Harangszó, 1918

1918-02-03 / 6. szám

46. HARANQSZÓ. 1918. február 3. volt feljegyzésre méltó esemény Itt az angolok és franciák heves tüzér­ségi tüzet kezdtek Yperntől keletre és az Argonokban La fourde Paristól északra majd gyalogsági támadásba mentek át. A németek azonban ezeket a támadásokat mind visszaverték. Emlétésre méltó még az a jelenség hogy a török flotta előretört a Dar­danellákon és két angol monitort elsülyesztett. Oroszország s volt szö­vetsége Románia között kenyértörésre került a dolog. A legutóbbi jelentések szerint oroszok és románok között komoly csatározások vannak. • I e í* u z s á 1 í‘ m. A »Harangszó« m. é. 34-dik számá­ban röviden jeleztük, hogy Jeruzsálem, miután minden oldalról el volt vágva, megadta magát az angol csapatoknak. A szent város megnyitá kapuit Sir Edvard Allemby angol generális hadai elölt: jelentette be a világtörténeti eseményt az angol alsó házban dec. I 1 -én Bonar Law. A világtörténeti eseményekben any- nyira gazdag Palesztina, illetőleg ennek fővárosa tehát angol kézre került. Ma az a nemzet tartja meg­szállva, amely nemzet nemcsak a világháború folyamán, de már a világháború előtt is sorsdöntőén igyekezett különböző címeken bele­avatkozni Palesztina jövőjébe Egy független zsidó államnak Palesztiná­ban leendő megalapítása, a zsidó nemzet újbóli feltámasztása, az angol politika és ezzel kapcsolatban az- angol bankok vessző paripája volt a legutolsó időkig. Hogy tulajdonképpen mi is az igazi célja Angliának a szemfölddel, az majd rövidesen elválik. Talán nem sokáig kell már várnunk és megtudjuk, hogy talán még sem annyira a zsidó nemzet újbóli feltámasz­tása, Izrael hontalansága feküdt Angli­ának, az önrendelkezési jogaiktól meg­fosztott nemzeteken és nemzetiségeken vérző szivén és nem is történelmi múltjáért, hanem sokkal inkább ki­aknázható jelenjéért és még többet ígérő jövőjéért fájt a feje Angliának a szentföldért, a szent városért. Erre enged következtetni már is a jan. 4-ről keltezett ama hágai jelentés, mely az angol lapok tudósításaiból azt a hirt röpíti világgá, *hogy Allemby tábornok Jeruzsálem meghódítója akkora csa­pattömegeket vont össze Jeruzsálembe és a város köré, hogy a törökök és a velük utóbb egyesült német csapa­tok kísérletei Jeruzsálem visszafogla­lására nem járnak eredménnyel. Az angolok urai maradnak Jeruzsálem­nek, amelyet nem adnak többé vissza a töröknek.« Akármi is legyen azonban Palesztinának s igy Jeruzsálemnek jövendőbeli sorsa, ezzel kapcsolatban ma még bennünket sokkal inkább Jeruzsálem történeti múltja érdekel. Mert nem lehet közömbös ránk nézve ma a szent föld, a szent város múltja, hol egykor hitünk fejedelme, az Ur Jézus Krisztus földi életében járt, kelt, melyet könnyeivel, verejtékével, vérével megszentelt, ha halljuk : Jeru­zsálem elesett, az antant csapatok birtokukba vették A keresztyéneknek, zsidóknak, mu­zulmánoknak egyaránt szertt és kedves város, Jeruzsálem a Kidron patakja mellett az idő folyamán négy, több­nyire meszes sziklás hegyen épült. Sion, Akra, Mória és Besetha hegyén Sión hegyén állott a királyi palota, Mória hegyén a szép templom. A legrégibb s igy a legelső telepítés a tudományos megállapítás szerint, a város legmagasabb pontján, Sión hegyén történt. Itt laktak és birtokol­ták a várost a hiksószok (egy sémi eredetű néptörzs), kiktől a várost hosszas, kemény harcok után Dávid foglalta el, ki az elfoglalt várost egy erős kőfallal vette körül. Még Dávid idejében