HARANG8ZÓ kiadóhivatalának KÖRMENO-re. reklamációk 8ZENTGOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.