épült azután Akra hegyén egy másik város is, melyet Akrának, Dávid városának neveztek el. Volt ezenkívül ekkor már égy úgynevezett Eelsőváros is. Ezeket az újabb vá­rosrészeket Salamon király egy közös fallal kerítette be, amely közös fal volt Jeruzsálemnek az elő igazi védő fala. A második falat a város körül Huszkiász, Ahasnak fia huzattá meg. Ez a fal azonban Szanherib asszír királynak Jeruzsálem ellen indított ostroma alkalmából megrongálódván, szinte hasznavehetetlenné vált. A falat Nehemiás állíttatta helyre, ügy hogy tulajdonképpen az ő nevéhez fűződik a második fal felépítése. A harmadikat 90 toronnyal Herodes Agrippa készítette. A régi Jeruzsálem falaira felépített mai modern uj Jeru­zsálem szintén fallal van körülvéve, melyet Szolimán szultán építtetett. Jeruzsálem leszámítva Nagy He­rodes korát, a virágzás legnagyobb fokát Salamon király idejében érte el. Az ő halála után azután a csa­pások hosszú, szakadatlan láncolata következett be Jeruzsálem életében. A legrettenetesebb időket élte, amikor Nebukadnezár babiloni király 588-ban K- e. megjelent Jeruzsálem előtt, a várost és a templomot fölégette, a nép nagy részét a babilóniai fogságba hurcolta. Nem kevesebbet szenvedett Jeruzsálem a szír uralom idején. Első tulajdonképpeni meghódítása azonban akkor következett be, amikor valóra vált Jézus jövendölése Jeru­zsálem felől: nem marad rajtad kő kövön, amikor Titus K- u. 70-ben elfoglalta, lerombolta Jeruzsálemet s a zsidókat szétszórta. A romokon Hadriánus katonai gyarmatot alapított. Ez időtől fogva egészen 614-ig Jeru­zsálem a keletrómai császárok uralma alatt állott. 614-ben azután 111. Chor- zaw perzsa király foglaha el a várost s jóllehet a 628-diki békekötés visz- szaadja Jeruzsálemet Herakliosnak, a szent város csakhamar uj gazdát cserél. 637-ben Omár khalifa meg­hódítja az arab uralom számára és ez időtől fogva Jeruzsálem 1099-ig a moszlimok birtokában maradt, mig csak a Hakin kalifa által rendezett kegyelet sértések és keresztyén üldö­zések által felidézett keresztes hábo­rúk be nem következtek. Bouillon Gottfried és utódainak jeruzsálemi királysága azonban ismét csak nem sokáig tartott, azt gyorsan elsodorta az események árja. Ezekben a világ­mozgalmakban résztvettünk mi ma­gyarok is II. Endre király vezérlete alatt, azonban sajnos nem sok ered­ménnyel. V. Balduin halála után a szaracenok fészkelték be magukat Jeruzsálembe, utánuk 1187 okt. 3-án Jeruzsálem kapui pedig Szaladin szultán előtt nyíltak meg Közben hiába valónak bizonyultak II. Frigyesnek erőteljes próbálkozásai is, a szent várost meg­hódítani, azt megtartani nem volt képes. Kézről-kézre ment Jeruzsálem, ismételten újabb gazdát cserélt, mig végre 1 5 l 7-ben I. Szelim döntő győ­zelme után végleg török kézre került, a török fennhatósága alatt állott, a török portának hódolt egészen az antant csapatoknak múlt évi dec. havában Jeruzsálembe történt bevo­nulásáig. A 400 éves folytatólagos török uralom alatt Jeruzsálem jó sokáig megmaradt az ő eredeti állapotában. A fejlődésnek látható nyomait a szent város életében csak a XIX. század elejétől kezdve észlelhetjük. Ezt a Jeruzsálemre nézve kedvező fejlődést minden kétséget kizárólag egyedül a protestáns missiók javára könyvelhet­jük el. (1821.) Egészen 1820-ig Je­ruzsálem az ő hepe-hupás, keskeny utcáival, piszkos házaival egy minden tekintetben elmaradt város képét hordta magán. Az ipar, kereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents